NÉV

       ls, dir, vdir - könyvtárak tartalmának listázása

ÁTTEKINTÉS

       ls [OPCIÓ]... [NÉV]...

LEÍRÁS

       Ez  a  dokumentáció  a  továbbiakban nincs karbantartva és pontatlan vagy hiányos lehet. A
       Texinfo dokumentáció a hiteles forrás.

       Ez a kézikönyv lap az ls GNU változatát dokumentálja.  dir és vdir az  ls  változatai  más
       alapértelmezett kimeneti formátummal. Ezek a programok a megadott fájlokat és könyvtárakat
       listázzák. A könyvtárak tartalma ABC szerint lesz rendezve.  Az ls alapértelmezés  szerint
       oszlopokba  rendezett  listát  ad,  függőleges  rendezéssel ha a kimenet egy terminál. Más
       esetben soronként egy nevet ír  ki.   A  dir  és  a  vdir  alapértelmezés  szerint  hosszú
       formátumú listát adnak.

OPCIÓK

       -a, --all
              Minden könyvtárbeli fájlt listáz, beleértve a `.'-tal kezdődő nevűeket is.

       -b, --escape
              A fájlnevekben előforduló nemgrafikus karaktereket \xxx formában jeleníti meg, ahol
              xxx helyén állhat betű vagy oktális szám. Ez a jelölés a nemgrafikus karakterek  C-
              beli jelölösövel egyezik meg.

       -c, --time=ctime, --time=status
              A  könyvtár  tartalmát a fájlok státuszának megváltoztatási ideje szerint rendezi a
              módosítási idő helyett. Hosszú listázási forma esetén a státusz  megváltoztatásának
              idejét írja ki a módosítási idő helyett.

       -d, --directory
              A  könyvtárakat  a  többi  fájlhoz  hasonlóan listázza ahelyett, hogy a tartalmukat
              listázná.

       -f     Nem rendezi a könytárak tartalmát, hanem  a  lemezen  való  tárolási  sorrendjükben
              jeleníti meg.  Ugyanaz, mint -a és -U megengedése és -l, -s, és -t kikapcsolása.

       --full-time
              Az időket teljes formában jeleníti meg a szokásos rövidítési szokások szerint.

       -g     Nincs funkciója, csak a Unix kompatibilitás miatt szerepel.

       -i, --inode
              A fájlnevek mellett bal oldalon megjeleníti a fájl indexének számát.

       -k, --kilobytes
              A   fájlméreteket   (ha   egyátalán  listázásra  kerülnek)  kilobájtban  adja  meg.
              Felülbírálja a POSIXLY_CORRECT környezeti változó hatását.

       -l, --format=long, --format=verbose
              A fájlnevek mellett megadja a fájl típusát,  engedélyeit  a  kemény  kötések  (hard
              link)  számát,  a  tulajdonos-  és  a  csoportnevet,  a  méretet  bájtokban  és  az
              időbélyeget, azaz a módosítási időt, hacsak nem más időt  választottunk  egy  másik
              opcióval.  Hat  hónapnál  régebbi, vagy a jelenleginél több mint egy órával későbbi
              idővel rendelkező fájlok esetén az időbélyeg az évet  tartalmazza  a  napon  belüli
              időpont helyett.

       -m, --format=commas
              A fájlneveket sorfolytonosan, vesszőkkel elválasztva listázza.

       -n, --numeric-uid-gid
              Az UID és GID értékeket numerikusan listázza a nevek helyett.

       -p     A fájlnevekhez egy típusát jelző karaktert fűz. (A könyvtárak nev után /-jelet.)

       -q, --hide-control-chars
              A nemgrafikus karakterek helyett kérdőjeleket ír a fájlnevekbe.

       -r, --reverse
              A rendezést megfordítja.

       -s, --size
              A  fájlok  méretét  is  kijelzi. Alapértelmezés szerint ez 1 kilobájtos egységekben
              értendő, hacsak nem a értéket adtunk a POSIXLY_CORRECT környezeti változónak. Ekkor
              512 bájtos blokkok számítanak egységnek.

       -t, --sort=time
              A  könyvtár  tartalmát  az  időbélyeg  szerint  rendezi;  az  újabb fájlok kerülnek
              előbbre.

       -u, --time=atime, --time=access, --time=use
              A könyvtár tartalmát a fájlok utolsó elérési ideje szerint rendezi a módosítási idő
              helyett.  Hosszú  listázási  forma  esetén  az utolsó elérés ideje kerül kiírásra a
              módosítási idő helyett.

       -x, --format=across, --format=horizontal
              Oszlopokba rendezetten dolgozik, vízszintes irányban rendez.

       -A, --almost-all
              A `.' és `..' könyvtárakon kívül minden fájlt listáz.

       -B, --ignore-backups
              Nem listázza a `~'-re végződő fájlokat, hacsak nem a parancssorban adottak.

       -C, --format=vertical
              Oszlopokba rendezetten dolgozik, függőleges irányban rendez.

       -F, --classify
              A fájlnevekhez egy, a fájl típusát jelző  karaktert  fűz.  Szabályos  végrehajtható
              fájl esetén ez egy `*'-jel, könyvtár esetén `/', szimbolikus kötés esetén `@', FIFO
              esetén `|', socketek esetén `=', más esetekben semmi.

       -G, --no-group
              Elhagyja a csoportra vonatkozó információk kijelzését hosszú listázáskor.

       -L, --dereference
              A szimbolikus kötések által mutatott fájlokat listázza a kötés listázása helyett.

       -N, --literal
              A fájlneveket pontosan adja vissza. (Ellentéte -b -nek.)

       -Q, --quote-name
              A fájlneveket idézőjelek közé teszi és a  nemgrafikus  karaktereket  a  C  nyelvnek
              megfelelően írja ki.

       -R, --recursive
              Minden könyvtár tartalmát rekurzívan listázza.

       -S, --sort=size
              A könyvtár tartalmát fájlméret szerint rendezi; a nagyobb fájlok kerülnek előre.

       -U, --sort=none
              Nem  rendezi  a  könyvtár  tartalmát,  hanem  a  lemezen  való tárolás sorrendjében
              listázza őket. Ezt az opciót azért nem -f -nek nevezik, mert a  Unix  ls  -f  opció
              szintén  megengedi  a  -a  -t  és nem engedi -l, -s, és -t.  Az eredeti Unix -f -je
              haszontalannak és azon csúnya dolgok csoportjába  tartozónak  tűnik,  melyek  olyan
              dolgokat  kapcsolnak össze egy opcióban, melyeknek nincs közük egymáshoz.  Mivel -U
              nem csinálja ezt, ezért más nevet kapott kompatibilitási okokból.

       -X, --sort=extension
              A könyvtárat a fájlok kiterjesztése alapján rendezi. (Kiterjesztés = az utolsó  `.'
              utáni része a fájlnévnek.) A kiterjesztés nélküli fájlokat előre teszi.

       -1, --format=single-column
              Soronként egy fájlt listáz.

       -w, --width cols
              A  képernyőt  cols  oszlopszélességűnek  tételezi fel. Az alapértelmezett értéket a
              terminál meghajtóprogramjából próbálja venni,  ha  nem  sikerül,  akkor  a  COLUMNS
              környezeti változó értékét használja, ha ez sincs beállítva, akkor 80-nak veszi.

       -T, --tabsize cols
              A tabulátorjeleket cols oszlopszélességűnek tételezi fel. Alapértelmezés: 8.

       -I, --ignore pattern
              Nem   listázza  a  pattern  mintának  megfelelő  fájlokat,  hacsak  nem  adottak  a
              parancssorban.

       --color, --colour, --color=yes, --colour=yes
              Fájltípustól függően színezi a fájlok nevét. Lásd az A KIMENET SZÍNEZÉSE  fejezetet
              lentebb.

       --color=tty, --colour=tty
              Ugyanaz,  mint --color de csak ha a szabványos kimenet egy terminál. Nagyon hasznos
              shell szkriptekben és `alias' parancsoknál, különösen ha a kedvenc tördelőd (pager)
              nem támogatja a színvezérlő kódokat.

       --color=no, --colour=no
              Kikapcsolja  a színezést. Ez az alapértelmezett. Előző színező opció kikapcsolására
              szolgál.

       --help Használati útmutatót ír a szabványos kimenetre, majd kilép.

       --version
              A program verziójáról ír ki információt a szabványos kimenetre, majd kilép.

A KIMENET SZÍNEZÉSE

       A --color opció használatakor az ls jelen változata a kiírt fájlneveket kiszínezi  a  fájl
       típusának  megfelelően.   Alapértelmezés  szerint ez a színezés csak a típustól függ, és a
       használt kódok megfelelnek az ISO 6429 (ANSI) szabványnak.

       Az alapértelmezett színezést felülbírálhatjuk a  LS_COLORS  (vagy  LS_COLOURS)  környezeti
       változóval.   Ezen  változó  tartalmának formátuma emlékeztet a termcap(5) fájlformátumra:
       kettősponttal elválaszott kifejezések listája, ahol a kifejezések "xx=string" formátumúak.
       Itt   "xx"   egy   kétkarakteres  változónév,  melyeket  a  következő  táblázat  tartalmaz
       alapértelmezett értékükkel együtt.

         no       0       Normális (nem fájlnév) szöveg
         fi       0       Szabályos fájl
         di       32      Könyvtár
         ln       36      Szimbolikus kötés
         pi       31      Cső (Named pipe, FIFO)
         so       33      Socket
         bd       44;37   Blokkos egység (Block device)
         cd       44;37   Karakteres egység (Character device)
         ex       35      Végrehajtható fájl
         mi       (none)  hiányzó fájl (fi alapértelmezettje)
         or       (none)  Árva szimbolikus kötés (ln alapértelmezettje)
         lc       \e[    Bal kód
         rc       m       Jobb kód
         ec       (none)  Vég kód (lc+no+rc -t helyettesíti)

       Csak azokat a változókat kell csatolni, melyek eltérnek az alapértelmezettől.

       A fájlnevek kiterjesztésük alapján is színezhetőek. Ez az LS_COLORS változóban állíthatjuk
       be  "*ext=string"  formában.  Például  ISO  6429  kódokat  használva a "*.c=34" taggal a C
       forrásfájlokat kékkel jeleníthetjük meg. Ez tehát minden .c-re végződő fájlt kékre  (34-es
       kód) színez.

       A vezérlőkarakterek C-stílusban (\-escaped jelöléssel) vagy stty -szerűen (a ^-jelöléssel)
       is írhatók. A C-stílusban \e az Escape-t, \_  normális  szóközt,  \?  a  törlést  jelenti.
       Továbbá  a  \  escpace-karakter  használható a \, ^, : és = alapértelmezett értelmezésének
       felülbírálására.

       Mindegyik fájl az alábbi formában íródik ki:  "<lc>  <color code>  <rc>  <fájlnév>  <ec>".
       Amennyiben  <ec>  nem  definiált,  akkor  az  "<lc>  <no>  <rc>" sorozat helyettesíti. Ezt
       általában kényelmesebb használni, de kevésbé általános. A bal-  jobb-  és  végkódok  olyan
       módon  állnak  rendelkezésre,  hogy  ne  kelljen  újr  és  újra  azonos ismétlődő részeket
       begépelni különleges terminálok esetén. Általában nem is kell  őket  megváltoztatni,  csak
       akkor, ha a terminál nem használja az ISO 6429 színsorozatokat.

       Ha  a terminál az ISO 6429 színkódokat használja, a típuskódok összeállíthatók (az lc, rc,
       és  ec  kódok  kivételével)  pontosvesszőkkel  elválasztoyy  numerikus   parancsokból.   A
       leggyakoribb parancsoka:

          0     alapértelmezett szín visszaállítása
          1     világosabb szín
          4     aláhúzott szöveg
          5     villogó szöveg
         30     fekete előtér
         31     vörös előtér
         32     zöld előtér
         33     sárga (vagy barna) előtér
         34     kék előtér
         35     bíbor előtér
         36     világoskék (cyan) előtér
         37     fehér (vagy szürke) előtér
         40     fekete háttér
         41     vörös háttér
         42     zöld háttér
         43     sárga (vagy barna) háttér
         44     kék háttér
         45     bíbor háttér
         46     világoskék (cyan) háttér
         47     fehér (vagy szürke) háttér

       Nem minden parancs működik minden rendszeren és kijelző eszközön.

       Néhány  terminálprogram  nem  értlemezi az alapértelmezett végkódot tökéletesen. Ha minden
       szöveg szines lesz egy könyvtárlistázás után, próbáld meg kicserélni a no  és  fi  kódokat
       0-ról a saját standard elő- és háttérszíneidre.

HIBÁK

       BSD  rendszereken  a -s opció a pontos értékek felét adja azokra a fájlokra, melyek NFS-en
       keresztül HP-UX rendszerről vannak beépítve  (mount-olva).  HP-UX  rendszereken  a  pontos
       értékek  kétszeresét  adja  az  NFS-en  keresztül  beépített BSD rendszerekről. Ez a HP-UX
       hiányossága miatt van, amely a HP-UX saját ls programját is befolyásolja.

       Ha volna  egyetlen  standard  az  angol  nyelvre,  nem  lenne  szükség  redundáns  betűzés
       támogatására. (color, colour)

MAGYAR FORDÍTÁS

       Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>