Provided by: manpages-hu_20010119-6_all bug

NÉV

       less - a `more'-hoz hasonló megjelenítő

ÁTTEKINTÉS

       less -?
       less -V
       less [-[+]aBcCdeEfgGiImMnNqQrsSuUVwX]
            [-b bufs] [-h lines] [-j line] [-k keyfile]
            [-{oO} logfile] [-p pattern] [-P prompt] [-t tag]
            [-T tagsfile] [-x tab] [-y lines] [-[z] lines]
            [+[+]cmd] [--] [filename]...

LEÍRÁS

       A  less  program  hasonlít a more -ra, de visszafele való mozgást is engedélyez a fájlban,
       nemcsak előremenőt. Továbbá a less számára nem szükséges a teljes bemeneti fájl beolvasása
       az  induláshoz,  így nagy szüvegfájloknál gyorsabban indul, mint a szövegszerkesztők, azaz
       mint pl. a vi.  A less a `termcap'-ot (illetve néhány rendszeren a `terminfo'-t) használja
       így  sokféle  terminálon  képes  futni.  Még  `hardcopy'  terminálokra  is van korlátozott
       támogatás. (Ilyen terminálokon az oldal tetejére szánt sorokat egy `caret' jel vezeti be.)

       A parancsok a more és  a  vi  parancsain  alapulnak.  A  parancsokat  egy  decimális  szám
       (továbbiakban `N') előzheti meg, melyet a parancsok argumentumként használhatnak.

PARANCSOK

       A  további leírásokban `^X' `Control-X'-et jelent, `ESC' az `Escape' billentyűt (pl. `ESC-
       v' először az `Escape' gomb, majd a `v' megnyomását jelenti.)

       h vagy H
              Segítség  (help):  a  parancsok  összefoglalását  jelenti.  Ha  más  parancsneveket
              elfelejtenénk, célszerű erre emlékezni.

       SPACE vagy ^V vagy f vagy ^F
              Ha  N  adott,  akkor ennyi sorral előregörget, különben egy képernyőnyivel. (Lásd a
              `-z' opciót lentebb.) Amennyiben N nagyobb mint a képernyő mérete, csak a  görgetés
              végeredményét jelzi. Figyelem: néhány rendszer a ^V-t speciális karakternek veszi.

       z      Ugyanaz, mint `SPACE', de ha N is adott, ez lesz az új képernyőméret.

       ESC-SPACE
              Ugyanaz, mint `SPACE', de teljes képernyőnyit görget, még akkor is, ha közben eléri
              a fájl végét.

       RETURN vagy ^N vagy e vagy ^E vagy j vagy ^J
              Előregörget 1 (vagy N) sort. Az összes N sort megjeleníti,  még  akkor  is,  ha  ez
              nagyobb, mint a képméret.

       d vagy ^D
              Fél képernyővel (vagy N sorral) görget előre. Ha N adott, ez lesz az alapértelmezés
              a későbbi `d' és `u' parancsokhoz.

       b vagy ^B vagy ESC-v
              Visszafele görget egy oldallal (vagy N sorral). Lásd a `-z' opciót.   Amennyiben  N
              nagyobb mint a képernyő mérete, csak a görgetés végeredményét jelzi.

       w      Ugyanaz, mint `ESC-v', de ha N adott, ez lesz az új képernyőméret.

       y vagy ^Y vagy ^P vagy k vagy ^K
              Visszafele  görget  1 (vagy N) sort. Az összes N sort megjeleníti, még akkor is, ha
              ez  nagyobb,  mint  a  képméret.  Figyelem:  néhány  rendszer  a   ^Y-t   speciális
              karakterként kezeli.

       u vagy ^U
              Fél  képernyővel  (vagy  N  sorral)  görget  visszafele.  Ha  N  adott,  ez lesz az
              alapértelmezés a későbbi `d' és `u' parancsokhoz.

       ESC-[  Vízszintesen balra görget 8 (illetve N) karaktert. Akkor működik a legjobban, ha  a
              `-S' (sorlevágás) opciót is használjuk.

       ESC-]  Vízszintesen jobbra görget 8 (illetve N) karaktert. Akkor működik a legjobban, ha a
              `-S' (sorlevágás) opciót is használjuk.

       r vagy ^R vagy ^L
              Újrarajzolja a képernyőt.

       R      Újrarajzolja a képernyőt, és eldob minden pufferelt bemenetet. Hasznos, ha  a  fájl
              nézés közben változik.

       F      Előregörget,  és  megpróbál  továbbolvasni, még fájlvég esetén is. Szokásosan ezt a
              parancsot a fájl végén használjuk. Ez lehetőséget ad  arra,  hogy  egy  olyan  fájl
              végét  tartsuk  megfigyelés alatt, amely a nézés közben nő. (Viselkedése hasonlít a
              `tail -f' parancshoz.)

       g vagy < vagy ESC-<
              A fájl első (illetve N-edik) sorára lép. (Figyelem: lassú lehet, ha N nagy.)

       G vagy > vagy ESC->
              A fájl utolsó (illetve N-edik) sorára lép. (Figyelem: lassú lehet, ha N  nagy  vagy
              ha N nem adott, de a szabványos bemenetről, és nem fájlból olvas a program.)

       p vagy %
              A  fájl  elejétől  számítva a fájl N százaléknyi részére lép. N-nek 0 és 100 között
              kell lennie.

       {      Amennyiben egy nyitó  kapcsos  zárójel  van  az  éppen  legfelsőként  megjelenített
              sorban,  a  `{'  parancs  a megfelelő záró `}'-jelhez visz. A megfelelő záró jel az
              alsó sorban fog látszani. Ha a felső sorban több `{' is van, az N számmal  adhatjuk
              meg, hányadiknak keressük a párját.

       }      Amennyiben  egy záró kapcsos zárójel van az éppen legalsóként megjelenített sorban,
              a `}' parancs a megfelelő nyitó `{'-jelhez visz. A  megfelelő  nyitó  jel  a  felső
              sorban  fog látszani. Ha az alsó sorban több `}' is van, az N számmal adhatjuk meg,
              hányadiknak keressük a párját.

       (      Ugyanaz, mint `{', de a sima zárójelre vonatkozik.

       )      Ugyanaz, mint `}', de a sima zárójelre vonatkozik.

       [      Ugyanaz, mint `{', de a szögletes zárójelre vonatkozik.

       ]      Ugyanaz, mint `}', de a szögletes zárójelre vonatkozik.

       ESC-^F Ezt a parancsot két karakter kell kövesse,  melyeket  zárójelpároknak  vesz,  és  a
              felső sorban található ``nyitó'' (sorrendben az első megadott) karakterhez kikeresi
              a ``záró'' párját, a `{'-hez hasonlóan. Pl. "ESC ^F < >" a felső sorbeli `<' jelhez
              tartozó `>' jelet keresi meg.

       ESC-^B Az  "ESC-^F"  fordított  párja:  a  záró (második) karakterhez tartozó nyitó párhoz
              görget vissza.

       m      Egy kisbetűs karaktert beütve  utána,  megjelöli  az  aktuális  helyzetet  azzal  a
              betűvel.

       '      (Aposztróf.)  Egy  kisbetűs  karaktert  beütve  utána, az ezzel a betűvel megjelölt
              helyzetbe tér vissza. Egy újabb aposztróf hatására visszatér arra a pontra, ahonnét
              az  utolsó  "nagy"  mozgásra utaló parancs ki lett adva. Egy ezt követő `^' illetve
              `$' jel hatására pedig a fájl elejére illetve végére ugrik. A  jelzéseket  új  fájl
              vizsgálatakor  is  megőrzi,  így  ez  a  parancs  bemeneti fájlok közti váltásra is
              alkalmas.

       ^X^X   Ugyanaz, mint az aposztróf.

       /minta Előrefele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort. (Ha N is adott, az N. ilyet keresi
              meg.)  A  `minta'  egy  szabályos kifejezés, ahogy azt az ed használja. A keresés a
              második kijelzett sortól indul. (Lásd még a `-a' és `-j' opciókat.)

              Néhány karakternek speciális jelentése van, ha a `minta' elején szerepel; a keresés
              típusát módosítják, és nem magát a karaktert jelentik:

              ^N vagy !
                     Azokat a sorokat keresi, amelyek nem illeszkednek a mintához.

              ^E vagy *
                     Több  fájlban  is  keres,  azaz  ha  a  keresés eléri az aktuális fájl végét
                     illeszkedés találat  nélkül,  a  keresés  a  parancssorban  adott  következő
                     fájlban folytatódik.

              ^F vagy @
                     A keresést a parancssorban adott első fájl első sorától kezdi, az aktuálisan
                     kijelzett soroktól és a `-a' és `-j' opcióktól függetlenül.

              ^K     A mintához illeszkedő szövegeket kiemeli az aktuális képernyőn, de  nem  lép
                     az első egyezésre.

              ^R     Nem  értelmezi a szabályos kifejezések metakaraktereit, azaz egyszerű szöveg
                     szerinti keresést végez.

       ?minta Hátrafele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort. (Ha N is adott, az N. ilyet keresi
              meg.)  A  `minta'  egy  szabályos kifejezés, ahogy azt az ed használja. A keresés a
              legfelső kijelzett sor fölötti sortól indul.

              A `/'-hez hasonlóan itt is néhány karakternek speciális jelentése van, ha a `minta'
              elején szerepel:

              ^N vagy !
                     Azokat a sorokat keresi, amelyek nem illeszkednek a mintához.

              ^E vagy *
                     Több  fájlban  is  keres,  azaz  ha  a keresés eléri az aktuális fájl elejét
                     illeszkedés találat nélkül, a keresés a parancssorban adott megelőző fájlban
                     folytatódik.

              ^F vagy @
                     Az  parancssorban  utolsóként  megadott  fájl  utolsó  sorától  kezdve keres
                     visszafelé, függetlenül a kijelzéstől és a `-a' illetve `-j' opcióktól.

              ^K     Ugyanaz, mint az előre keresésnél.

              ^R     Ugyanaz, mint az előre keresésnél.

       ESC-/minta
              Ugyanaz, mint "/*".

       ESC-?minta
              Ugyanaz, mint "?*".

       n      Az előző keresés ismétlése. (N megadása esetén az N. megfelelő sor keresése.) Ha az
              előző  keresést  a  ^N-nel  módosítottuk,  akkor  a mintához nem illeszkedő sorokat
              keresi. Ha az előző keresést a ^E-vel módosítottuk, akkor  a  keresés  a  következő
              (előző)  fájlban  folyatódhat.  Ha az előző keresést a ^R-rel módosítottuk, akkor a
              keresés egyszerű szöveges keresés marad. Az előző keresésbeli ^F  és  ^K-nak  nincs
              hatása.

       N      Az előző keresés ismétlése fordított irányban.

       ESC-n  Az  előző  keresés  ismétlése  a fájlhatárok átlépésének engedélyezésével. Ugyanaz,
              mintha az előző keresést a *-gal módosítottuk volna.

       ESC-N  Ugyanaz, mint "ESC-n", csak fordított irányban.

       ESC-u  A  keresés  során  vett  kiemeléseket  megszünteti.  Amennyiben  ez  már   korábban
              megtörtént ezzel a paranccsal, visszakapcsolja a kiemelést. Minden keresési parancs
              visszakapcsolja a kiemelést. (A kiemelés a  `-G'  opcióval  szintén  kikapcsolható,
              ekkor sosem kapunk kiemelést.)

       :e [fájlnév]
              Új  fájl vizsgálata. Ha a ``fájlnév'' hiányzik, a parancssorból vett aktuális fájlt
              vizsgálja újra. (Lásd a `:n' és `:p' parancsokat  lejjebb.)  A  százalékjel  (%)  a
              fájlnévben  az  aktuális  fájl nevével helyettesítődik, a `#'-jel pedig az előzőleg
              vizsgált fájl nevét jelenti. Két egymást követő `%'-jel egyetlen `%'-jelet  jelent,
              hogy  százalékjelet  tartalmazó  fájlnevek  is  megadhatók legyenek. Hasonlóan `##'
              egyetlen `#'-jellel helyettezítődik.

       A megadott fájlnév a parancssori fájlnévlistába beillesztésre kerül, így a későbbi `:n' és
       `:p'  parancsok  ezt  is  elérik.  Amennyiben  a fájlnév több fájlt ad meg, mindegyik neve
       beillesztésre kerül, és a vizsgálat az elsővel folytatódik.

       ^X^V vagy E
              Ugyanaz, mint :e.  Figyelem: néhány rendszeren a ^V-nek  speciális  jelentése  van.
              Ilyen rendszereken ^V nem használható.

       :n     A következő fájl vizsgálatára ugrik. (N megadása esetén az N. következőre.)

       :p     Az előző fájl vizsgálatára ugrik. (N megadása esetén az N. előzőre.)

       :x     A parancssorban megadott első (illetve N.) fájl vizsgálatával folytatja.

       = vagy ^G vagy :f
              A  nézett fájlról ad némi információt, azaz kiírja a nevét, a sorszámot, és az alsó
              sor bájt offszetjét. Ha lehetséges, kiírja a fájl hosszát, a fájl sorainak  számát,
              és   az  utolsó  sor  előtti  fájlrész  nagyságát  a  teljes  mérethez  viszonyítva
              százalékokban.

       -      A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után  írva,  azon  opció
              beállítását változtatja meg, és egy üzenetet ad az új beállításokról.

       Ha  egy  opciónak argumentuma is van (pl. `-b' és `-h' esetén numerikus, vagy `-P' és `-t'
       esetén string), az opció betűje után beírható. Ha nincs  új  érték  megadva,  az  aktuális
       beállítás íródik ki, és változás nem tórténik.

       -+     A  parancsori  opciók  (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után írva, azon opció
              értékét az alapértelmezettre állítja vissza,  és  erről  üzenetet  küld.  (A  "-+X"
              parancs  ugyanazt  csinálja,  mint  a parancssori "-+X".) Nem működik string-értékű
              opciókra.

       --     A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után  írva,  azon  opció
              értékét az alapértelmezett "ellentétére" állítja vissza, és erről üzenetet küld. (A
              "--X" parancs ugyanazt csinálja, mint a parancssori "-X".)  Nem  működik  numerikus
              vagy string-értékű opciókra.

       _      (Aláhúzásel.) A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után írva,
              üzenetet küld az opció pillanatnyi beállításáról. Az opció beállítása nem változik.

       +cmd   A `cmd' parancs ezután minden új fájl megvizsgálásakor végrehajtódik. Pl. `+G'  azt
              eredményezi, hogy a less minden fájlt a végén kezd kijelezni, és nem az elején.

       V      A futó less verziószámát adja.

       q vagy Q vagy :q vagy :Q vagy ZZ
              Kilép a less programból.

       A következő 4 opció érvényessége az aktuális installációtól függ.

       v      Egy   szövegszerkesztőt  hív  meg  az  aktuálisan  nézett  fájl  szerkesztésére.  A
              szövegszerkesztőt a ``VISUAL'' környezeti változóból veszi, vagy ha az nincs, akkor
              az  ``EDITOR'' nevűből, illetve ha ez sincs, az alapértelmezett ``vi''-t használja.
              Lásd még a ``LESSEDIT'' leírását a ``PROMPTS'' fejezet alatt.

       ! burok-parancs
              Meghív egy burkot (shell), hogy a burok-parancsot lefuttassa. A  fájlnevekben  levő
              százalékjel  (%)  az  aktuális  fájl nevével lesz helyettesítve, a `#' jel pedig az
              előzőekben vizsgált fájl nevével.  "!!" megismétli az előző  burok-parancsot.   "!"
              parancs  nélkül  egy  burokhívást  eredményez.  Unix  rendszereken  a burokhívást a
              ``SHELL'' környezeti változó alapján végzi, illetve annak hiánya esetén az ``sh''-t
              hívja meg. MS-DOS és OS/2 rendszerekben a burok a szokásos parncsfeldolgozó.

       | <m> burok-parancs
              Itt  <m>  tetszőleges jelölő karaktert jelent. A bemeneti fájl az aktuális képernyő
              tetején látható és az ``<m>'' által  meghatározott  sorok  közti  részét  a  burok-
              parancshoz  csövezi.  <m>  lehet `^' vagy `$' is, amik rendre a fájl elejét illetve
              végét jelentik. Ha <m> értéke `.' vagy újsorjel, az aktuális képernyőt csövezi.

       s fájlnév
              A bemenetet egy fájlba menti. Ez csak akkor működik, ha  a  bemenet  egy  cső,  nem
              pedig rendes fájl.

OPCIÓK

       Az alábbiakban a parancssori opciók leírása következik. Legtöbbjük a less futása közben is
       átállítható a "-" paranccsal.

       A ``LESS'' környezeti változó értékei is opcióként kerülnek feldolgozásra, azaz pl. ha nem
       akarjuk  mindig  beírni,  hogy  "less  -opciók ..." minden egyes less híváskor, tehetjük a
       következőket: csh esetén:

       setenv LESS "-opciók"

       vagy sh esetén:

       LESS="-opciók"; export LESS

       A környezeti változó a parancssor előtt kerül  feldolgozásra,  így  a  parancssori  opciók
       felülbírálhatják  a  ``LESS''  értékét.  Ha  egy  opció megjelenik a ``LESS'' tartalmában,
       vissza lehet állítani az alapértékét a "-+" parancssori opcióval.

       A string argumentumú opciók (pl. `-P') esetén  egy  dollárjel  ($)  használható  a  string
       végének jelölésére.

       -?     Ez  az  opció  egy összegzést ír ki a less által elfogadott parancsokról. (Ugyanaz,
              mint a `h' parancs.)  Amennyiben a használt burok értelmezi a kérdőjelet, szükséges
              lehet idézni a következő módon: "-\?".

       -a     A  keresést az utolsó kijelzett sor utántól indítja. Alapértelmezés szerint ugyanis
              a keresés a második kijelzett sortól indul, illetve  az  utolsó  találatot  jelzett
              sortól (lásd `-j' opció).

       -bn    A pufferek számát adja meg, amiket a less az egyes fájlokhoz használ. A pufferek 1K
              méretűek, és alapértelmezés szerint 10 puffert foglal le fájlonként,  kivéve  ha  a
              fájl egy csőből jön. (Lásd `-B' opció.)

       -B     Alapértelmezés  szerint  a  csőből  olvasott  adatok  olvasása  esetén  a  pufferek
              lefoglalása automatikusan, igény szerint történik. Sok adat csőből olvasása  esetén
              ez  nagy  memőriafoglalást  eredményez. A `-B' opció kikapcsolja ezt az automatikus
              foglalást, és csak a `-b'-vel meghatározott számú puffert fog használni a  program.
              Figyelem:  `-B'  hibás  kijelzést  eredményezhet,  mert csak az aktuálisan vizsgált
              fájlrész marad a  memóriában,  a  régebbi  adatok  elvesznek.  (Tehát  nem  érdemes
              használni, ha visszalapozást is akarunk egy cső kimenetében.)

       -c     A  teljes  képernyő  újrarajzolásokat  felülről lefele végzi. Alapértlemzés szerint
              ugyanis az újrarajzolások alulról történő görgetéssel történnek.

       -C     Ugyanaz, mint `-c', de az újrarajzolás előtt törlés is történik.

       -d     Ez az opció elnyomja azokat a hibaüzeneteket, amelyek buta terminálokon keletkeznek
              azzal  kapcsolatban,  hogy  bizonyos  funkciók  nem  érhetők  el a terminálon. (Pl.
              képernyőtörlés, visszafele görgetés.)  Viselkedésbeli  változást  tehát  nem  okoz,
              csak a hibaüzeneteket mellőzi.

       -Dxszín
              (Csak  MS-DOS  esetén.)  A kijelzett szöveg színét állítja be. x egyetlen karakter,
              mely a  színezendő  szöveg  típusát  jelenti:  `n'=normál  szöveg,  `s'=`standout',
              `d'=vastag,  `u'=aláhúzott,  `k'=villogó.   szín  egy ponttal elválasztott számpár,
              ahol az első szám az előtér- a második a háttérszínt  adja  meg.  Egyetlen  n  szám
              megadása ugyanaz, mint n.0.

       -e     Azt eredményezi, hogy a less automatikusan kilép, ha másodszor éri el a fájl végét.
              (Alapértelmezés szerint csak a "q"-val lehet kilépni.)

       -E     Azt eredményezi, hogy a less automatikusan kilép, ha eléri fájl végét.

       -f     A nem szabályos fájlokat is mindenképpen megnyitja. (Nem szabályos fájl a  könyvtár
              és   az   eszközfájl.)   Elnyomja   a  bináris  fájlra  utaló  figyelmeztetést  is.
              Alapértelmezés szerint a less visszautasítja ezen fájlok megnyitását.

       -g     Alapértelmezetten a  less  minden  stringet  kiemel,  mely  illeszkedik  az  utolsó
              kereséshez.  Ez az opció azt állítja be, hogy csak az utolsó keresési parancs által
              megadott egyetlen string lesz kiemelve.  Ez  egy  kicsit  gyorsabbá  teszi  a  less
              futását.

       -G     Ez az opció minden kiemelést letilt a keresésekkor.

       -hn    A  visszagörgetés  maximális  sorszámát  állítja  be.  Amennyiben   n sornál többet
              kellene visszagörgetni, a képernyőt újrarajzolja. (Ha a terminál  nem  támogatja  a
              visszagörgetést, `-h0' beállítás lesz feltételezve.)

       -i     Azt  eredményezi,  hogy  a  keresés  esetfüggetlen lesz, azaz a nagy- és kisbetűket
              azonsonak veszi. Ez az opció hatását veszíti az olyan mintákra, melyekben  nagybetű
              is van.

       -I     Ugyanaz,  mint  `-i',  de  a  mintabeli  nagybetűk  esetén is esetfüggetlen marad a
              keresés.

       -jn    A képernyő azon sorát adja meg, ahányadikra a "célsort" pozícionálni kell. A célsor
              a  keresés,  sorszámra  ugrás,  fájlszázalékra  ugrás vagy bejelölt pozícióra ugrás
              eredményeként adódik. A képernyősort egy szám (n) adja meg: a felső sor száma 1,  a
              következőé  2,  stb.  A  szám  lehet  negatív is: -1 az alsó látható sort, -2, az e
              fölöttit, stb. jelenti.

       Amennyiben a `-j' opció használatban van, a keresések a célsor után kezdődnek.  Pl.  "-j4"
       esetén a célsor a képernyő negyedik sora, és a keresés az ötödik sortól kezdődik.

       -kfájlnév
              Azt  eredményezi,  hogy  a  less megnyitja a megadott fájlt és lesskey (1) fájlként
              értlemezi. A `-k' opció többször is használható. Amennyiben  a  LESSKEY  környezeti
              változó  létezik,  vagy  egy  `lesskey'  fájl  a  standard helyen található (lásd a
              BILLENTYŰHOZZÁRENDELÉSEK fejezetet), ezeket is lesskey fájlként kasználja.

       -m     A less -t bőbeszédű (a more-hoz hasonló) üzemmódra állítja, azaz a promptnál mindig
              kijelzi  a  fájlbeli  pozíciót  a fájlméret százalékában. (Alapértelmezés szerint a
              prompt csak egy kettőspont.)

       -M     Ennek hatására a less még a more-nál is bőbeszédűbb promptot ad.

       -n     Elhagyja a sorszámokat. Az alapértelmezett viselkedés (a sorszámok használata) néha
              nagyon  meglassíthatja a less futását, különösen nagy bemeneti fájlok esetében. Ezt
              küszöböli ki ez az opció. A sorszámok használata azt jelenti, hogy a sor  számát  a
              bőbeszédű  prompt  és  az  `='  parancs  megjeleníti,  és a `v' parancs az aktuális
              sorszámot átadja  a  szövegszerkesztőnek.  (Lásd  még  a  LESSEDIT-ről  mondottakat
              lejjebb.)

       -N     Azt eredményezi, hogy a kijelzéskor minden sor elején kiíródik a sor száma is.

       -ofájlnév
              Azt  eredményezi,  hogy  a  less  a  bemeentét a megnevezett fájlba másolja a nézés
              során. Ez csak akkor kerül alkalmazásra, ha a bemenet egy  csó,  nem  pedig  rendes
              fájl. Ha a fájl már létezik, a less megerősítésre vár a felülírással kapcsolatban.

       -Ofájlnév
              Ugyanaz, mint `-o', de visszakérdezés nélkül felülírja az esetleg létező fájlt.

              Ha  nem  lett  `log  fájl'  megadva,  a  `-o'  és  `-O'  opció a less belsejéből is
              használható log fájl megadására. Az "s" parancs egyenértékű a `-o' less -en  belüli
              megadásával.

       -pminta
              A  `-p' opció egyenértékű a +/minta megadásával, azaz megmondja a less -nek, hogy a
              minta fájlbeli első előfordulásánál kezdjen.

       -Pprompt
              Lehetőséget ad a három prompt stílus testreszabására. Szokásosan ez az opció a LESS
              környezeti  változóban  szerepel, nem pedig minden parancssori less indításkor. Ezt
              az opciót a LESS utolsó opciójaként kell megadni, vagy dollárjellel kell zárni.   A
              `-Ps'  utáni  string  az  alapértelmezett  (rövid)  promptot  adja  meg,  a `-Pm' a
              közepeset, a `-PM' pedig a hosszút. `-Ph' a segítő képernyő promtját,  `-P='  pedig
              az  `='  parancs  által  kiírt  üzenetet  adja meg. A megadott stringek betűkből és
              speciális escape-sorozatokból állhatnak. (Lásd a PROMPTOK fejezetet lejjebb.)

       -q     Viszonylag csendes (quiet) működésre kapcsol: a terminál csengője csendes marad  ha
              a  görgetés  túlhaladna  a  fájl  végén  vagy elején. Ha a terminálnak van "látható
              csengője" (visual bell), azt használja. Néhány más hiba (pl.  érvénytelen  karakter
              beírása) esetén továbbra is használja a csengőt.

       -Q     Teljesen csendes üzemmód: a csengő sohasem szól.

       -r     Azt  eredményezi,  hogy  a  "nyers"  (raw)  vezérlőkarakterek  közvetlen kijelzésre
              kerülnek. Alapértelemzés szerint a vezérlőkaraktereket a `^'  jellel  jelöli,  azaz
              pl.  a  Control-A  (oktális  001) megjelenítése: "^A".  Figyelem: a `-r' használata
              esetén a less nem tudja a mindenkori megjelenést teljesen ellenőrizni, hisz  azt  a
              közvetlenül  megjelenített  fájlbeli  vezérlőkarakterek  is befolyásolhatják. Ezért
              különféle problémák adódhatnak,  pl.  hosszú  sorokat  rossz  helyen  törhet  el  a
              program.

       -s     Egymás utáni üres sorokat egyetlen üres sorrá von össze. Hasznos pl.  nroff kimenet
              nézésekor.

       -S     A képernyőszélességnél hosszabb sorok levágását eredményezi a "hajtogatás" helyett,
              azaz  a sor hátralevő része egyszerűen figyelmen kívül lesz hagyva. (Alapértelmezés
              szerint a hosszú sorokat hajtogatja, azaz a maradék részeket a  következő  sorokban
              helyezi el.)

       -ttag  A  `-t'  opció,  melyet  egy  `tag' követ, az azt a `tag'-ot tartalmazó fájlt fogja
              szerkeszteni. Ennek működéséhez egy "tags" nevű fájlnak kell léteznie  az  aktuális
              könyvtárban, melyet előzőleg a ctags (1) paranccsal építettünnkn fel. Ez az opció a
              less  -en  belülről  is  használható  a  -  parancs  segítségével   egy   új   fájl
              megvizsgálására. A ":t" parancs egyenértékű a `-t' less -en belüli megadásával.

       -Ttagsfájl
              A "tagsfájl"-t használja a "tags" nevű helyett.

       -u     Azt  eredményezi,  hogy  a kocsi vissza jelek (carriage return) és a visszatörlések
              (backspace) nyomtatható  karakterként  kerülnek  értelmezésre,  azaz  a  terminálra
              lesznek küldve, ha megjelennek a bemenetben.

       -U     Azt  eredményezi,  hogy  a  kocsi  vissza  jelek, a tabulátorok és a visszatörlések
              vezérlőkarakterekként kerülnek értelmezésre, azaz a `-r' által meghatározott  módon
              kerülnek értelmezésre.

              Alapértelmezés  szerint,  amikor  is  sem `-u' sem `-U' nem adott, az aláhúzásjelek
              melletti visszatörlések speciálisan kerülnek értelmezésre: a terminál  lehetőségeit
              használva  aláhúzott  szöveg  jelenik  meg.  Hasonlóan:  két  azonos karakter közti
              visszatörlés ``felülütött'' szöveget jelent, amit a terminál vastagon  jelenít  meg
              (ha  tud).  A  többi  visszatörlés  alapértelmezés  szerint törlődik az előtte levő
              karakterrel együtt.

       Az újsor (newline) utáni kocsivissza-jelek törlődnek, a többi kocsivissza-jel  a  `-r'-nek
       megfelelően kerül értelmezésre.

       Felülütött  és  aláhúzott  szövegekre  is  vonatkozik  a  keresés, ha `-u' vagy `-U' nincs
       mekapcsolva.

       -V     Kijelzi a less verziószámát.

       -w     Azt eredményezi, hogy a fájlvég kijelzése után  üres  sorok  kerülnek  kiírásra  az
              alapértelmezett `~'-jel helyett.

       -xn    A  tabulátorpozíciókat  (tab  stops)  minden  n.  pozícióra helyezi. Alapértelmezés
              szerinti érték a 8.

       -X     Nem engedi a termcap inicializáló és deinicializáló strinek terminálra küldését. Ez
              néha szükséges, ha a deinicializálás vala szokatlant (pl. képernyőtörlést) csinál.

       -yn    Megadja   az   előregörgetés   maximális   sorszámát.   Ha   ennél  többet  kellene
              előregörgetni, inkább újrarajzolja a teljes képernyőt.  A  `-c'  vagy  `-C'  opciók
              használhatók  a képernyő felülről való újrarajzolására ha szükséges. Alapértelmezés
              szerint minden előremozgás görgetést okoz.

       -[z]n  Az alapértelmezett görgetett ablakméretet n sorra állítja be. Az alapértelmezés egy
              teljes  képernyő.  A  `z'  és  `w'  parancsok  is  használhatók ilyen célból. A `z'
              elhagyható a more -ral való kompatbilitás miatt. Amennyiben az n szám negatív,  azt
              jelzi, hogy az ablakméret hány sorral legyen kevesebb a képernyő méreténél. Például
              ha a képernyő 24 soros, -z-4 a görgetett ablakméretet 20 sorra állítja be, és ha  a
              képernyő  40  sorosra  lesz  átméretezve,  a  görgetett ablakméret automatikusan 36
              sornyi lesz.

       --     A "--" parancssori argumentum az opcióargumentumok végét jelzi. Minden ezutáni elem
              a  parancssorban  fáljnévként  kerül feldolgozásra. Hasznos lehet, ha a fájlnév `-'
              vagy `+' jellel kezdődik.

       +      Ha egy parancssori argumentum `+' jellel kezdődik, az opció  hátralevő  része  less
              parancsként  kerül  végrehajtásra  a  fájl  viszgálata  elején.  Például  `+G'  azt
              eredményezi, hogy a less a fájl végét mutatja először, nem az elejét. Másik  példa:
              `+/xyz'  az  első  olyan  sornál  kezdi  a  vizsgálatot,  mely tartalmazza `xyz'-t.
              Speciális esetként `+<szám>' úgy működik, mint `+<szám>g', azaz  a  megadott  számú
              sorra ugrik. (Lásd a `g' parancsnál.)

       Amennyiben  az  opció  `++'-szal  kezdődik,  a parancsok minden vizsgált fájlra vonatkozni
       fognak, nemcsak az elsőre. A korábban leírt `+' parancs  is  használható  az  összes  fájl
       bevezető parancsainak beállítására vagy megváltoztatására.

SORSZERKESZTÉS

       Amikor  a képernyő alján egy parancssort gépelünk (pl. egy fájlnevet a :e parancshoz, vagy
       egy mintát a kereséshez), bizonyos billentyűk a parancssor manipulálására  használható.  A
       legtöbb  parancsnak  létezik  szögletes  zárójelbe  (  [  ]  ) tett formája is, mely akkor
       használható, ha a billentyű  nem  létezik  az  adott  billentyűzeten.  (Ezek  a  zárójeles
       változatok  nem  működnek  MS-DOS  alatt.)  Ezen  speciális  jelek bármelyike betű szerint
       bevihető a `^V' vagy `^A' karakterek használatával. Egy  fordított  törtvonal  (backslash)
       beviteléhez két fordított törtvonalat kell egymás után beírni.

       BALRANYÍL [ ESC-h ]
              Egy hellyel balra viszi a kurzort.

       JOBBRANYÍL [ ESC-l ]
              Egy hellyel jobbra viszi a kurzort.

       ^BALRANYÍL [ ESC-b vagy ESC-BALRANYÍL ]
              (Azaz, CONTROL és BALRANYÍL egyszerre.)  Egy szóval balra viszi a kurzort.

       ^JOBBRANYIL [ ESC-w vagy ESC-JOBBRANYÍL ]
              Egy szóval jobbra viszi a kurzort.

       HOME [ ESC-0 ]
              A sor elejére viszi a kurzort.

       END [ ESC-$ ]
              A sor végére viszi a kurzort.

       VISSZATÖRLÉS (BACKSPACE)
              A kurzortól balra álló karakter törlése, illetve a parancs törlése, ha a parancssor
              üres.

       TÖRLÉS (DELETE) vagy [ ESC-x ]
              A kurzor alatti karakter törlése.

       ^VISSZATÖRLÉS [ ESC-VISSZATÖRLÉS ]
              A kurzortól balra álló szó törlése.

       ^TÖRLÉS [ ESC-X vagy ESC-TÖRLÉS ]
              A kurzor alatt álló szó törlése.

       FELFELENYÍL (UPARROW) [ ESC-k ]
              Az előző parancssor visszahozatala.

       LEFELENYÍL (DOWNARROW) [ ESC-j ]
              A következő parancssor visszahozatala.

       TAB    A kurzortól balra álló részleges fájlnév kiegészítése. Ha több illeszkedés is  van,
              az  elsőt  írja  ki,  és  az ismételt `TAB'-ok az illeszkedő nevek között görgetnek
              ciklikusan.

       BACKTAB [ ESC-TAB ]
              Ugyanaz, mint `TAB', de a másik irányban görget az illeszkedő fájlnevek között.

       ^L     A kurzortól balra álló részleges fájlnév kiegészítése. Ha több illeszkedés is  van,
              mindet beírja a parancssorba, ha beleférnek.

       ^U (Unix) vagy ESC (MS-DOS)
              A teljes parancssor törlése, illetve a parancs semlegesítése, ha a parancssor üres.
              Amennyiben Unix  alatt  az  alapértelmezett  `^U'  sor-irtó  (line-kill)  karaktert
              kicseréltük másra, az a karakter lesz használva.

BILLENTYŰHOZZÁRENDELÉSEK

       A lesskey (1) program segítségével saját parancsok definiálhatók a less -hez. Ez a program
       egy `lesskey' fájlt hoz létre, mely a parancsbillentyűk és a  végrehajtandó  akciók  közti
       kapcsolatot  határozza  meg.  A  lesskey  arra  is  használható,  hogy  megváltoztassuk  a
       sorszerkesztő billentyűket és környezeti változókat állítsunk be.

       Ha a `LESSKEY' környezeti változó létezik, a less azt  fogja  a  `lesskey'  fájl  neveként
       használni.  Másképpen  a  less  standard  helyeken  keresi a `lesskey' fájlt: Unix alatt a
       "$HOME/.less", MS_DOS alatt a "$HOME/_less" vagy ha ez  nem  található,  a  "_less"  fájlt
       használja,  ha  ilyen  létezik  a  `PATH' környezeti változó által tartalmazott könyvtárak
       valamelyikében.  OS/2 alatt a less a "$HOME/less.ini"-ben keresi a `lesskey' fájt, illetve
       ha  ez  nem  található,  az `INIT' tartalmában felsorolt könyvtárkban keres egy "less.ini"
       fájlt. Ha ott sem  talált,  akkor  a  `PATH'  által  megadott  könyvtárakban  folytatja  a
       keresést. Lásd még a lesskey kézikönyv lapját.

BEMENETI ELŐFELDOLGOZÓ (INPUT PREPROCESSOR)

       A less -hez definiálható bemeneti előfeldolgozó program. Mielőtt a less megnyit egy fájlt,
       először  lehetőséget  ad  a  bemeneti  előfeldolgozónak  a  kijelzendő  fájl   tartalmának
       megváltoztatására.  Ilyen  előfeldolgozó  egyszerűen bármilyen végrehajtható program (vagy
       shell szkript) lehet, mely a fájl tartalmát egy másik fájlba, az ún.  helyettesítő  fájlba
       írja. A helyettesítő fájl tartalma kerül valójában kijelzésre az eredeti helyett, habár ez
       a felhasználó felé úgy látszik, hogy az eredeti fájlt mutatja a program.

       A bemeneti előfeldolgozó egyetlen argumentumot kell fogadjon, az eredeti fájl nevét, ahogy
       azt  a  felhasználó  megadta.  Ezután  létrehozza  a  helyettesítő  fájt, és ennek nevét a
       szabványos kimenetre kell írja. Ha az előfeldolgozó  nem  adja  meg  a  helyettesítő  fájl
       nevét, a less az eredeti fáljt használja.

       A bemeneti előfeldolgozó nem kerül meghívásra a szabványos bemenet nézésekor.

       A  bemeneti  előfeldolgozó beállítására a `LESSOPEN' környezeti változó használható, amely
       az  előfeldolgozó  meghívásának  parancssorát   kell   tartalmazza.   Ezen   parancssornak
       tartalmaznia  a  kell  a  "%s"  stringet, melyet a less az eredeti fájlnévvel helyettesít,
       amikor az előfeldolgozót meghívja.

       Amikor a  less  olyan  fájlt  zár  be,  amely  megnézéséhez  bemeneti  előfeldolgozó  lett
       használva,   egy   bemeneti  utófeldolgozó  (postprocessor)  is  meghívásra  kerül,  amely
       feltehetően néhány kívánatos takarítási műveletet (mint pl. az  előbbi  helyettesítő  fájl
       törlése)  végez.  Ez  az  utófeldolgozó két argumentumot kap: az eredeti és a helyettesítő
       fájl nevét.

       Utófeldolgozó beállításához a `LESSCLOSE' környezeti változónak kell értéket adni, mely az
       utófeldolgozót  meghívó  parancssort definiálja.  Ez a parancssor kétszer tartalmazhatja a
       "%s" stringet, melyek közül az első az eredeti, a második a helyettesítő fájl nevével lesz
       helyettesítve.

       Például  a  legtöbb  Unix  rendszeren  a  következő két szkript megengedi, hogy a fájlokat
       tömörített formában tárolhassuk, de a less közvetlenül megmutassa őket:

       lessopen.sh:
            #! /bin/sh
            case "$1" in
            *.Z) uncompress -c $1  >/tmp/less.$$  2>/dev/null
                 if [ -s /tmp/less.$$ ]; then
                      echo /tmp/less.$$
                 else
                      rm -f /tmp/less.$$
                 fi
                 ;;
            esac

       lessclose.sh:
            #! /bin/sh
            rm $2

       Ezen szkriptek használatához  olyan  helyre  kell  őket  tenni,  ahol  végrehajthatók,  és
       alkalmazni   kell   a   LESSOPEN="lessopen.sh %s"  illetve  LESSCLOSE="lessclose.sh %s %s"
       beállításokat. Ehhez hasonlóan persze bonyolultabb szkriptek is  írhatók  pl.  más  típusú
       tömörített fájlok kezelésére.

       A bemeneti előfeldolgozót úgy is beállíthatjuk, hogy a fájl adatait átcsövezze a less -nek
       aheleyett, hogy az adatokat egy helyettesítő fájlba tenné le. Ez például  megóvhat  attól,
       hogy  a teljes fájl kitömörítését megvárjuk, mielőtt a fájl elejét megláthatnánk. Az ilyen
       bemeneti előfeldolgozót bemeneti csőnek nevezzük.  A  bemeneti  cső  a  helyettesítő  fájl
       nevének  stabndard  kimenetre írása helyett a helyettesítő fájl teljes tartalmát írja ki a
       szabványos kimenetére. Ha a  bemeneti  csőnem  ír  egyetlen  karaktert  sem  a  szabványos
       kimenetére, akkor a less az eredeti fájlt mutatja meg.

       A  bemeneti  cső  használatához  a  LESSOPEN tartalmának első karaktere a függőleges vonal
       (`|'-jel) kell legyen.

       Például a legtöbb Unix rendszeren a következő szkript  az  előző  példához  hasonlóan  fog
       működni:

       lesspipe.sh:
            !# /bin/sh
            case "$1" in
            *.Z) uncompress -c $1  2>/dev/null
                 ;;
            esac

       Ezen  szkript  használatához  a szkriptet olyan helyre kell tenni, ahol végrehajtható és a
       LESSOPEN="|lesspipe.sh %s" beállítást  kell  használni.  Bemeneti  cső  használata  esetén
       értelemszeűen  nem  szükséges  az  utófeldolgozó használata, hisz nincs helyettesítő fájl.
       Ebben az esetben a LESSCLOSE által megadott  utófeldolgozónak  "-"  lesz  átadva,  mint  a
       helyettesítő fájl neve.

NEMZETI KARAKTERKÉSZLETEK

       A bemeneti fájlok karaktereit három típusra bonthatjuk:

       normális karakterek
              ezek közvetlenül kiírhatók a képernyőre.

       vezérlő karakterek
              nem    jelezhetők   ki   közvetlenül,   de   várhatóan   előfordulhatnak   normális
              szövegfájlokban, mint pl. a visszatörlés vagy a tabulátor.

       bináris karakterek
              nem jelezhetők ki közvetlenül és nem is várható, hogy szövegfájlokban előfordulnak.

       Egy "karakterkészlet" egyszerűen azt adja meg, mely karaktereket kell normális-,  vezérlő-
       illetve  bináris  karakternek  tekinteni.  A `LESSCHARSET' környezeti változóhasználható a
       karakterkészlet beállítására. Ennek lehetséges értékei:

       ascii  Az  alapértelmezett  karakterkészlet.  `BS',  `TAB',  `NL',  `CR'  és  a  soremelés
              karakterek  a  vezérlőkarakterek,  a  127  és 255 közötti kódúak binárisak, a többi
              pedig normális.

       latin1 Az ISO 8859/1 karakterkészletet választja ki. A `latin1' ugyanaz, mint az  `ascii',
              csak a 161 és 255 közötti kódtartományban is normálisnak veszi a karaktereket.

       dos    Az MS-DOS-nak megfelelő karakterkészletet ad meg.

       koi8-r Orosz karakterkészletet ad meg.

       next   A NeXT számítógépeknek megfelelő karakterkészletet ad meg.

       Különleges  esetekben  a  less  testreszabott  karakterkészlettel is használható. Ebben az
       esetben  a  `LESSCHARDEF'   környezeti   változót   kell   használni   a   karakterkészlet
       definíciójához.  Ez  egy  olyan  stringet  kell tartalmazzon, melynek minden karaktere egy
       karaktert reprezentál a karakterkészletből. A "."  jelenti a normális, a "c" a vezérlő,  a
       "b"  a  bináris karaktereket. Ismétlés jelzésére decimális számokat használhatunk. Például
       "bccc4b." azt jelenti, hogy a 0 kódú karakter bináris, az 1, 2 és 3 kódúak vezérlő-, a  4,
       5,  6  és  7  kódúak  bináris-,  a  8-as pedig normális karakter. Az utolsó karatker látal
       megadott típus érvényes a további karakterkódokra is, azaz példánkban a 9-től  255-ig  eső
       karakterek  is normálisként lesznek kezelve. (Ez a példa természetesen nem feltétlenül egy
       valódi karakterkészletet reprezentál.)

       A következő táblázat azon `LESSCHARDEF' értékeket jeleníti  meg,  melyek  a  `LESSCHARSET'
       lehetséges értékeinek felelnek meg.

            ascii     8bcccbcc18b95.b
            latin1    8bcccbcc18b95.33b.
            dos       8bcccbcc12bc5b95.b.
            koi8-r    8bcccbcc18b95.b128.
            next      8bcccbcc18b95.bb125.bb

       Ha sem a LESSCHARSET, sem a LESSCHARDEF nem rendelkezik értékkel, de a rendszer biztosítja
       a  setlocale  interfészt,   a   less   a   `setlocale'-t   használja   a   karakterkészlet
       megállapítására.  (A  setlocale-t  a  LANG  vagy  az  LC_TYPE  környezeti  változó érétkén
       keresztül vezérelhetjük.)

       A vezérlő- és a bináris karaktereket kiemelve (inverz állapotban) jelzi ki a less.  Minden
       ilyen karaktert lehetőleg a `^'-jelöléssel (caret notation) jelenít meg a program, ha tud,
       azaz pl. `^A' jelenti `control-A'-t. Ezt  a  jelölést  akkor  használja,  ha  a  0100  bit
       invertálása  nyomtatható  karaktert eredményez. Másképp a karakter hexadecimálisan, `<' és
       '>' zárójelek közt jelenik meg.

       Ez a formátum megváltoztatható a `LESSBINFMT' környezeti változóval.  A  `LESSBINFMT'  egy
       `*'  jellel és egy kijelzési jellemzőt jelentő karkaterrel kezdődhet: "*k" a villogó, "*d"
       a vastag, "*u" az aláhúzott, "*s" a kiemelt, és "*n"  a  normális.  Ha  a  LESSBINFMT  nem
       `*'-gal  kezdődik,  normál  kijelzést  tételez fel. A LESSBINFMT maradék része egy string,
       mely egy `printf' stílusú escape-sorozatot tartalmazhat, azaz egy `%' jelet, melyet x,  X,
       o,  d  stb. követ. Például ha a LESSBINFMT értéke "*u[%x]", a bináris karakterek aláhúzva,
       hezadecimálisan, szögletes zárójelben jelenenk  meg.  Ha  a  LESSBINFMT  nem  létezik,  az
       alapértelmezett megadás "*d<%X>".

PROMPT-OK

       A  `-P'  opció megengedi a propmt testreszabását. Az ezen opción keresztül megadott string
       fogja az eredeti prompt stringet helyettesíteni. Ezen stringen  belül  néhány  karakternek
       speciális  jelentése  lesz.  A  prompt működése viszonylag bonyolult, hogy eléggé rugalmas
       lehessen, de a felhasználónak nem kell a részleteket megértenie a személyre szabott propmt
       stringek összeállításához.

       A  %<karakter>  kombináció  a  karakter  értékétől  függően  lesz  kifejtve. A használható
       karakterek:

       %bX    Az aktuális bemeneti  fájl  bájt  offset-jével  lesz  helyettesítve.  A  `b'-t  egy
              karakter követheti (fent ez X), amely azt a sort adja meg, amelynek az offset-jéről
              van szó. Ha ez a karakter `t', a felső sor offset-je, ha 'm', a  középső  soré,  ha
              `b',  az  alsó  soré,  ha  `B',  akkor  az  alsó  sort követő soré, ha `j', akkor a
              "célsoré" kerül kijelzésre. (A célsorral kapcsolatban lásd a `-j' opciót.)

       %B     Az aktuális bemeneti fájl mérete.

       %E     A szövegszerkesztő nevét jelenti. (A  VISUAL  vagy  az  EDITOR  környezeti  változó
              alapján. Lásd a LESSEDIT-nél mondottakat fent.)

       %f     Az aktuális bemeneti fájl neve.

       %i     Az aktuális bemeneti fájl indexe a bemeneti fájlok listájában.

       %lX    A  bemeneti  fájlon  belüli sorszámot jelenti. A használandó sort a X karakter adja
              meg a `%b'-hez hasonlóan.

       %L     A bemeneti fájl utolsó sorának sorszáma.

       %m     A bemeneti fájlok száma.

       %pX    Az aktuális bemeneti fájlon belüli pozíció a fájlméret százalékában. A  használandó
              sort a X karakter adja meg a `%b'-hez hasonlóan.

       %s     Ugyanaz, mint %B.

       %t     A  bevezető  szóközök  elhagyása.  Általában  a string végén használják, de akárhol
              megjelenhet.

       %x     A bemeneti fájlok listájának következő fájlneve.

       Ha egy tag ismeretlen (pl. ha a bemenet egy cső, akkor nem adható meg a  méret),  kérdőjel
       jelenik meg a megfelelő helyen.

       A prompt string formátuma bizonyos feltételektől függően megváltoztatható. Egy kérdőjel és
       egy azt követő karakter "IF"-hez hasonlóan működik: a következő  karaktertől  függően  egy
       feltételt értékel ki. Ha a feltétel igaz, minden ezutáni karakter a következő kettőspontig
       a propmt része lesz. Ha a feltétel  hamis,  ezek  a  karakterek  figyelmen  kívül  lesznek
       hagyva. A kérdőjel és a kettőspont közti vessző jelentése "ELSE" (különben); az ezt követő
       karakterek a következő kettőspontig a feltétel hamissága esetén kerülnek be a promptba.  A
       feltételkarakterek (a kérdőjel után) az alábbiak lehetnek:

       ?a     Igaz, ha már történt karakterbeillesztés a promptba az eddigiekben.

       ?bX    Igaz, ha a megadott sor bájt offset-je ismert.

       ?B     Igaz, ha a megadott fájl mérete ismert.

       ?e     Fájlvégnél igaz.

       ?f     Igaz, ha a bemenethez tartozik fájlnév, tehát a bemenet nem cső.

       ?lX    Igaz, ha a megadott sor sorszáma ismert.

       ?L     Igaz, ha az utolsó sor sorszáma ismert.

       ?m     Igaz, ha egynél több bementi fájl van.

       ?n     Igaz, ha ez az első propmt az új bemeneti fájlban.

       ?pX    Igaz, ha a megadott sor helye ismert a fájlméret százalékában.

       ?s     Ugyanaz, mint "?B".

       ?x     Igaz, ha létezik következő bemeneti fájl.

       A speciális karakterektől különböző karakterek egyszerűen betű szerint kiíródnak a propmt-
       ra. A  speciális  karaktereket  értelmezés  nélkül  kiírathatjuk  egy  bevezető  fordított
       törtvonal segítségével. (Pl. `\?'  egy kérdőjelet ad.)

       Néhány példa:

       ?f%f:Standard input.

       megjeleníti a fájlnevet ha az ismert, különben a "Standard input" stringet.

       ?f%f .?ltLine %lt:?pt%pt\%:?btByte %bt:-...

       Ez  a  prompt  kiírja  a  fájlnevet  ha  az  ismert, majd a sorszámot (ha ismert). Végül a
       százalékban vett pozíciót is kiírja, ha az meghatározható. Ha nem, a bájt  offset-et  írja
       ki,  ha  tudja.  Ha  ez  sem  megadható, akkor egy `-'-t ír ki. Figyeljük meg, hogy minden
       kérdőjelnek van egy megfelelő kettőspontja, és hogy íródik ki a százalékjel a `%pt' után.

       ?n?f%f .?m(file %i of %m) ..?e(END) ?x- Next\: %x..%t

       Kiírja a fájlnevet, ha ez az első prompt a fájlon belül. Ezt egy  "file  N  of  N"  üzenet
       követi,  ha  egynél  több  bemeneti  fájl van. Ezután, ha elérjük a fájl végét, az "(END)"
       string, és a következő fájl neve írődik ki (ha olyan létezik). Végül a  követő  szóközöket
       levágja.

       Ez  az alapértelmezett prompt. Hivatkozásul itt megadjuk a másik két prompt (`-m' és `-M')
       alapértelmezett értékét is. Az olvashatóság kedvéért mindegyiket két sorra törtük szét.

       ?n?f%f .?m(file %i of %m) ..?e(END) ?x- Next\: %x.:
            ?pB%pB\%:byte %bB?s/%s...%t

       ?f%f .?n?m(file %i of %m) ..?ltline %lt?L/%L. :byte %bB?s/%s. .
            ?e(END) ?x- Next\: %x.:?pB%pB\%..%t

       Továbbá az `=' parancs által adott alapértelmezett üzenet:

       ?f%f .?m(file %i of %m) .?ltline %lt?L/%L. .
            byte %bB?s/%s. ?e(END) :?pB%pB\%..%t

       A promp kifejtési lehetőségeket más célra is használja a less: ha a `LESSEDIT'  környezeti
       változó  definiált,  ezt  használja,  mint  a  `v'  parancskor  végrehajtandó utasítást. A
       `LESSEDIT' string hasonlóan kerül kifejtésre, mint a promt  stringek.  Az  alapértelmezett
       érték:

            %E ?lm+%lm. %f

       Figyeljük meg, hogy ennek kifejtése: a szövegszerkesztő neve, majd egy `+' után a sorszám,
       végül a fájl neve. Ha a szövegszerkesztő nem fogadja el a `+sorszám'  formát,  vagy  egyéb
       okból kíván más meghívást, a LESSEDIT értéke értelemszerűen megváltoztatható.

BIZTONSÁG (SECURITY)

       Amikor  a  `LESSSECURE'  környezeti  változó értéke 1-re van beállítva, a less "biztonsági
       módban" fut. Ez azt jelenti, hogy a következő lehetőségek nem használhatóak:

              !      a burok (shell) parancs

              |      a csövezés parancsa

              :e     a vizsgáló parancs

              v      a szerkesztő parancs

              s  -o  log fájlok

              -k     a `lesskey' fájlok használata

              -t     a `tags' fájlok használata

                     fájlnévbeli metakarakterek (pl. `*')

                     fájlnévkiegészítés (TAB, ^L)

       A less úgy is lefordítható, hogy állandóan biztonsági módban legyen.

KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK

       Környezeti változók definiálhatók a rendszer környezetében a szokásos módon, de a  lesskey
       (1) fájlon keresztül is.

       COLUMNS
              A képernyő oszlopainak számát adja meg. A TERM tartalmát felülbírálja. (De ha olyan
              rendszeren használjuk, mely támogatja a (TIOCGWINSZ vagy a WIOCGETD használatát, az
              ablakozó  rendszer  ötlete  a képmérettel kapcsolatban elsőbbséget élvez a LINES és
              COLUMNS értékei felett.)

       EDITOR A `v' parancshoz használandó szövegszerkesztő neve.

       HOME   A felhasználó home-könyvtárának neve.  (A  Unix  rendszereken  ez  a  lesskey  fájl
              megtalálásához kell.)

       INIT   A  felhasználó  init-könyvtárának  neve.  (Az  OS/2  rendszerben  ez a lesskey fájl
              megtalálásához kell.)

       LANG   A karakterkészletet meghatározó nyelv.

       LC_CTYPE
              A karakterkészletet meghatározó nyelv.

       LESS   A less -nek automatikusan átadandó opciók.

       LESSBINFMT
              A nem nyomtatható és nem vezérlőkarakterek kijelzésének módját határozza meg.

       LESSCHARDEF
              Karakterkészletet definiál.

       LESSCHARSET
              Előre definiált karakterkészletet választ ki.

       LESSCLOSE
              A bemeneti utófeldogozót hívó parancssor.

       LESSEDIT
              Szövegszerkesztőt hívó parancs a `v' parancshoz. Lásd a proptokról szóló részt.

       LESSKEY
              Az alapértelmezett lesskey fájl neve.

       LESSOPEN
              A bemeneti előfeldogozót hívó parancssor.

       LESSSECURE
              Biztonságos üzemmódban futtatja a less -t, ha értéke 1. Lásd fentebb.

       LINES  A képernyő sorainak számát adja meg. A TERM tartalmát felülbírálja.

       PATH   A felhasználó keresési útvonala. (A lesskey fájl megtalálásához használja MS-DOS és
              OS/2 alatt.)

       SHELL  A `!' parancshoz és a fájlnevek kifejtéséhez használandó burok.

       TERM   A terminál típusa, melyen a less futása kezdődik.

       VISUAL A `v' parancshoz használandó szövegszerkesztő neve.

LÁSD MÉG

       lesskey(1)

FIGYELMEZTETÉSEK

       Az `=' parancs és a promptok (hacsak nem használtuk a `-P' opciót) a képernyő tetején levő
       sor számát  adják,  de  a  fájlon  belüli  százalékban  mért  pozíció  a  képernyő  aljára
       vonatkozik.

       Ha  az  `:e'  paranccsal  egynél  több  fájlt nevezünk meg, és az egyik fájlt korábban már
       néztük, az új fájlok váratlan sorrendben kerülhetnek a listába.

       Néhány régi (ún. "magic cookie") terminálon a keresés  utáni  kiemelés  hibás  kijelzéshez
       vezethet. Ilyen terminálokon a kiemelés alapértelmezés szerint tiltva van.

       Néhány  esetben,  ha a keresés utáni kiemelés engedélyezett és a keresési minta `^'-jellel
       kezdődik, az egyező stringnél hosszabb rész is kiemelésre kerülhet.

       Néhány  rendszeren  a  setlocale  azt  igényli,  hogy  a  0-31  tartománybeli   karakterek
       vezérlőkarakterként,   és   nem  bináris  karakterként  kerüljenek  értelmezésre.  Ez  azt
       eredményezheti,  hogy  a  less  néhány  bináris  fájlt  rendesnek  vesz.   Ezen   probléma
       kikerülhető,  ha  a  `LESSCHARSET'  értékét  `ascii'-ra,  vagy  az  épp  megfelelő értékre
       állítjuk.

MÁSOLÁSI JOGOK

       Copyright (c) 1984,1985,1989,1994,1995,1996  Mark Nudelman
       Megjegyzéseket a következő címre kérjük: markn@3do.com

MAGYAR FORDÍTÁS

       Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>

                                      Version 321: 18 Jul 96                              LESS(1)