Provided by: manpages-hu_20010119-6_all bug

NÉV

       joe - Joe saját szövegszerkesztője

ÁTTEKINTÉS

       joe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...

       jstar [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...

       jmacs [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...

       rjoe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...

       jpico [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...

LEÍRÁS

       A  JOE  erőteljes,  képernyőorientált  ASCII-editor.  Felhasználói  felülete  hasonlít sok
       felhasználóbarát PC-s  szövegszerkesztőhöz.  A  Micro-Pro-féle  WordStar  vagy  a  Borland
       "Turbo"-nyelveinek  felhasználói  otthonosan fognak mozogni benne. A JOE mégis jellegzetes
       UNIX-os képernyőorientált editor, és  legfőképpen  programok  és  szövegek  szerkesztésére
       alkalmas.

       A  JOE  számos  más  szövegszerkesztőt  is emulál. A JSTAR a WordStar hű utánzata sok JOE-
       funkcióval kiegészítve. A JPICO a Pine levelező rendszer PICO editorának hű  utánzata  sok
       kiegészítéssel  és  javítással.  A  JMACS  a GNU-EMACS utánzata. Az RJOE a JOE korlátozott
       változata, amely csak a parancssorban megadott fájlt engedi szerkeszteni.

       Bár a JOE valójában öt különböző szövegszerkesztő, csak egy futtatható fájlra van szükség,
       de   öt  különböző  néven.  A  szövegszerkesztő  neve  kiegészítve  "rc"-vel  adja  a  JOE
       inicializációs fájljának nevét, ami meghatározza a szövegszerkesztő személyiségét.

       A JOE szabad szoftver; szabadon terjeszthető és/vagy  módosítható  a  GNU  General  Public
       License  feltételeivel, amiket a Free Software Foundation tett közzé. Nem tervezem, hogy a
       JOE-t kereskedelmi szoftverré vagy shareware-ré változtassam. A JOE elérhető az Interneten
       anonymous-ftp-vel az ftp.std.com címről, a fájl útvonala: src/editors/joe*.tar.Z.

HASZNÁLAT

       A  szövegszerkesztő  indításához  gépeld  be, hogy joe, azután a szerkeszteni kívánt nulla
       vagy több fájl nevét. Mindegyik fájlnevet megelőzheti a lokális kapcsolók beállítása (lásd
       a  lokális  kapcsolók  táblázatát  lejjebb).   Más,  globális kapcsolókat, melyek az egész
       editorra érvényesek, szintén a parancssorban lehet elhelyezni (lásd a  globális  kapcsolók
       táblázatát  lejjebb).  Ha  új  fájlt  szerkesztesz,  az  új  fájl  nevét megadhatod mind a
       szövegszerkesztő indításakor, mind a fájl elmentésekor. A fájlnevek módosított  szintaxisa
       lehetőséget  nyújt  programok  kimenetének, a szabványos bemenetnek és kimenetnek, illetve
       fájlok vagy eszközök részeinek  szerkesztéséhez.  A  részleteket  lásd  lent  a  Fájlnevek
       fejezetnél.

       Ha  már  a szövegszerkesztőben vagy, szöveget gépelhetsz be, és speciális vezérlőkarakter-
       szekvenciákat használhatsz más szerkesztő feladatok  elvégzéséhez.  Hogy  megtudd,  mik  a
       vezérlőkarakter-szekvenciák,  olvasd  el  a  manoldal  maradék részét, vagy nyomj ^K H-t a
       súgóhoz a szövegszerkesztőben.

   Most következzen egy kis zavaros számítógép-tudomány:
       A ^ azt jelenti, hogy a Control  billentyűt  lenyomva  kell  tartani  az  utána  következő
       billentyű   lenyomása   alatt   (ugyanúgy,   ahogy  a  Shift-et  a  nagybetűkhöz).  Számos
       vezérlőkarakter-szekvencia elérhető más billentyűvel, így  nem  kell  lenyomni  a  Control
       billentyűt: Az ESC a ^[-et, a Del a ^?-et, a Backspace a ^H-t, a Tab a ^I-t, a Return vagy
       az Enter a ^M-et, a Linefeed a  ^J-t  helyettesíti.  Némely  billentyűzetnél  gondot  okoz
       néhány  vezérlőkarakter-szekvencia.  A  ^_-t,  ^^-t és a ^@-ot általában a Shift lenyomása
       nélkül is be lehet írni (azaz próbáld ki a ^- -et, a ^6-ot és a ^2-őt). Más billentyűzeten
       ezek  máshol  lehetnek.  Próbáld ki a ^.-ot, a ^,-őt és a ^/-et.  A ^SZÓKÖZ általában a ^@
       helyett használható. A ^\-t és a ^]-et sok  kommunikációs  program  értelmezi,  például  a
       telnet  és  a  kermit.  Általában  kétszer  kell  megnyomni  ezeket  a  billentyűket, hogy
       átjussanak a kommunikációs programon.

       Amikor ^K H-t nyomsz, a képernyő tetején megjelenik az első súgóablak.  Amíg a súgóablak a
       képernyőn  van,  folytathatod a szöveg bevitelét és szerkesztését. Más témához lapozhatsz,
       ha ^[,-t és ^[.-ot nyomsz (ez az ESC , és az ESC .). A súgóablak eltüntetéséhez használd a
       ^K H-t.

       Testre  szabhatod a billentyűzetkiosztást, a súgóképernyőt és számos alapviselkedést, ha a
       JOE inicializációs fájlját (Debianon a /etc/joe/joerc) .joerc  néven  a  home-könyvtáradba
       másolod, és módosítod. Lásd lent a joerc fejezetet.

       Ha  alapértelmezett  editorként  a  JOE-t  akarod  használni  e-mailhez és newsolvasáshoz,
       állítsd be az EDITOR és a VISUAL környezeti változókat a shelled inicializációs  fájljában
       (.cshrc vagy .profile), hogy a JOE-ra hivatkozzanak (/usr/bin/joe Debianon).

       Számos  homályos  indítási  paraméter  beállítására  lehet  még szükség, főleg akkor, ha a
       terminálod nem úgy frissíti a képernyőt, ahogy elvárnád. Lásd lent a  Környezeti  változók
       fejezetet.

OPCIÓK

       A következő globális kapcsolókat lehet megadni a parancssorban:

       -asis  Az  ASCII  127  feletti  karakterek  úgy  kerülnek  ki  a terminálra, ahogy vannak,
              ahelyett, hogy a nekik megfelelő 128 alatti karakter inverze jelenne  meg.   Ha  ez
              nem működik, ellenőrizd a terminálbeállításodat.

       -backpath útvonal
              Ha  ez  a  kapcsoló  meg  van  adva,  nem a fájlok eredeti alkönyvtárába menti el a
              backupfájlokat, hanem a kapcsoló után állóba.

       -baud nnn
              Beállítja a baud-értéket  a  terminálképernyő  optimalizálására.   A  Joe  19200-as
              alatti   baud-értékeken   késleltet,   ami   kikerüli  a  tty-pufferelést,  így  az
              előregépelés megszakítja a képernyőkimenetet. A görgető parancsokat  nem  használja
              38400  baudon.  Ez azon X-termináloknál és más konzol-tty-knél hasznos, amelyek nem
              soros vonalon mennek át.

       -beep  A Joe hangjelzést ad a parancsok  közben  fellépő  hibáknál,  és  amikor  a  kurzor
              fájlhatáron túl akar menni.

       -columns nnn
              Beállítja a képernyő oszlopainak számát.

       -csmode
              Folytatólagos  kereső  mód: egy a megelőzőt azonnal követő keresés nem kérdez rá új
              karakterláncra, hanem az előző keresést ismétli meg. Ez hasznos a  ^[S  és  az  ^[R
              parancsok használatánál, és amikor a Joe Emacs-módban van.

       -dopadding
              A  Joe  általában   feltételez  valamilyen  flow  control meglétét közötte és a tty
              között. Ha nincsen, akkor a kapcsoló hatására a Joe extra ^@-okat  küld  a  tty-re,
              ahogy  a  termcap-bejegyzés  előírja.  Az  extra  ^@-ok  megengedik,  hogy a hosszú
              terminálparancsok után a terminál felfüggessze magát.

       -exask A kapcsoló hatására a ^KX rákérdez az elmentendő fájl nevére ellenőrzésképpen.

       -force Ez a kapcsoló biztosítja, hogy az elmentett fálj utolsó sorát soremelés zárja le.

       -help  A szövegszerkesztő a súgóképernyővel indul, ha ez a kapcsoló meg van adva.

       -keepup
              A státuszsor oszlopszám- és vezérlőbillentyűprefix-mezői általában  másodpercenként
              frissítődnek,  hogy  csökkenjen  a CPU-fogyasztás. Ezzel a kapcsolóval ezek a mezők
              minden gombnyomás után frissítődnek.

       -lightoff
              A blokk-kijelölés megszűnik bármely blokkművelet után, ha ez  a  kapcsoló  meg  van
              adva.

       -lines nnn
              Beállítja a képernyő sorainak számát.

       -marking
              A  szöveg  a  ^KB és a kurzor között jelölődik ki (használd a -lightoff kapcsolóval
              együtt és módosítsd a joerc fájlt a drop-anchor stílusú blokk-kijelöléshez).

       -mid   Ha ez a kapcsoló be van kapcsolva, és a kurzor kimozog az ablakból,  az  ablak  úgy
              gördül,  hogy  a  kurzor  középen  legyen. Lassú terminálokon, amelyeknek nincsenek
              görgető parancsaik, a kapcsoló kényszerűségből be van kapcsolva.

       -nobackups
              Ez a kapcsoló megakadályozza a backupfájlok készítését.

       -nonotice
              Ez  a  kapcsoló  megakadályozza,   hogy   a   copyrightmegjegyzés   megjelenjen   a
              szövegszerkesztő indulásakor.

       -nosta Ez  a  kapcsoló  eltávolítja  a  felső státuszsort. Ez kellemes, ha csak a szöveget
              akarod látni a képernyőn, vagy ha vt52-es terminált használsz.

       -noxon Megkísérli kikapcsolni a ^S/^Q billentyűk  feldolgozását.  Ez  hasznos,  ha  a  Joe
              WordStar- vagy Emacs-módban van.

       -orphan
              Ha  ez a kapcsoló aktív, a parancssorban megadott extra fájlok nem külön ablakokba,
              hanem "árva" pufferekbe kerülnek. Ez hasznos, ha a Joe Emacs-módban van.

       -pg nnn
              Meghatározza a PgUp/PgDn (^U/^V) után megtartandó sorok számát. Ha -1-et adsz  meg,
              az ablak felét tartja meg.

       -skiptop nnn
              Ne  használja  a képernyő legfelső nnn sorát. Ez hasznos, ha a Joe-t BBS-editorként
              használod.

       Ezek a kapcsolók a joerc fájlban szintén  beállíthatók.  Továbbá  a  NOXON,  BAUD,  LINES,
       COLUMNS és DOPADDING kapcsolók környezeti változókban is megadhatók.

       A  JOETERM környezeti változó beállítása hatástalanítja a szokásos TERM változót, és ebből
       állapítja meg a Joe a terminál típusát.

       A következő kapcsolókat minden egyes fájlnév előtt meg lehet adni a parancssorban:

       +nnn   A kurzor a megadott sorban áll kezdetben.

       -crlf  A Joe LF helyett CR-LF-et használ a sorvége jelzésére. Ez MS-DOS  vagy  VMS  fájlok
              szerkesztésére használható.

       -wordwrap
              A Joe a szó előtt sort tör, ha a jobb oldali margón túl gépelsz.

       -autoindent
              Ha Returnt ütsz egy behúzott sorban, a behúzás átmásolódik az új sorra.

       -overwrite
              A gépelés nem beszúr, hanem felülírja a korábbi karaktereket.

       -lmargin nnn
              Beállítja a bal margót.

       -rmargin nnn
              Beállítja a jobb margót.

       -tab nnn
              Beállítja a tabulálás szélességét.

       -indentc nnn
              Beállítja a behúzási karaktert a ^K, és ^K. számára (32 a SZÓKÖZ, 9 a TAB).

       -istep nnn
              Beállítja a behúzás lépésközét a ^K, és ^K. számára.

       -linums
              A sor számát megjeleníti minden sor elején.

       -rdonly
              A fájl csak olvasható.

       -keymap name
              A    joerc   fájl   egy   másik   szekcióját   használja   a   billentyűszekvenciák
              hozzárendelésére.

       Ezek a kapcsolók a joerc fájlban is megadhatók. Beállíthatók  a  fájlnév  kiterjesztésétől
       függően.  Programoknál  (.c, .h vagy .p kiterjesztésűek) általában lehetővé teszik a sorok
       automatikus behúzását. A sortörés engedélyezett minden fájlra, kivéve az rc-kre.

A SZERKESZTÉSI MUNKA

   A szerkesztés alapjai
       Ha karaktereket gépelsz  a  szövegszerkesztőbe,  azok  általában  a  szerkesztendő  fájlba
       szúródnak  (vagy  hozzáfűződnek a fájlhoz, ha a kurzor a fájl végén helyezkedik el). Ez az
       editor közönséges üzemmódja. Ha létező szöveget akarsz kicserélni, törölnöd kell  a  régit
       az  új  begépelése előtt vagy után. A Backspace billentyű használható a szöveg törléséhez:
       mozgasd a kurzort a törlendő szöveg jobb széléhez, és üsd le a Backspace-t néhányszor.

       Sortörés beszúrásához üss Enter vagy Return  billentyűt.   Például,  ha  a  kurzor  a  sor
       közepén  állt,  és  Return-t ütöttél, a sor kettészakad, és a kurzor a második sor elejére
       kerül.  Üss Backspace-t a sor elején a sortörés eltűntetéséhez.

       A fájlban való mozgáshoz használd a kurzornyilakat. Ha a  billentyűzeted  nem  tartalmazza
       ezeket  (vagy  valamilyen okból nem működnek), használd a ^F-et az előre (jobbra), ^B-et a
       hátra (balra), ^P-t az előző sorba (felfelé) és  ^N-t  a  következő  sorba  (lefelé)  való
       mozgáshoz.  A  jobb  és bal nyíl egyszerre egy karakterpozícióval mozgatja a kurzort előre
       vagy hátra a szövegben: ha sor elején állsz, és megnyomod  a  bal  nyílat,  az  előző  sor
       végére  kerülsz. A felfelé- és lefelényíl annyi karakterpozícióval mozgatja előre és hátra
       a kurzort, hogy ugyanabba az oszlopba kerüljön, mint ahol az eredeti sorban volt.

       Ha be akarod húzni a sort, használd a TAB  billentyűt.   Ez  speciális  vezérlő  karaktert
       helyez   el,   ami   gondoskodik   arról,   hogy  az  őt  követő  karakterek  a  következő
       tabulátorpozíción kezdődjenek.  A tabulátorpozíciók általában minden  nyolcadik  oszlopban
       találhatók,  de  ez megváltoztatható a ^T D paranccsal. A PASCAL- és C-programozók gyakran
       minden negyedikre állítják.

       Ha valamilyen  okból  a  képernyőd  összekuszálódott  (például  figyelmeztetést  kaptál  a
       bifftől, hogy leveled jött), felfrissítheted a ^R lenyomásával.

       Sok  más  törlő  és  mozgató  billentyű létezik még. Például a ^D billentyű nem visszafelé
       töröl, mint a Backspace, hanem a kurzor alatti karaktert törli. A ^D a sortörést is törli,
       ha  a  kurzor  a  sor végén áll. ^Y-nal azt a sort törlöd, amin a kurzor áll, ^J-vel pedig
       csak a kurzortól a sor végéig terjedő részt törlöd.

       ^A-val a kurzor az őt tartalmazó sor elejére ugrik. ^E-vel a kurzor a  sor  végére  ugrik.
       ^U-val  vagy ^V-vel a képernyő méretének felével gördül a kurzor fel vagy le. A "gördülés"
       azt jelenti, hogy a szöveg elmozdul a képernyőn, de a kurzor ugyanazon a  helyen  marad  a
       képernyőhöz viszonyítva. ^K U-val vagy ^K V-vel a kurzor a fájl elejére vagy végére ugrik.
       A szövegszerkesztő súgó képernyőin további törlő és mozgató parancsokat találsz.

       Ha hibát vétettél, ^_-sal  vonhatod  vissza.  A  legtöbb  billentyűzeten  elég  a  ^-  -et
       lenyomni, de némelyiken a Shift és a Control billentyűket egyszerre kell lenyomva tartani.
       Ha túl sokat vontál vissza, ^^ billentyűvel "újracsinálhatod" a visszavont változtatásokat
       (elég ^6-ot nyomni bizonyos billentyűzeteken).

       Ha  a  fájl  egy  bizonyos  részét  szerkesztetted,  és  azután  időlegesen megnézted vagy
       szerkesztetted a fájl egy másik részét, ^K - -szal visszatérhetsz az eredeti helyre. Ez  a
       parancs valójában a fájl azon részére visz vissza, ahol a legutolsó változtatás történt. A
       helyek között, ahol korábban változtatás történt, ^K - -szal és ^K =-vel  lehet  lépkedni,
       ugyanúgy, ahogy a változások történetében visszavonással és "újracsinálással".

       Ha  befejezted  a  fájl szerkesztését, ^K X-szel léphetsz ki a szövegszerkesztőből. Ha még
       nem nevezted el a szerkesztett fájlt, akkor a Joe rákérdez a nevére.

       Amikor szerkesztesz egy fájlt, valójában csak egy másolatát szerkeszted.   Ezért,  ha  úgy
       döntöttél,  hogy  nem  szeretnéd a a legutóbbi időszak változtatásait eszközölni a fájlra,
       üss ^C-t, hogy a fájl elmentése nélkül lépj ki.

       Ha szerkesztesz egy fájlt, és elmented a változásait, az aktuális könyvtárban egy "backup"
       másolat készül róla, aminek a neve az eredeti fájl kiegészítve egy '~' karakterrel.

   Sortörés és formázás
       Ha  egy  C  vagy  PASCAL  nyelvű fájlban a képernyő jobb szegélyén túl gépelsz, a képernyő
       jobbra gördül követve a kurzort. Ha egy közönséges fájlban (aminek a neve nem .c-re, .h-ra
       vagy .p-re végződik) gépelsz túl a jobb szegélyen, a JOE az utolsó szó előtt automatikusan
       megtöri a sort, így nem  kell  Return-t  ütnöd.  Ez  az  úgynevezett  sortörő  (word-wrap)
       üzemmód.  A  sortörés be- vagy kikapcsolható ^T W paranccsal.  A JOE inicializációs fájlja
       általában  úgy  van  beállítva,  hogy  ez  a  mód  minden  fájlra,  ami  nem  programfájl,
       automatikusan  be  van  kapcsolva. Az alapbeállítások megváltoztatásához lásd lent a joerc
       fájlra vonatkozó fejezetet.

       Eltekintve a sortörő módtól, a JOE nem tartja  automatikusan  megformázva  a  bekezdéseket
       úgy,  mint némely szövegszerkesztő. Ehelyett, ha újra akarsz formázni egy bekezdést, nyomj
       ^K J-t. Ez a parancs kitölti a bekezdést, amiben a kurzor  áll,  annyi  szót  illeszt  egy
       sorba,  amennyi  elfér. Ebben az esetben bekezdésnek az a szövegrész számít, amit felül és
       alul üres sor határol.

       A bekezdésformázás és a sortörés margóit a ^T L és a ^T R parancsokkal  lehet  beállítani.
       Ha  a  bal  margó  1-től  különböző  értékre  van állítva, a sor elején történő gépeléskor
       azonnal a bal margóra ugrik a kurzor.

       Ha a margók között középre szeretnéd helyezni a sort, használd a ^K A parancsot.

   Felülíró üzemmód
       Néha fárasztó, ha törölni kell a régi szöveget, mielőtt vagy miután beszúrtad az újat.  Ez
       történik  például  akkor, ha egy táblázatot módosítasz, és szeretnéd, hogy a táblázat jobb
       széle ugyanabban az oszlopban maradjon. Ilyenkor ^T T-vel átválthatsz felülíró  üzemmódba.
       Amikor  a  szövegszerkesztő  ebben  a  módban  van,  a  már  létező  karakterek az általad
       begépeltekre cserélődnek úgy, ahogy egy idealizált írógép működne. A Backspace pedig balra
       törlés  helyett  csupán  balra  mozgatja  a kurzort, ha nem a sor elején vagy végén áll. A
       felülíró mód az elektronikus szövegszerkesztésben nem természetes mód, ezért amilyen hamar
       csak lehet, vissza kell térni beszúró módba a ^T T lenyomásával.

       Ha felülíró módban szeretnél beszúrni, üss ^@-ot. Ez egyetlen szóközt szúr be a szövegbe.

   Vezérlő és metakarakterek
       Minden karaktert egy szám reprezentál. Például az 'A'-t 65, az '1'-et 49. Minden általában
       látható karakter  értéke  a  32  -  126  intervallumba  esik  (ezt  a  különös,  önkényes,
       karakterről  számra  történő leképezést ASCII-karakterkészletnek hívják). Az intervallumon
       kívül eső számok 0-tól 255-ig általában nem jelenítődnek meg,  de  néha  egyéb  különleges
       jelentésük  van.  A  10-es  szám  például  a  sorvéget  jelenti.  Ezeket a különleges, nem
       megjeleníthető vezérlő karaktereket úgy viheted be, hogy megnyomod a `-ot, majd a @ A B  C
       ...  X  Y  Z  [ ^ ] \ _ valamelyikét a 0 - 31-ig terjedő kódokhoz és ?-et a 127-es kódhoz.
       Például a ` J lenyomásával sorvége karaktert szúrhatsz be, `  I-vel  pedig  TAB-ot  (amely
       ugyanazt  csinálja,  mint a TAB billentyű). Hasznos vezérlőkarakter a 12-es (` L), melynek
       hatására a legtöbb nyomtató előre halad a lap tetejéig. Észre fogod venni, hogy a JOE  ezt
       a karaktert aláhúzott L-ként jeleníti meg. A 127 feletti karaktereket, a metakaraktereket,
       a ^\ lenyomásával viheted be. Ez 128-at ad hozzá  a  következő  bevitt  (esetleg  vezérlő)
       karakterhez. A JOE a 128 feletti karaktereket inverzen jeleníti meg. Egyes nyelvek, melyek
       több betűvel rendelkeznek, mint az angol, a metakaraktereket használják az  ábécé  maradék
       részére.  Át kell váltanod ASIS-módra (lásd később), hogy ezek háborítatlanul eljussanak a
       terminálig.

   Promptok
       Ha a Joe egy prompttal fájlnévre  kérdez  rá,  és  megnyomod  a  TAB-ot,  megpróbálja  azt
       kiegészíteni  az  általad  beírt névből, amennyire lehetséges. Ha nem tudja a teljes névre
       kiegészíteni, mert több megoldás is létezik, hangjelzést ad. Ha megint megnyomod a TAB-ot,
       a  Joe  kilistázza  az  összes  lehetséges  kiegészítést.  A kurzornyilakkal mozoghatsz az
       alkönyvtármenüben, és RETURN-nel vagy  SZÓKÖZ-zel  választhatsz  ki  egy  elemet.  Ha  egy
       könyvtárbejegyzés  első  betűjét lenyomod, kiválasztódik, vagy ha több bejegyzés is azonos
       betűvel kezdődik, akkor a kurzor ezen bejegyzések között ugrál.  Ha  alkönyvtárat  vagy  a
       ..-t  választod,  a  fájlnévprompt  kiegészül  az  alkönyvtár nevével, és az új alkönyvtár
       betöltődik a menübe. Backspace-szel visszatérhetsz az előző alkönyvtárba.

       A legtöbb prompt rögzíti az általad adott válaszok történetét. Felfelé-  és  lefelényíllal
       lépkedhetsz a történetben.

       A  promptok  valójában  egy  soros,  státuszsor  nélküli  ablakok,  így a promptokon belül
       bármelyik szokásos szerkesztő parancsot használhatod. A prompt története  pedig  nem  más,
       mint  ugyanannak  a  "promptfájlnak"  a sorai. Így a megszokott ^K F paranccsal kereshetsz
       benne visszafelé.

       Mivel a promptok ablakok, ezért ^K P-vel és ^K N-nel átválthatsz belőlük másik ablakba.

   Hol vagyok?
       ^K SZÓKÖZ-re a JOE beszámol a képernyő utolsó sorában a sor-, oszlop- és  byte-számról.  A
       kurzor  alatti  karakterhez  rendelt  szám  (az  ASCII-kódja) is megjelenik. A státuszsor-
       karakterláncban elhelyezett megfelelő  escape-szekvenciákkal  beállíthatod,  hogy  a  sor-
       és/vagy  oszlopszám  mindig  megjelenjen a státuszsorban. A részletekhez módosítsd a joerc
       fájlt.

   Fájlműveletek
       ^K D-vel mentheted el az aktuális fájlt (lehet a fájl eredeti nevétől különböző néven is).
       Miután elmentetted a fájlt, ^K E-vel egy másik fájl szerkesztését kezdheted meg.

       Ha csak a fájl egy kijelölt szakaszát szeretnéd elmenteni, lásd a Blokkok fejezetet lent.

       Ha  a  szerkesztett  fájlba  egy  másik  fájlt  szeretnél  beemelni,  használd  a ^K R-t a
       beszúrásra.

   A szövegszerkesztő működésének ideiglenes felfüggesztése
       Ha szeretnéd ideiglenesen leállítani  a  szövegszerkesztőt,  és  szeretnél  visszatérni  a
       shellbe,  üss  ^K  Z-t.  Akkor  lehet  erre  szükség,  ha  abba  akarod  hagyni  a  szöveg
       szerkesztését, és például válaszolni akarsz egy e-mailre, vagy el  akarod  olvasni  ezt  a
       manoldalt.  fg  vagy  exit begépelésével (a felfüggesztéskor közli veled a Joe, melyikkel)
       térhetsz vissza a szövegszerkesztőhöz.

   Szövegkeresés
       ^K F-fel előre vagy hátrafelé kereshetsz  szövegtöredéket  (karakterláncot).  A  keresendő
       szót  a  megjelenő prompt után kell beírni.  Miután Return-t nyomtál, újabb prompt jelenik
       meg. Nyomhatsz megint egyszerűen Return-t  az  azonnali  előre  történő  kereséshez,  vagy
       megadhatsz egy vagy több kapcsolót:

       b      Hátrafelé keres.

       i      A  kis-  és  nagybetűket  egyformaként kezeli. Egyébként pedig különbözőnek tekinti
              őket.

       nnn    (ahol nnn szám) Ha megadsz egy számot, a JOE a szöveg N-edik  előfordulását  keresi
              meg.  Ez hasznos, ha valamilyen reguláris módon strukturált fájlokban szeretnél egy
              bizonyos helyre ugrani.

       r      Kicseréli a szöveget. Ha megadod az r kapcsolót,  a  Joe  rákérdez  a  helyettesítő
              szövegre. Minden egyes alkalommal, amikor a szövegszerkesztő megtalálja a keresendő
              szöveget, megkérdezi, hogy le akarod-e cserélni a  helyettesítő  szövegre.  Ha  y-t
              nyomsz,  lecseréli  a  szöveget,  és  megkeresi  a  következő előfordulást, ha n-et
              nyomsz, nem cserél, csak a következő előfordulást keresi meg, ha r-t nyomsz, kérdés
              nélkül  lecseréli  a  maradék  összes  előfordulást a fájlban (alávetve a fenti nnn
              kapcsolónak), ha pedig ^C-t nyomsz, leáll a keresés.

       ^L-el megismételheted az előző keresést.

   Reguláris kifejezések
       Számos különleges karaktersorozatot vihetsz be keresendő szövegként:

       \*     Nulla vagy több  karaktert  talál  meg.  Például,  ha  A\*B-t  adsz  meg  keresendő
              szövegnek,  a JOE olyan A-t fog keresni, amit akárhány karakter követ, azután pedig
              egy B.

       \?     Pontosan egy karaktert talál meg. Például, ha A\?B-t adsz meg keresendő  szövegnek,
              a JOE megtalálja AXB-t, de nem találja meg AB-t vagy AXXB-t.

       \^ \$  Ezek  egy  sor  elejére és végére illeszkednek. Például, ha \^teszt\$-et keresel, a
              JOE a sorban önmagában álló teszt-et találja meg.

       \< \>  Ezek egy szó elejére és végére illeszkednek. Például, ha \<\*is\*\>-at  keresel,  a
              JOE megtalálja azt az egész szót, amely tartalmazza az is részkarakterláncot.

       \[...] A  szögletes  zárójelek között álló bármelyik karakterre illeszkedik. Például, ha a
              \[Ee]zt keresendő karakterláncot adod meg, a JOE egyaránt megtalálja az Ezt  és  az
              ezt szavakat. A zárójelek között karaktertartományt is megadhatsz. Például a \[A-Z]
              megtalálja az összes nagybetűt. Ha a zárójelek között az első  karakter  ^,  a  JOE
              azokat a karaktereket fogja keresni, amelyek nincsenek a zárójelben.

       \c     Hasonlóan  működik, mint a \*, de csak helyesen zárójelezett C-nyelvű kifejezésekre
              illeszkedik.  Például,  ha  malloc(\c)  szót   keresed,   a   JOE   minden   malloc
              függvényhívást megtalál még akkor is, ha ) van a zárójelek között.

       \+     A  \+-t  követő  karakterből nullát vagy többet talál meg. Például, ha a \[ ]\+\[ ]
              karakterláncot keresed, ahol a szögletes zárójelek között SZÓKÖZ és TAB áll, a  JOE
              a whitespace-eket találja meg.

       \\     Egyetlen \-re illeszkedik.

       \n     A speciális sorvége vagy újsor karaktert találja meg.

       Számos különleges karaktersorozatot adhatsz meg a helyettesítő karakterláncban is:

       \&     A  kereső  karakterláncra  illeszkedő  szöveggel  helyettesít. Például, ha a kereső
              karakterlánc  \<\*\>  volt,  ami  szavakra  illeszkedik,  és  "\&"  a  helyettesítő
              karakterlánc, a JOE idézőjelbe rakja a szavakat.

       \0 - \9
              Az   N-edik   \*-ra,  \?-re,  \+-ra,  \c-re  vagy  \[...]-re  illeszkedő  szöveggel
              helyettesít.

       \\     Használd ezt, ha \-t akarsz tenni a helyettesítő karakterláncba.

       \n     Használd ezt, ha sorvége jelet akarsz tenni a helyettesítő karakterláncba.

PÉLDÁK

       Tegyük fel, hogy van  egy  címlistád,  mindegyik  cím  külön  sorban  van,  mindegyik  sor
       "Cím:"-tal kezdődik és az elemeket vessző határolja, így:

       Cím: S. Holmes, 221b Baker St., London, Anglia

       Ha  újra akarod rendezni a listát úgy, hogy elöl legyen az ország, utána a város, azután a
       személy neve, majd a cím, ez a teendő:

       ^K F-fel kezdd el a keresést, és gépeld be:

       Cím:\*,\*,\*,\*\$

       hogy illeszkedjen a "Cím:"-ra, a négy vesszővel elválasztott elemre és  a  sor  végére.  A
       kapcsolókhoz írj r-t a cseréhez, azután gépeld be:

       Cím:\3,\2,\0,\1

       hogy  az  általad kívánt módon megkeverd az információt. Miután Returnt nyomtál, a keresés
       elkezdődik, és a példasor így módosul:

       Cím: Anglia, London, S. Holmes, 221b Baker St.

   Blokkok
       Ha a szöveg bizonyos  részeit  mozgatni,  másolni,  elmenteni  vagy  törölni  akarod,  ezt
       kijelölt  blokkokkal  teheted  meg. Először vidd a kurzort a kívánt szövegrész elejére, és
       nyomj ^K B-t. Azután vidd a kurzort a szövegrész vége utáni karakterre, és nyomj ^K K-t. A
       ^K  B  és  ^K  K  közötti  szöveg  kijelölődik.  Most viheted a kurzort valahova máshova a
       dokumentumban, és nyomj ^K M-t, hogy oda mozogjon a kijelölt szöveg. ^K C-vel  a  kijelölt
       szövegről  másolatot  készíthetsz,  és  beszúrhatod  oda,  ahol a kurzor áll. ^K Y törli a
       kijelölt szöveget. ^K W a kijelölt szöveget fájlba írja.

       Nagyon hasznos parancs a ^K /, amely Unix-parancson szűr át szövegblokkot. Például, ha  ^K
       B-vel  és  ^K  K-val  szavak  listáját  jelölöd ki, és a ^K / sort parancsot gépeled be, a
       szólista rendezetté válik. A ^K / parancshoz másik hasznos Unix-parancs a tr. Ha begépeled
       a ^K / tr a-z A-Z parancsokat, akkor a kijelölt blokk összes betűjéből nagybetű lesz.

       Miután  befejezted  a blokkműveletet, ha nem zavar, hagyhatod a blokkot kijelölve (persze,
       ha véletlenül lenyomod a ^K Y-t, anélkül, hogy észrevennéd...). Ha mégis zavar,  csak  üss
       ^K B ^K K-t a kijelölés kikapcsolásához.

   Programblokkok behúzása
       A  ^T I paranccsal lehet be-, illetve kikapcsolni az automatikus behúzó üzemmódot. A joerc
       úgy van beállítva, hogy a .p, .c vagy .h végű fájlokra  engedélyezve  van  az  automatikus
       behúzás.  Ha az automatikus behúzás be van kapcsolva, és Return-t ütsz, a kurzor ugyanabba
       az oszlopba kerül, ahol az első nem SZÓKÖZ/TAB karakter volt az eredeti sorban.

       A ^K , és ^K . parancsok használatával balra vagy jobbra tolhatsz  egy  szövegblokkot.  Ha
       nincs  kijelölve  szöveg,  amikor  kiadod  ezeket  a  parancsokat,  a  kurzort  tartalmazó
       programblokk fog kiválasztódni és mozogni a későbbi ^K , és ^K . parancsokra.  Az  eltolás
       oszlopainak száma beállítható a ^T billentyúvel.

   Ablakok
       Egyszerre  több  fájlt  is szerkeszthetsz, vagy szerkesztheted ugyanazt a fájlt kettő vagy
       több különböző helyen. Ehhez nyomj ^K O-t, ekkor két ablakra oszlik a képernyő.  ^K  P-vel
       vagy  ^K  N-nel viheted át a kurzort a felső vagy az alsó ablakba. ^K E-vel szerkeszthetsz
       új fájlt az egyik ablakban. Az ablak eltűnik, ha ^K X-szel elmented a fájlt,  vagy  ^C-vel
       kilépsz  a fájlból. Ha olyan fájlból lépsz ki, amely két ablakban is jelen van, a fájl nem
       tűnik el, csak az egyik ablaka.

       ^K O-val nyithatsz ablakon belül még több ablakot. Ha túl sok ablakod van a képernyőn,  de
       nem  akarod eltávolítani őket, nyomj ^K I-t. Így csak az az ablak fog látszani, amelyben a
       kurzor van, vagy ha kezdetben is csak egy ablak látszódott, a JOE megkísérli  beilleszteni
       az összes rejtett ablakot. Ha több ablak van, mint amennyit el lehet helyezni a képernyőn,
       a legalsó ablakból ^K N-nel, a legfelsőből ^K P-vel érheted el azokat.

       Ha több fájlnevet adtál meg a  JOE  indításakor  a  parancssorban,  mindegyik  fájl  külön
       ablakba kerül.

       Az ablakok magasságát a ^K G és ^K T parancsokkal állíthatod.

   Billentyűzetmakrók
       A  makrók  lehetővé  teszik,  hogy billentyűleütések sorozatát rögzítsed, és két billentyű
       lenyomásával visszajátszd őket. Ez ismétlődő  feladatok  automatizálására  használható.  A
       makrórögzítés  elindításához  nyomj ^K [-et, azután egy számot 0-tól 9-ig. A státuszsorban
       megjelenik a (Macro n recording...) [n-dik makró rögzítése] felirat. Most gépeld be azt  a
       billentyűsorozatot,  amit  szeretnél  ismételten végrehajtani. A begépelt parancsok hatása
       most is a szokásos. ^K ]-lel állítsd le a makró rögzítését. ^K lenyomása után a  rögzített
       makró számával hajthatod végre a billentyűsorozatot.

       Például, ha "**"-ot szeretnél néhány sor elejére tenni, gépeld be:

       ^K [ ^A ** <lefelényíl> ^K ]

       ami  elindítja  a  makrórögzítést,  a sor elejére teszi a kurzort, beszúrja a "**"-ot, egy
       sorral  lejjebb  viszi  a  kurzort,  és  befejezi   a   rögzítést.   Mivel   a   rögzített
       billentyűlenyomások  hatására  a  kurzor  a  következő  sorba  kerül,  a makrót ismételten
       használhatjuk anélkül, hogy nekünk mozgatni kellene a  kurzort,  ezt  tartsuk  szem  előtt
       minden makrórögzítésnél.

       Ha  úgy  találod, hogy a rögzített makró ismétlődő billentyűleütéseket tartalmaz, a makrón
       belül rögzíthetsz másik makrót, feltéve, hogy különböző makrószámot használsz. Az előzőleg
       rögzített makrókat is futtathatod az új makrón belül.

   Ismétlés
       Az  ismétlés  paranccsal, ^K \-sel a kívánt alkalommal megismételhetsz makrót, bármely más
       szerkesztő parancsot vagy akár egy közönséges karaktert. Nyomj ^K  \-t,  gépeld  be,  hogy
       hányszor  akarod  ismételni a parancsot, és nyomd meg a Return-t. Most a következő általad
       megadott szerkesztő parancsot ennyiszer fogja ismételni.

       Például a szöveg következő 20 sorának törléséhez gépeld be:

       ^K  20<Return>^Y

   Téglalap-kijelölő üzemmód
       ^T X-re a ^K B és ^K K parancsok nem szövegfolyamot, hanem téglalapblokkot jelölnek ki. Ez
       az  üzemmód  a  szöveg  oszlopainak  mozgatására,  másolására,  törlésére vagy elmentésére
       használható. Az oszlopokat szűrheted is a ^K / paranccsal -  ha  például  rendezni  akarod
       őket. A fájl beszúrása parancsra, a ^K R-re is hatással van.

       A téglalap-kijelölő móddal együtt használva hasznos a felülíró mód (^T T). Felülíró módban
       a téglalap nem a régi szöveg elé szúródik be, hanem a helyére kerül. A blokktörlő  parancs
       (^K  Y)  sem  törli  a  kijelölt téglalapot, hanem SZÓKÖZ-ökkel és TAB-okkal írja felül. A
       felülíró mód különösen hasznos a blokkszűrő parancs (^K /) használatánál, mivel megmarad a
       kijelölt oszlop eredeti szélessége.

   Tagek keresése
       Ha  sok  forrásfájlból  álló  nagy C programot szerkesztesz, a ctags programmal tags fájlt
       hozhatsz létre. Ez a fájl tartalmazza a program szimbólumainak listáját,  és  hogy  melyik
       fájlban  és  melyik  pozíción  definiálták  őket.  A  ^K ; parancs megkeresi a szimbólumot
       (függvényeket, definiált konstansokat stb.), betölti az aktuális ablakba  a  fájlt,  amely
       tartalmazza a szimbólum definícióját, és a kurzort a definícióhoz viszi. A ^K ; rákérdez a
       kívánt szimbólumra, de azt a szimbólumot használja  alapértékként,  amin  a  kurzor  állt.
       Mivel a ^K ; parancs az aktuális ablakba tölti be a definíciós fájlt, érdemes előtte ^K O-
       val ketté osztani az ablakot, hogy egyszerre látszódjon az eredeti és a definíciós fájl.

   Shellablakok
       ^K '-fal futtathatsz shellparancsot egy JOE-ablakban. Ha a kurzor a shellablak  végén  áll
       (ha  nem, használj ^K V-t), bármit írsz, az az ablak helyett a shellnek adódik át. A shell
       vagy a shellben végrehajtott parancsok kimenete  hozzáadódik  a  shellablakhoz  (a  kurzor
       követni  fogja  ezt  a  kimenetet, ha a shellablak végén áll). Ez a parancs shellparancsok
       eredményének - például a make kimenetének, egy karakterlánc  fájlhalmazból  való  ki-grep-
       pelése  vagy  egy  FTP-kapcsolat  alkönyvtárlistája  eredményének rögzítésére használható.
       Amellett a begépelhető karakterek, a ^C, a Backspace, a DEL, a Return és a  ^D  billentyűk
       adódnak át a shellnek. Írd be az exit parancsot a shellkimenet rögzítésének leállításához.
       Ha ^C-t nyomsz a shellablakban, amikor  a  kurzor  nem  az  ablak  végén  van,  a  shellre
       végrehajtódik a kill parancs..

KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK

       Ahhoz,  hogy  a  JOE  helyesen működjön, számos más környezeti beállításnak helyesnek kell
       lennie. A számítógép és a terminálod közötti kapcsolat minőségét  (baud-értékét)  helyesen
       kell  beállítani,  hogy a JOE egyenletesen frissítse a képernyőt, és engedélyezze, hogy az
       előregépelés késleltesse a a képernyő frissítését. Ennek beállítására használd az stty nnn
       parancsot. Olyan közel kell állítani a kapcsolat valódi minőségéhez, amennyire csak lehet.
       Például, ha 1200 baudos modemmel csatlakozol, ezt az értéket kell az stty-nek megadni.  Ha
       14.4k-s  modemmel  csatlakozol,  de  a  terminálszerver,  ahová csatlakoztál, 9600 bauddal
       csatlakozik a számítógéphez, a sebességet 9600 baudra kell állítani. A 38400-as vagy  extb
       speciális  baud-értéket  a  nagyon  nagy sebességű kapcsolat jelzésére használják, úgymint
       memory mapped konzol vagy X-window terminálemulátor. Ha nem tudod az stty-nal beállítani a
       valódi   átviteli   minőséget   (talán   mert  a  modem  különböző  értéken  kommunikál  a
       számítógéppel, mint amennyivel a telefonvonalon keresztül  kommunikál),  adhatsz  helyette
       numerikus  értéket  a  BAUD  környezeti  változónak (setenv BAUD 9600-at használj csh-ban,
       BAUD=9600; export BAUD-ot sh-ban).

       A TERM környezeti változót az általad használt  terminál  típusára  kell  állítani.  Ha  a
       terminálod  mérete  (sorok/oszlopok száma) különbözik attól, mint amiről a a TERMCAP- vagy
       TERMINFO-bejegyzés tanúskodik, az stty rows mm cols nn  paranccsal  (mm  a  sorok,  nn  az
       oszlopok száma) vagy a LINES és COLUMNS környezeti változókkal állíthatod be.

       A  JOE  általában  úgy gondolja, hogy a számítógép és a terminálod közötti flow controlt a
       ^S/^Q handshaking valósítja meg (azaz, ha a számítógép túl gyorsan küldi a karaktereket  a
       terminálodra,  a terminálod ^S-t küld a kimenet megállítására és ^Q-t a helyreállítására).
       Ha a flow control out-of-band vagy hardveres handshakinget használ, vagy ha  a  terminálod
       elég  gyors  ahhoz, hogy állandóan lépést tartson a számítógép kimenetével, és szeretnéd a
       ^S/^Q billentyűket  szerkesztő  parancsként  használni,  állítsd  be  a  NOXON  környezeti
       változót,  hogy a JOE megkísérelje kikapcsolni a ^S/^Q handshakinget. Ha a számítógép és a
       terminálod közötti kapcsolat nem használ handshakinget, és a  terminálod  nem  elég  gyors
       ahhoz,  hogy  lépést  tartson  a számítógép kimenetével, állítsd be a DOPADDING környezeti
       változót, hogy a JOE lelassítsa a kimenetet PAD (tömítő) karakterek beszúrásával.

FÁJLNEVEK

       Bárhol, amikor a JOE fájlnevet kér tőled, akár a parancssorban, akár  a  szövegszerkesztőn
       belül, ezt is begépelheted:

       !parancs
              Az  adatokat egy shellparancsból olvassa, vagy egy shellparancsba írja. Például joe
              '!ls'-sel  az  alkönyvtárlistád  másolatát  szerkesztheted,   vagy   ^K   D   !mail
              jhallen@world.std.com-mal a szerkesztett fájlt elküldheted nekem.

       >>fájlnév
              Ez által a JOE hozzáfűzi a szerkesztett szöveget a "fájlnév" végéhez.

       fájlnév,KEZDET,MÉRET
              Ez  által egy fájl vagy eszköz rögzített szakaszát éred el. A KEZDET-et és a MÉRET-
              et decimálisan (pl. 123), oktálisan (pl.  0777)  vagy  hexadecimálisan  (pl.  0xFF)
              adhatod   meg.   Például   joe   /dev/fd0,508,2-vel  editálhatod  Linuxon  az  első
              hajlékonylemez-meghajtó 508. és 509. byte-ját.

       -      Ezzel a szabványos bemenetről nyerheted az inputot,  vagy  a  szabványos  kimenetre
              írhatod  az eredményt. Például parancscsőbe is rakhatod a joe-t: quota -v | joe - |
              mail root, ha reklamálni akarsz az alacsony kvótád miatt.

A joerc FÁJL

       A ^T kapcsolók, a súgóképernyők és a  billentyűsorozatokhoz  kötött  szerkesztő  parancsok
       mind  a  JOE  inicializációs  fájljában  vannak  definiálva.  Ha  erről a fájlról (amely a
       /etc/joe/joerc útvonalon található) másolatot készítesz $HOME/.joerc néven, kedved szerint
       testre  szabhatod  ezeket  a  beállításokat.  Az  inicializációs  fájl  szintaxisa magától
       értetődő, és további útmutatás is található benne.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

       A JOE-t Joseph H. Allen írta.  Ha hibabejelentésed vagy kérdésed van,  küldd  el  őket  e-
       mailen  a  jhallen@world.std.com  címre.  Larry Foard (entropy@world.std.com) és Gary Gray
       (ggray@world.std.com) is segítettek a JOE megalkotásában.

VÁLTOZTATÁSOK

       Változtatások Debianhoz Christian Linharttól <chris@cosy.sbg.ac.at>. Ezek a  változtatások
       csak néhány fájl Debianban megváltozott helyét érintik.

MAGYAR FORDÍTÁS

       Nagy Viktor <chaos@valerie.inf.elte.hu>

                                                                                           JOE(1)