Provided by: manpages-hu_20010119-5_all bug

NÉV

       less - a `more'-hoz hasonló megjelenítő

ÁTTEKINTÉS

       less -?
       less -V
       less [-[+]aBcCdeEfgGiImMnNqQrsSuUVwX]
            [-b bufs] [-h lines] [-j line] [-k keyfile]
            [-{oO} logfile] [-p pattern] [-P prompt] [-t tag]
            [-T tagsfile] [-x tab] [-y lines] [-[z] lines]
            [+[+]cmd] [--] [filename]...

LEÍRÁS

       A  less  program  hasonlít  a  more  -ra, de visszafele való mozgást is
       engedélyez a fájlban, nemcsak előremenőt. Továbbá a  less  számára  nem
       szükséges  a  teljes  bemeneti  fájl beolvasása az induláshoz, így nagy
       szüvegfájloknál gyorsabban indul, mint a szövegszerkesztők,  azaz  mint
       pl.  a  vi.   A  less  a  `termcap'-ot  (illetve  néhány  rendszeren  a
       `terminfo'-t)  használja  így  sokféle  terminálon  képes  futni.   Még
       `hardcopy'   terminálokra   is   van   korlátozott   támogatás.  (Ilyen
       terminálokon az oldal tetejére szánt sorokat  egy  `caret'  jel  vezeti
       be.)

       A  parancsok  a  more  és  a vi parancsain alapulnak. A parancsokat egy
       decimális szám (továbbiakban `N')  előzheti  meg,  melyet  a  parancsok
       argumentumként használhatnak.

PARANCSOK

       A  további  leírásokban  `^X'  `Control-X'-et jelent, `ESC' az `Escape'
       billentyűt  (pl.  `ESC-v'  először  az  `Escape'  gomb,  majd   a   `v'
       megnyomását jelenti.)

       h vagy H
              Segítség  (help):  a  parancsok  összefoglalását jelenti. Ha más
              parancsneveket elfelejtenénk, célszerű erre emlékezni.

       SPACE vagy ^V vagy f vagy ^F
              Ha  N  adott,  akkor  ennyi  sorral  előregörget,  különben  egy
              képernyőnyivel.  (Lásd  a  `-z'  opciót  lentebb.)  Amennyiben N
              nagyobb mint a képernyő mérete, csak  a  görgetés  végeredményét
              jelzi.  Figyelem:  néhány  rendszer a ^V-t speciális karakternek
              veszi.

       z      Ugyanaz, mint  `SPACE',  de  ha  N  is  adott,  ez  lesz  az  új
              képernyőméret.

       ESC-SPACE
              Ugyanaz,  mint `SPACE', de teljes képernyőnyit görget, még akkor
              is, ha közben eléri a fájl végét.

       RETURN vagy ^N vagy e vagy ^E vagy j vagy ^J
              Előregörget 1 (vagy N) sort. Az összes N sort  megjeleníti,  még
              akkor is, ha ez nagyobb, mint a képméret.

       d vagy ^D
              Fél  képernyővel  (vagy  N  sorral) görget előre. Ha N adott, ez
              lesz az alapértelmezés a későbbi `d' és `u' parancsokhoz.

       b vagy ^B vagy ESC-v
              Visszafele görget egy oldallal (vagy  N  sorral).  Lásd  a  `-z'
              opciót.   Amennyiben  N  nagyobb  mint a képernyő mérete, csak a
              görgetés végeredményét jelzi.

       w      Ugyanaz,  mint  `ESC-v',  de  ha  N  adott,  ez   lesz   az   új
              képernyőméret.

       y vagy ^Y vagy ^P vagy k vagy ^K
              Visszafele görget 1 (vagy N) sort. Az összes N sort megjeleníti,
              még akkor is, ha ez nagyobb, mint a képméret.  Figyelem:  néhány
              rendszer a ^Y-t speciális karakterként kezeli.

       u vagy ^U
              Fél  képernyővel  (vagy N sorral) görget visszafele. Ha N adott,
              ez lesz az alapértelmezés a későbbi `d' és `u' parancsokhoz.

       ESC-[  Vízszintesen balra görget 8 (illetve N) karaktert. Akkor működik
              a legjobban, ha a `-S' (sorlevágás) opciót is használjuk.

       ESC-]  Vízszintesen  jobbra  görget  8  (illetve  N)  karaktert.  Akkor
              működik  a  legjobban,  ha  a  `-S'   (sorlevágás)   opciót   is
              használjuk.

       r vagy ^R vagy ^L
              Újrarajzolja a képernyőt.

       R      Újrarajzolja  a  képernyőt, és eldob minden pufferelt bemenetet.
              Hasznos, ha a fájl nézés közben változik.

       F      Előregörget, és megpróbál továbbolvasni, még fájlvég esetén  is.
              Szokásosan   ezt   a  parancsot  a  fájl  végén  használjuk.  Ez
              lehetőséget  ad  arra,  hogy  egy  olyan  fájl   végét   tartsuk
              megfigyelés   alatt,  amely  a  nézés  közben  nő.  (Viselkedése
              hasonlít a `tail -f' parancshoz.)

       g vagy < vagy ESC-<
              A fájl első (illetve N-edik) sorára lép. (Figyelem: lassú lehet,
              ha N nagy.)

       G vagy > vagy ESC->
              A  fájl  utolsó  (illetve  N-edik)  sorára lép. (Figyelem: lassú
              lehet,  ha  N  nagy  vagy  ha  N  nem  adott,  de  a  szabványos
              bemenetről, és nem fájlból olvas a program.)

       p vagy %
              A fájl elejétől számítva a fájl N százaléknyi részére lép. N-nek
              0 és 100 között kell lennie.

       {      Amennyiben egy nyitó kapcsos zárójel van az  éppen  legfelsőként
              megjelenített  sorban, a `{' parancs a megfelelő záró `}'-jelhez
              visz. A megfelelő záró jel az alsó sorban  fog  látszani.  Ha  a
              felső  sorban  több  `{'  is  van,  az  N  számmal adhatjuk meg,
              hányadiknak keressük a párját.

       }      Amennyiben egy záró kapcsos zárójel  van  az  éppen  legalsóként
              megjelenített sorban, a `}' parancs a megfelelő nyitó `{'-jelhez
              visz. A megfelelő nyitó jel a felső sorban fog látszani.  Ha  az
              alsó  sorban  több  `}'  is  van,  az  N  számmal  adhatjuk meg,
              hányadiknak keressük a párját.

       (      Ugyanaz, mint `{', de a sima zárójelre vonatkozik.

       )      Ugyanaz, mint `}', de a sima zárójelre vonatkozik.

       [      Ugyanaz, mint `{', de a szögletes zárójelre vonatkozik.

       ]      Ugyanaz, mint `}', de a szögletes zárójelre vonatkozik.

       ESC-^F Ezt  a   parancsot   két   karakter   kell   kövesse,   melyeket
              zárójelpároknak  vesz,  és  a  felső  sorban található ``nyitó''
              (sorrendben az első megadott) karakterhez  kikeresi  a  ``záró''
              párját,  a  `{'-hez  hasonlóan. Pl. "ESC ^F < >" a felső sorbeli
              `<' jelhez tartozó `>' jelet keresi meg.

       ESC-^B Az  "ESC-^F"  fordított  párja:  a  záró  (második)  karakterhez
              tartozó nyitó párhoz görget vissza.

       m      Egy  kisbetűs  karaktert  beütve  utána,  megjelöli  az aktuális
              helyzetet azzal a betűvel.

       '      (Aposztróf.) Egy kisbetűs karaktert beütve  utána,  az  ezzel  a
              betűvel  megjelölt  helyzetbe  tér  vissza.  Egy újabb aposztróf
              hatására visszatér arra  a  pontra,  ahonnét  az  utolsó  "nagy"
              mozgásra  utaló parancs ki lett adva. Egy ezt követő `^' illetve
              `$' jel hatására pedig a fájl elejére illetve  végére  ugrik.  A
              jelzéseket  új  fájl  vizsgálatakor is megőrzi, így ez a parancs
              bemeneti fájlok közti váltásra is alkalmas.

       ^X^X   Ugyanaz, mint az aposztróf.

       /minta Előrefele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort. (Ha N is adott,
              az  N.  ilyet  keresi  meg.)  A `minta' egy szabályos kifejezés,
              ahogy azt az ed használja. A keresés a második kijelzett  sortól
              indul. (Lásd még a `-a' és `-j' opciókat.)

              Néhány  karakternek speciális jelentése van, ha a `minta' elején
              szerepel; a keresés típusát módosítják, és nem magát a karaktert
              jelentik:

              ^N vagy !
                     Azokat  a  sorokat  keresi,  amelyek  nem  illeszkednek a
                     mintához.

              ^E vagy *
                     Több fájlban  is  keres,  azaz  ha  a  keresés  eléri  az
                     aktuális fájl végét illeszkedés találat nélkül, a keresés
                     a parancssorban adott következő fájlban folytatódik.

              ^F vagy @
                     A keresést a parancssorban adott első fájl  első  sorától
                     kezdi, az aktuálisan kijelzett soroktól és a `-a' és `-j'
                     opcióktól függetlenül.

              ^K     A mintához  illeszkedő  szövegeket  kiemeli  az  aktuális
                     képernyőn, de nem lép az első egyezésre.

              ^R     Nem  értelmezi  a  szabályos kifejezések metakaraktereit,
                     azaz egyszerű szöveg szerinti keresést végez.

       ?minta Hátrafele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort. (Ha N is adott,
              az  N.  ilyet  keresi  meg.)  A `minta' egy szabályos kifejezés,
              ahogy azt az ed használja. A keresés a  legfelső  kijelzett  sor
              fölötti sortól indul.

              A   `/'-hez   hasonlóan  itt  is  néhány  karakternek  speciális
              jelentése van, ha a `minta' elején szerepel:

              ^N vagy !
                     Azokat a  sorokat  keresi,  amelyek  nem  illeszkednek  a
                     mintához.

              ^E vagy *
                     Több  fájlban  is  keres,  azaz  ha  a  keresés  eléri az
                     aktuális  fájl  elejét  illeszkedés  találat  nélkül,   a
                     keresés    a   parancssorban   adott   megelőző   fájlban
                     folytatódik.

              ^F vagy @
                     Az parancssorban utolsóként megadott fájl utolsó  sorától
                     kezdve  keres  visszafelé, függetlenül a kijelzéstől és a
                     `-a' illetve `-j' opcióktól.

              ^K     Ugyanaz, mint az előre keresésnél.

              ^R     Ugyanaz, mint az előre keresésnél.

       ESC-/minta
              Ugyanaz, mint "/*".

       ESC-?minta
              Ugyanaz, mint "?*".

       n      Az előző keresés ismétlése. (N megadása esetén az  N.  megfelelő
              sor keresése.) Ha az előző keresést a ^N-nel módosítottuk, akkor
              a mintához nem illeszkedő sorokat keresi. Ha az előző keresést a
              ^E-vel módosítottuk, akkor a keresés a következő (előző) fájlban
              folyatódhat. Ha az előző keresést a ^R-rel módosítottuk, akkor a
              keresés egyszerű szöveges keresés marad. Az előző keresésbeli ^F
              és ^K-nak nincs hatása.

       N      Az előző keresés ismétlése fordított irányban.

       ESC-n  Az   előző   keresés   ismétlése   a   fájlhatárok   átlépésének
              engedélyezésével.  Ugyanaz,  mintha  az  előző  keresést a *-gal
              módosítottuk volna.

       ESC-N  Ugyanaz, mint "ESC-n", csak fordított irányban.

       ESC-u  A keresés során vett kiemeléseket megszünteti. Amennyiben ez már
              korábban   megtörtént  ezzel  a  paranccsal,  visszakapcsolja  a
              kiemelést. Minden keresési parancs visszakapcsolja a  kiemelést.
              (A  kiemelés  a `-G' opcióval szintén kikapcsolható, ekkor sosem
              kapunk kiemelést.)

       :e [fájlnév]
              Új fájl vizsgálata. Ha a ``fájlnév'' hiányzik,  a  parancssorból
              vett  aktuális  fájlt  vizsgálja  újra.  (Lásd  a  `:n'  és `:p'
              parancsokat lejjebb.) A százalékjel (%) a fájlnévben az aktuális
              fájl  nevével  helyettesítődik,  a  `#'-jel  pedig  az  előzőleg
              vizsgált fájl nevét jelenti. Két egymást követő `%'-jel egyetlen
              `%'-jelet  jelent,  hogy  százalékjelet  tartalmazó fájlnevek is
              megadhatók  legyenek.   Hasonlóan   `##'   egyetlen   `#'-jellel
              helyettezítődik.

       A  megadott  fájlnév  a parancssori fájlnévlistába beillesztésre kerül,
       így a későbbi `:n' és  `:p'  parancsok  ezt  is  elérik.  Amennyiben  a
       fájlnév  több  fájlt  ad  meg, mindegyik neve beillesztésre kerül, és a
       vizsgálat az elsővel folytatódik.

       ^X^V vagy E
              Ugyanaz,  mint  :e.   Figyelem:  néhány  rendszeren   a   ^V-nek
              speciális  jelentése van. Ilyen rendszereken ^V nem használható.

       :n     A következő fájl vizsgálatára ugrik. (N megadása  esetén  az  N.
              következőre.)

       :p     Az  előző  fájl  vizsgálatára  ugrik.  (N  megadása esetén az N.
              előzőre.)

       :x     A parancssorban megadott első (illetve  N.)  fájl  vizsgálatával
              folytatja.

       = vagy ^G vagy :f
              A  nézett  fájlról  ad  némi információt, azaz kiírja a nevét, a
              sorszámot, és az alsó sor bájt offszetjét. Ha lehetséges, kiírja
              a  fájl hosszát, a fájl sorainak számát, és az utolsó sor előtti
              fájlrész nagyságát a teljes mérethez viszonyítva  százalékokban.

       -      A  parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után
              írva, azon opció beállítását változtatja meg, és egy üzenetet ad
              az új beállításokról.

       Ha  egy opciónak argumentuma is van (pl. `-b' és `-h' esetén numerikus,
       vagy `-P' és `-t' esetén string), az opció  betűje  után  beírható.  Ha
       nincs  új  érték  megadva, az aktuális beállítás íródik ki, és változás
       nem tórténik.

       -+     A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez  után
              írva, azon opció értékét az alapértelmezettre állítja vissza, és
              erről üzenetet küld. (A "-+X" parancs ugyanazt csinálja, mint  a
              parancssori "-+X".) Nem működik string-értékű opciókra.

       --     A  parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után
              írva,  azon  opció  értékét  az  alapértelmezett   "ellentétére"
              állítja  vissza,  és  erről  üzenetet  küld.  (A  "--X"  parancs
              ugyanazt  csinálja,  mint  a  parancssori  "-X".)  Nem   működik
              numerikus vagy string-értékű opciókra.

       _      (Aláhúzásel.)  A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének
              jelét  ez  után  írva,  üzenetet  küld  az   opció   pillanatnyi
              beállításáról. Az opció beállítása nem változik.

       +cmd   A   `cmd'   parancs   ezután  minden  új  fájl  megvizsgálásakor
              végrehajtódik. Pl. `+G' azt  eredményezi,  hogy  a  less  minden
              fájlt a végén kezd kijelezni, és nem az elején.

       V      A futó less verziószámát adja.

       q vagy Q vagy :q vagy :Q vagy ZZ
              Kilép a less programból.

       A következő 4 opció érvényessége az aktuális installációtól függ.

       v      Egy   szövegszerkesztőt   hív  meg  az  aktuálisan  nézett  fájl
              szerkesztésére.  A  szövegszerkesztőt  a  ``VISUAL''  környezeti
              változóból veszi, vagy ha az nincs, akkor az ``EDITOR'' nevűből,
              illetve ha ez sincs, az alapértelmezett ``vi''-t használja. Lásd
              még a ``LESSEDIT'' leírását a ``PROMPTS'' fejezet alatt.

       ! burok-parancs
              Meghív  egy burkot (shell), hogy a burok-parancsot lefuttassa. A
              fájlnevekben levő százalékjel (%) az aktuális fájl nevével  lesz
              helyettesítve,  a  `#'  jel  pedig  az  előzőekben vizsgált fájl
              nevével.  "!!" megismétli az előző burok-parancsot.  "!" parancs
              nélkül   egy   burokhívást   eredményez.   Unix  rendszereken  a
              burokhívást  a  ``SHELL''  környezeti  változó  alapján   végzi,
              illetve  annak  hiánya  esetén  az ``sh''-t hívja meg. MS-DOS és
              OS/2 rendszerekben a burok a szokásos parncsfeldolgozó.

       | <m> burok-parancs
              Itt <m> tetszőleges jelölő karaktert jelent. A bemeneti fájl  az
              aktuális   képernyő   tetején   látható   és  az  ``<m>''  által
              meghatározott sorok közti részét a burok-parancshoz csövezi. <m>
              lehet  `^'  vagy `$' is, amik rendre a fájl elejét illetve végét
              jelentik. Ha <m> értéke `.' vagy újsorjel, az aktuális képernyőt
              csövezi.

       s fájlnév
              A  bemenetet  egy  fájlba  menti.  Ez  csak  akkor működik, ha a
              bemenet egy cső, nem pedig rendes fájl.

OPCIÓK

       Az alábbiakban a parancssori opciók leírása  következik.  Legtöbbjük  a
       less futása közben is átállítható a "-" paranccsal.

       A   ``LESS''   környezeti   változó   értékei   is  opcióként  kerülnek
       feldolgozásra, azaz pl.  ha  nem  akarjuk  mindig  beírni,  hogy  "less
       -opciók  ..."  minden egyes less híváskor, tehetjük a következőket: csh
       esetn:

       setenv LESS "-opciók"

       vagy sh esetn:

       LESS="-opciók"; export LESS

       A környezeti változó a parancssor  előtt  kerül  feldolgozásra,  így  a
       parancssori  opciók  felülbírálhatják  a ``LESS'' értékét. Ha egy opció
       megjelenik a ``LESS'' tartalmában, vissza lehet állítani az alapértékét
       a "-+" parancssori opcióval.

       A  string  argumentumú  opciók  (pl.  `-P')  esetén  egy  dollárjel ($)
       használható a string végének jelölésére.

       -?     Ez az opció  egy  összegzést  ír  ki  a  less  által  elfogadott
              parancsokról.  (Ugyanaz,  mint  a  `h'  parancs.)   Amennyiben a
              használt burok értelmezi a kérdőjelet, szükséges lehet idézni  a
              következő módon: "-\?".

       -a     A   keresést   az   utolsó   kijelzett   sor   utántól  indítja.
              Alapértelmezés szerint ugyanis a  keresés  a  második  kijelzett
              sortól  indul,  illetve az utolsó találatot jelzett sortól (lásd
              `-j' opció).

       -bn    A pufferek számát adja meg, amiket a  less  az  egyes  fájlokhoz
              használ.  A  pufferek  1K méretűek, és alapértelmezés szerint 10
              puffert foglal le fájlonként, kivéve ha a fájl egy  csőből  jön.
              (Lásd `-B' opció.)

       -B     Alapértelmezés  szerint a csőből olvasott adatok olvasása esetén
              a pufferek lefoglalása automatikusan,  igény  szerint  történik.
              Sok   adat  csőből  olvasása  esetén  ez  nagy  memőriafoglalást
              eredményez.  A  `-B'  opció  kikapcsolja  ezt   az   automatikus
              foglalást,  és  csak  a `-b'-vel meghatározott számú puffert fog
              használni   a   program.   Figyelem:   `-B'   hibás    kijelzést
              eredményezhet, mert csak az aktuálisan vizsgált fájlrész marad a
              memóriában, a  régebbi  adatok  elvesznek.  (Tehát  nem  érdemes
              használni, ha visszalapozást is akarunk egy cső kimenetében.)

       -c     A   teljes  képernyő  újrarajzolásokat  felülről  lefele  végzi.
              Alapértlemzés szerint ugyanis az újrarajzolások alulról  történő
              görgetéssel történnek.

       -C     Ugyanaz, mint `-c', de az újrarajzolás előtt törlés is történik.

       -d     Ez az opció  elnyomja  azokat  a  hibaüzeneteket,  amelyek  buta
              terminálokon   keletkeznek  azzal  kapcsolatban,  hogy  bizonyos
              funkciók nem  érhetők  el  a  terminálon.  (Pl.  képernyőtörlés,
              visszafele  görgetés.)  Viselkedésbeli változást tehát nem okoz,
              csak a hibaüzeneteket mellőzi.

       -Dxszn
              (Csak MS-DOS esetén.) A kijelzett szöveg színét  állítja  be.  x
              egyetlen  karakter,  mely  a  színezendő szöveg típusát jelenti:
              `n'=normál szöveg,  `s'=`standout',  `d'=vastag,  `u'=aláhúzott,
              `k'=villogó.   szn  egy  ponttal  elválasztott számpár, ahol az
              első szám az előtér- a második a háttérszínt adja meg.  Egyetlen
              n szám megadása ugyanaz, mint n.0.

       -e     Azt  eredményezi,  hogy a less automatikusan kilép, ha másodszor
              éri el a fájl végét.  (Alapértelmezés  szerint  csak  a  "q"-val
              lehet kilépni.)

       -E     Azt  eredményezi, hogy a less automatikusan kilép, ha eléri fájl
              végét.

       -f     A  nem  szabályos  fájlokat  is  mindenképpen  megnyitja.   (Nem
              szabályos  fájl a könyvtár és az eszközfájl.) Elnyomja a bináris
              fájlra utaló figyelmeztetést is. Alapértelmezés szerint  a  less
              visszautasítja ezen fájlok megnyitását.

       -g     Alapértelmezetten   a   less   minden   stringet   kiemel,  mely
              illeszkedik az utolsó kereséshez. Ez az opció  azt  állítja  be,
              hogy  csak  az  utolsó  keresési parancs által megadott egyetlen
              string lesz kiemelve. Ez  egy  kicsit  gyorsabbá  teszi  a  less
              futását.

       -G     Ez az opció minden kiemelést letilt a keresésekkor.

       -hn    A  visszagörgetés  maximális sorszámát állítja be. Amennyiben  n
              sornál többet kellene visszagörgetni, a képernyőt  újrarajzolja.
              (Ha  a terminál nem támogatja a visszagörgetést, `-h0' beállítás
              lesz feltételezve.)

       -i     Azt eredményezi, hogy a keresés esetfüggetlen lesz, azaz a nagy-
              és  kisbetűket  azonsonak  veszi. Ez az opció hatását veszíti az
              olyan mintákra, melyekben nagybetű is van.

       -I     Ugyanaz,  mint  `-i',  de  a  mintabeli  nagybetűk   esetén   is
              esetfüggetlen marad a keresés.

       -jn    A   képernyő  azon  sorát  adja  meg,  ahányadikra  a  "célsort"
              pozícionálni  kell.  A  célsor  a  keresés,   sorszámra   ugrás,
              fájlszázalékra ugrás vagy bejelölt pozícióra ugrás eredményeként
              adódik. A képernyősort egy szám (n) adja meg: a felső sor  száma
              1,  a  következőé  2,  stb.  A szám lehet negatív is: -1 az alsó
              látható sort, -2, az e fölöttit, stb. jelenti.

       Amennyiben a `-j' opció használatban van, a  keresések  a  célsor  után
       kezdődnek.  Pl.  "-j4"  esetén  a célsor a képernyő negyedik sora, és a
       keresés az ötödik sortól kezdődik.

       -kfjlnv
              Azt eredményezi, hogy a  less  megnyitja  a  megadott  fájlt  és
              lesskey  (1)  fájlként  értlemezi.  A  `-k'  opció  többször  is
              használható. Amennyiben a LESSKEY  környezeti  változó  létezik,
              vagy  egy  `lesskey'  fájl  a  standard helyen található (lásd a
              BILLENTYŰHOZZÁRENDELÉSEK fejezetet), ezeket is lesskey  fájlként
              kasználja.

       -m     A less -t bőbeszédű (a more-hoz hasonló) üzemmódra állítja, azaz
              a promptnál mindig  kijelzi  a  fájlbeli  pozíciót  a  fájlméret
              százalékában.   (Alapértelmezés   szerint   a  prompt  csak  egy
              kettőspont.)

       -M     Ennek hatására a less még a more-nál is bőbeszédűbb promptot ad.

       -n     Elhagyja   a   sorszámokat.  Az  alapértelmezett  viselkedés  (a
              sorszámok használata) néha nagyon meglassíthatja a less futását,
              különösen  nagy bemeneti fájlok esetében. Ezt küszöböli ki ez az
              opció. A sorszámok használata azt jelenti, hogy a sor  számát  a
              bőbeszédű prompt és az `=' parancs megjeleníti, és a `v' parancs
              az aktuális sorszámot átadja a szövegszerkesztőnek. (Lásd még  a
              LESSEDIT-ről mondottakat lejjebb.)

       -N     Azt eredményezi, hogy a kijelzéskor minden sor elején kiíródik a
              sor száma is.

       -ofjlnv
              Azt eredményezi, hogy a less a bemeentét  a  megnevezett  fájlba
              másolja  a  nézés  során. Ez csak akkor kerül alkalmazásra, ha a
              bemenet egy csó, nem pedig rendes fájl. Ha a fájl már létezik, a
              less megerősítésre vár a felülírással kapcsolatban.

       -Ofjlnv
              Ugyanaz,  mint  `-o',  de  visszakérdezés  nélkül  felülírja  az
              esetleg létező fájlt.

              Ha nem lett `log fájl' megadva, a `-o'  és  `-O'  opció  a  less
              belsejéből  is  használható  log fájl megadására. Az "s" parancs
              egyenértékű a `-o' less -en belüli megadásával.

       -pminta
              A `-p' opció egyenértékű a +/minta megadásával, azaz megmondja a
              less -nek, hogy a minta fájlbeli első előfordulásánál kezdjen.

       -Pprompt
              Lehetőséget ad a három prompt stílus testreszabására. Szokásosan
              ez az opció a LESS környezeti  változóban  szerepel,  nem  pedig
              minden  parancssori less indításkor. Ezt az opciót a LESS utolsó
              opciójaként kell megadni, vagy dollárjellel kell zárni.  A `-Ps'
              utáni  string  az  alapértelmezett  (rövid) promptot adja meg, a
              `-Pm' a közepeset, a `-PM'  pedig  a  hosszút.  `-Ph'  a  segítő
              képernyő  promtját,  `-P='  pedig  az  `='  parancs  által kiírt
              üzenetet adja meg. A megadott  stringek  betűkből  és  speciális
              escape-sorozatokból   állhatnak.   (Lásd  a  PROMPTOK  fejezetet
              lejjebb.)

       -q     Viszonylag  csendes  (quiet)  működésre  kapcsol:   a   terminál
              csengője  csendes  marad  ha  a görgetés túlhaladna a fájl végén
              vagy elején. Ha a terminálnak  van  "látható  csengője"  (visual
              bell),  azt használja. Néhány más hiba (pl. érvénytelen karakter
              beírása) esetén továbbra is használja a csengőt.

       -Q     Teljesen csendes üzemmód: a csengő sohasem szól.

       -r     Azt  eredményezi,  hogy  a   "nyers"   (raw)   vezérlőkarakterek
              közvetlen   kijelzésre   kerülnek.   Alapértelemzés   szerint  a
              vezérlőkaraktereket a `^' jellel jelöli, azaz  pl.  a  Control-A
              (oktális  001) megjelenítése: "^A".  Figyelem: a `-r' használata
              esetén a  less  nem  tudja  a  mindenkori  megjelenést  teljesen
              ellenőrizni,  hisz  azt  a  közvetlenül  megjelenített  fájlbeli
              vezérlőkarakterek is befolyásolhatják. Ezért különféle problémák
              adódhatnak, pl. hosszú sorokat rossz helyen törhet el a program.

       -s     Egymás utáni üres sorokat egyetlen üres sorrá von össze. Hasznos
              pl.  nroff kimenet nézésekor.

       -S     A  képernyőszélességnél  hosszabb  sorok levágását eredményezi a
              "hajtogatás" helyett, azaz  a  sor  hátralevő  része  egyszerűen
              figyelmen  kívül  lesz  hagyva. (Alapértelmezés szerint a hosszú
              sorokat hajtogatja, azaz a maradék részeket a következő sorokban
              helyezi el.)

       -ttag  A  `-t'  opció,  melyet  egy  `tag'  követ,  az  azt  a `tag'-ot
              tartalmazó  fájlt  fogja  szerkeszteni.  Ennek  működéséhez  egy
              "tags"  nevű  fájlnak  kell  léteznie  az  aktuális könyvtárban,
              melyet előzőleg a ctags (1) paranccsal építettünnkn fel.  Ez  az
              opció   a   less   -en  belülről  is  használható  a  -  parancs
              segítségével  egy  új  fájl  megvizsgálására.  A  ":t"   parancs
              egyenértékű a `-t' less -en belüli megadásával.

       -Ttagsfjl
              A "tagsfájl"-t használja a "tags" nevű helyett.

       -u     Azt  eredményezi, hogy a kocsi vissza jelek (carriage return) és
              a visszatörlések (backspace) nyomtatható  karakterként  kerülnek
              értelmezésre, azaz a terminálra lesznek küldve, ha megjelennek a
              bemenetben.

       -U     Azt eredményezi, hogy a kocsi vissza jelek, a tabulátorok  és  a
              visszatörlések vezérlőkarakterekként kerülnek értelmezésre, azaz
              a `-r' által meghatározott módon kerülnek értelmezésre.

              Alapértelmezés szerint, amikor is sem `-u' sem `-U'  nem  adott,
              az  aláhúzásjelek  melletti  visszatörlések speciálisan kerülnek
              értelmezésre: a terminál lehetőségeit használva aláhúzott szöveg
              jelenik  meg.  Hasonlóan: két azonos karakter közti visszatörlés
              ``felülütött'' szöveget jelent, amit a terminál vastagon jelenít
              meg  (ha  tud).  A  többi  visszatörlés  alapértelmezés  szerint
              törlődik az előtte levő karakterrel együtt.

       Az  újsor  (newline)  utáni  kocsivissza-jelek   törlődnek,   a   többi
       kocsivissza-jel a `-r'-nek megfelelően kerül értelmezésre.

       Felülütött  és  aláhúzott  szövegekre  is vonatkozik a keresés, ha `-u'
       vagy `-U' nincs mekapcsolva.

       -V     Kijelzi a less verziószámát.

       -w     Azt eredményezi,  hogy  a  fájlvég  kijelzése  után  üres  sorok
              kerülnek kiírásra az alapértelmezett `~'-jel helyett.

       -xn    A  tabulátorpozíciókat  (tab stops) minden n. pozícióra helyezi.
              Alapértelmezés szerinti érték a 8.

       -X     Nem engedi a  termcap  inicializáló  és  deinicializáló  strinek
              terminálra  küldését.  Ez  néha  szükséges, ha a deinicializálás
              vala szokatlant (pl. képernyőtörlést) csinál.

       -yn    Megadja az előregörgetés maximális sorszámát.  Ha  ennél  többet
              kellene előregörgetni, inkább újrarajzolja a teljes képernyőt. A
              `-c' vagy `-C' opciók  használhatók  a  képernyő  felülről  való
              újrarajzolására  ha  szükséges.  Alapértelmezés  szerint  minden
              előremozgás görgetést okoz.

       -[z]n  Az alapértelmezett görgetett ablakméretet n sorra állítja be. Az
              alapértelmezés  egy  teljes  képernyő. A `z' és `w' parancsok is
              használhatók ilyen célból. A `z' elhagyható  a  more  -ral  való
              kompatbilitás  miatt.  Amennyiben  az n szám negatív, azt jelzi,
              hogy az  ablakméret  hány  sorral  legyen  kevesebb  a  képernyő
              méreténél.  Például  ha  a  képernyő  24 soros, -z-4 a görgetett
              ablakméretet 20 sorra állítja be, és ha a  képernyő  40  sorosra
              lesz átméretezve, a görgetett ablakméret automatikusan 36 sornyi
              lesz.

       --     A "--" parancssori argumentum az opcióargumentumok végét  jelzi.
              Minden   ezutáni   elem   a   parancssorban   fáljnévként  kerül
              feldolgozásra. Hasznos lehet, ha a fájlnév `-' vagy  `+'  jellel
              kezdődik.

       +      Ha  egy  parancssori  argumentum  `+'  jellel kezdődik, az opció
              hátralevő része less  parancsként  kerül  végrehajtásra  a  fájl
              viszgálata  elején.  Például `+G' azt eredményezi, hogy a less a
              fájl végét mutatja először, nem az elejét. Másik példa:  `+/xyz'
              az  első  olyan  sornál  kezdi  a  vizsgálatot, mely tartalmazza
              `xyz'-t.   Speciális  esetként  `+<szám>'  úgy   működik,   mint
              `+<szám>g',  azaz  a  megadott  számú  sorra  ugrik. (Lásd a `g'
              parancsnál.)

       Amennyiben az opció `++'-szal kezdődik,  a  parancsok  minden  vizsgált
       fájlra  vonatkozni  fognak,  nemcsak  az  elsőre.  A korábban leírt `+'
       parancs  is  használható   az   összes   fájl   bevezető   parancsainak
       beállítására vagy megváltoztatására.

SORSZERKESZTÉS

       Amikor  a  képernyő alján egy parancssort gépelünk (pl. egy fájlnevet a
       :e parancshoz, vagy egy mintát a  kereséshez),  bizonyos  billentyűk  a
       parancssor  manipulálására  használható.  A  legtöbb parancsnak létezik
       szögletes zárójelbe ( [ ] ) tett formája is, mely akkor használható, ha
       a  billentyű  nem  létezik  az  adott billentyűzeten. (Ezek a zárójeles
       változatok nem működnek MS-DOS alatt.) Ezen speciális jelek  bármelyike
       betű  szerint  bevihető  a `^V' vagy `^A' karakterek használatával. Egy
       fordított törtvonal (backslash) beviteléhez két  fordított  törtvonalat
       kell egymás után beírni.

       BALRANYÍL [ ESC-h ]
              Egy hellyel balra viszi a kurzort.

       JOBBRANYÍL [ ESC-l ]
              Egy hellyel jobbra viszi a kurzort.

       ^BALRANYÍL [ ESC-b vagy ESC-BALRANYÍL ]
              (Azaz,  CONTROL és BALRANYÍL egyszerre.)  Egy szóval balra viszi
              a kurzort.

       ^JOBBRANYIL [ ESC-w vagy ESC-JOBBRANYÍL ]
              Egy szóval jobbra viszi a kurzort.

       HOME [ ESC-0 ]
              A sor elejére viszi a kurzort.

       END [ ESC-$ ]
              A sor végére viszi a kurzort.

       VISSZATÖRLÉS (BACKSPACE)
              A kurzortól balra  álló  karakter  törlése,  illetve  a  parancs
              törlése, ha a parancssor üres.

       TÖRLÉS (DELETE) vagy [ ESC-x ]
              A kurzor alatti karakter törlése.

       ^VISSZATÖRLÉS [ ESC-VISSZATÖRLÉS ]
              A kurzortól balra álló szó törlése.

       ^TÖRLÉS [ ESC-X vagy ESC-TÖRLÉS ]
              A kurzor alatt álló szó törlése.

       FELFELENYÍL (UPARROW) [ ESC-k ]
              Az előző parancssor visszahozatala.

       LEFELENYÍL (DOWNARROW) [ ESC-j ]
              A következő parancssor visszahozatala.

       TAB    A  kurzortól  balra álló részleges fájlnév kiegészítése. Ha több
              illeszkedés is van, az elsőt írja ki, és az ismételt `TAB'-ok az
              illeszkedő nevek között görgetnek ciklikusan.

       BACKTAB [ ESC-TAB ]
              Ugyanaz,  mint  `TAB',  de a másik irányban görget az illeszkedő
              fájlnevek között.

       ^L     A kurzortól balra álló részleges fájlnév kiegészítése.  Ha  több
              illeszkedés is van, mindet beírja a parancssorba, ha beleférnek.

       ^U (Unix) vagy ESC (MS-DOS)
              A teljes parancssor törlése, illetve a parancs semlegesítése, ha
              a parancssor üres. Amennyiben Unix alatt az alapértelmezett `^U'
              sor-irtó (line-kill) karaktert kicseréltük másra, az a  karakter
              lesz használva.

BILLENTYŰHOZZÁRENDELÉSEK

       A lesskey (1) program segítségével saját parancsok definiálhatók a less
       -hez.  Ez  a  program  egy  `lesskey'   fájlt   hoz   létre,   mely   a
       parancsbillentyűk és a végrehajtandó akciók közti kapcsolatot határozza
       meg.  A  lesskey  arra   is   használható,   hogy   megváltoztassuk   a
       sorszerkesztő billentyűket és környezeti változókat állítsunk be.

       Ha a `LESSKEY' környezeti változó létezik, a less azt fogja a `lesskey'
       fájl neveként használni. Másképpen a less standard  helyeken  keresi  a
       `lesskey'   fájlt:   Unix   alatt   a  "$HOME/.less",  MS_DOS  alatt  a
       "$HOME/_less" vagy ha ez nem található, a "_less" fájlt  használja,  ha
       ilyen létezik a `PATH' környezeti változó által tartalmazott könyvtárak
       valamelyikében.  OS/2 alatt a  less  a  "$HOME/less.ini"-ben  keresi  a
       `lesskey'  fájt,  illetve  ha  ez  nem található, az `INIT' tartalmában
       felsorolt könyvtárkban keres egy "less.ini" fájlt. Ha ott  sem  talált,
       akkor  a `PATH' által megadott könyvtárakban folytatja a keresést. Lásd
       még a lesskey kézikönyv lapját.

BEMENETI ELŐFELDOLGOZÓ (INPUT PREPROCESSOR)

       A less -hez definiálható bemeneti előfeldolgozó program. Mielőtt a less
       megnyit egy fájlt, először lehetőséget ad a bemeneti előfeldolgozónak a
       kijelzendő  fájl  tartalmának  megváltoztatására.  Ilyen  előfeldolgozó
       egyszerűen  bármilyen végrehajtható program (vagy shell szkript) lehet,
       mely a fájl tartalmát egy másik  fájlba,  az  ún.  helyettesítő  fájlba
       írja.  A  helyettesítő  fájl  tartalma  kerül  valójában  kijelzésre az
       eredeti helyett, habár ez a  felhasználó  felé  úgy  látszik,  hogy  az
       eredeti fájlt mutatja a program.

       A  bemeneti  előfeldolgozó  egyetlen  argumentumot  kell  fogadjon,  az
       eredeti fájl nevét, ahogy azt a felhasználó megadta. Ezután  létrehozza
       a  helyettesítő  fájt, és ennek nevét a szabványos kimenetre kell írja.
       Ha az előfeldolgozó nem adja meg a helyettesítő fájl nevét, a  less  az
       eredeti fáljt használja.

       A  bemeneti  előfeldolgozó  nem  kerül  meghívásra a szabványos bemenet
       nézésekor.

       A bemeneti előfeldolgozó beállítására a `LESSOPEN'  környezeti  változó
       használható,  amely  az  előfeldolgozó  meghívásának  parancssorát kell
       tartalmazza. Ezen parancssornak tartalmaznia a kell  a  "%s"  stringet,
       melyet   a   less   az   eredeti   fájlnévvel  helyettesít,  amikor  az
       előfeldolgozót meghívja.

       Amikor  a  less  olyan  fájlt  zár  be,  amely  megnézéséhez   bemeneti
       előfeldolgozó    lett    használva,    egy    bemeneti    utófeldolgozó
       (postprocessor) is meghívásra kerül, amely feltehetően néhány kívánatos
       takarítási  műveletet  (mint  pl.  az előbbi helyettesítő fájl törlése)
       végez. Ez az utófeldolgozó  két  argumentumot  kap:  az  eredeti  és  a
       helyettesítő fájl nevét.

       Utófeldolgozó  beállításához  a  `LESSCLOSE' környezeti változónak kell
       értéket adni, mely az utófeldolgozót  meghívó  parancssort  definiálja.
       Ez a parancssor kétszer tartalmazhatja a "%s" stringet, melyek közül az
       első  az  eredeti,  a  második  a  helyettesítő   fájl   nevével   lesz
       helyettesítve.

       Például  a  legtöbb  Unix rendszeren a következő két szkript megengedi,
       hogy a fájlokat tömörített formában tárolhassuk, de a less  közvetlenül
       megmutassa őket:

       lessopen.sh:
            #! /bin/sh
            case "$1" in
            *.Z) uncompress -c $1  >/tmp/less.$$  2>/dev/null
                 if [ -s /tmp/less.$$ ]; then
                      echo /tmp/less.$$
                 else
                      rm -f /tmp/less.$$
                 fi
                 ;;
            esac

       lessclose.sh:
            #! /bin/sh
            rm $2

       Ezen  szkriptek  használatához  olyan  helyre  kell  őket  tenni,  ahol
       végrehajthatók, és alkalmazni kell a LESSOPEN="lessopen.sh %s"  illetve
       LESSCLOSE="lessclose.sh %s %s"  beállításokat.  Ehhez  hasonlóan persze
       bonyolultabb szkriptek is írhatók  pl.  más  típusú  tömörített  fájlok
       kezelésére.

       A  bemeneti  előfeldolgozót  úgy  is beállíthatjuk, hogy a fájl adatait
       átcsövezze a less -nek aheleyett, hogy  az  adatokat  egy  helyettesítő
       fájlba  tenné  le.  Ez  például  megóvhat  attól,  hogy  a  teljes fájl
       kitömörítését megvárjuk, mielőtt a fájl elejét megláthatnánk. Az  ilyen
       bemeneti  előfeldolgozót  bemeneti  csőnek  nevezzük.  A bemeneti cső a
       helyettesítő  fájl  nevének  stabndard  kimenetre   írása   helyett   a
       helyettesítő  fájl teljes tartalmát írja ki a szabványos kimenetére. Ha
       a bemeneti csőnem ír egyetlen karaktert sem  a  szabványos  kimenetére,
       akkor a less az eredeti fájlt mutatja meg.

       A  bemeneti  cső  használatához a LESSOPEN tartalmának első karaktere a
       függőleges vonal (`|'-jel) kell legyen.

       Például a legtöbb Unix rendszeren a következő szkript az előző példához
       hasonlóan fog működni:

       lesspipe.sh:
            !# /bin/sh
            case "$1" in
            *.Z) uncompress -c $1  2>/dev/null
                 ;;
            esac

       Ezen  szkript  használatához  a szkriptet olyan helyre kell tenni, ahol
       végrehajtható  és  a   LESSOPEN="|lesspipe.sh   %s"   beállítást   kell
       használni.  Bemeneti  cső használata esetén értelemszeűen nem szükséges
       az utófeldolgozó használata, hisz nincs  helyettesítő  fájl.  Ebben  az
       esetben  a  LESSCLOSE  által megadott utófeldolgozónak "-" lesz átadva,
       mint a helyettesítő fájl neve.

NEMZETI KARAKTERKÉSZLETEK

       A bemeneti fájlok karaktereit három típusra bonthatjuk:

       normális karakterek
              ezek közvetlenül kiírhatók a képernyőre.

       vezérlő karakterek
              nem jelezhetők  ki  közvetlenül,  de  várhatóan  előfordulhatnak
              normális   szövegfájlokban,  mint  pl.  a  visszatörlés  vagy  a
              tabulátor.

       bináris karakterek
              nem  jelezhetők  ki  közvetlenül  és  nem   is   várható,   hogy
              szövegfájlokban előfordulnak.

       Egy  "karakterkészlet"  egyszerűen azt adja meg, mely karaktereket kell
       normális-,  vezérlő-   illetve   bináris   karakternek   tekinteni.   A
       `LESSCHARSET'    környezeti    változóhasználható   a   karakterkészlet
       beállítására. Ennek lehetséges értékei:

       ascii  Az alapértelmezett karakterkészlet. `BS', `TAB', `NL', `CR' és a
              soremelés  karakterek  a vezérlőkarakterek, a 127 és 255 közötti
              kódúak binárisak, a többi pedig normális.

       latin1 Az  ISO  8859/1  karakterkészletet  választja  ki.  A   `latin1'
              ugyanaz,   mint   az   `ascii',   csak  a  161  és  255  közötti
              kódtartományban is normálisnak veszi a karaktereket.

       dos    Az MS-DOS-nak megfelelő karakterkészletet ad meg.

       koi8-r Orosz karakterkészletet ad meg.

       next   A NeXT számítógépeknek megfelelő karakterkészletet ad meg.

       Különleges  esetekben  a  less  testreszabott   karakterkészlettel   is
       használható.  Ebben az esetben a `LESSCHARDEF' környezeti változót kell
       használni a karakterkészlet definíciójához. Ez egy olyan stringet  kell
       tartalmazzon,  melynek  minden  karaktere  egy  karaktert reprezentál a
       karakterkészletből. A "."  jelenti a normális, a "c" a vezérlő, a "b" a
       bináris    karaktereket.    Ismétlés   jelzésére   decimális   számokat
       használhatunk. Például "bccc4b." azt jelenti, hogy a  0  kódú  karakter
       bináris,  az 1, 2 és 3 kódúak vezérlő-, a 4, 5, 6 és 7 kódúak bináris-,
       a 8-as pedig normális karakter. Az utolsó karatker látal megadott típus
       érvényes  a  további karakterkódokra is, azaz példánkban a 9-től 255-ig
       eső  karakterek  is  normálisként  lesznek   kezelve.   (Ez   a   példa
       természetesen    nem    feltétlenül    egy   valódi   karakterkészletet
       reprezentál.)

       A következő táblázat azon `LESSCHARDEF' értékeket jeleníti meg,  melyek
       a `LESSCHARSET' lehetséges értékeinek felelnek meg.

            ascii     8bcccbcc18b95.b
            latin1    8bcccbcc18b95.33b.
            dos       8bcccbcc12bc5b95.b.
            koi8-r    8bcccbcc18b95.b128.
            next      8bcccbcc18b95.bb125.bb

       Ha  sem a LESSCHARSET, sem a LESSCHARDEF nem rendelkezik értékkel, de a
       rendszer biztosítja a setlocale  interfészt,  a  less  a  `setlocale'-t
       használja a karakterkészlet megállapítására. (A setlocale-t a LANG vagy
       az LC_TYPE környezeti változó érétkén keresztül vezérelhetjük.)

       A vezérlő- és a bináris karaktereket kiemelve (inverz állapotban) jelzi
       ki  a  less.   Minden ilyen karaktert lehetőleg a `^'-jelöléssel (caret
       notation) jelenít  meg  a  program,  ha  tud,  azaz  pl.  `^A'  jelenti
       `control-A'-t.   Ezt   a  jelölést  akkor  használja,  ha  a  0100  bit
       invertálása  nyomtatható  karaktert  eredményez.  Másképp  a   karakter
       hexadecimálisan, `<' és '>' zárójelek közt jelenik meg.

       Ez  a formátum megváltoztatható a `LESSBINFMT' környezeti változóval. A
       `LESSBINFMT'  egy  `*'  jellel  és  egy  kijelzési  jellemzőt   jelentő
       karkaterrel   kezdődhet:  "*k"  a  villogó,  "*d"  a  vastag,  "*u"  az
       aláhúzott, "*s" a kiemelt, és "*n" a  normális.  Ha  a  LESSBINFMT  nem
       `*'-gal  kezdődik,  normál  kijelzést tételez fel. A LESSBINFMT maradék
       része  egy  string,  mely   egy   `printf'   stílusú   escape-sorozatot
       tartalmazhat, azaz egy `%' jelet, melyet x, X, o, d stb. követ. Például
       ha  a  LESSBINFMT  értéke  "*u[%x]",  a  bináris  karakterek  aláhúzva,
       hezadecimálisan, szögletes zárójelben jelenenk meg. Ha a LESSBINFMT nem
       létezik, az alapértelmezett megadás "*d<%X>".

PROMPT-OK

       A  `-P'  opció  megengedi  a  propmt  testreszabását.  Az  ezen  opción
       keresztül   megadott   string   fogja   az   eredeti   prompt  stringet
       helyettesíteni.  Ezen  stringen  belül  néhány  karakternek   speciális
       jelentése  lesz.  A  prompt  működése viszonylag bonyolult, hogy eléggé
       rugalmas  lehessen,  de  a  felhasználónak  nem  kell   a   részleteket
       megértenie a személyre szabott propmt stringek összeállításához.

       A  %<karakter> kombináció a karakter értékétől függően lesz kifejtve. A
       használható karakterek:

       %bX    Az aktuális bemeneti fájl bájt offset-jével lesz  helyettesítve.
              A  `b'-t  egy  karakter  követheti (fent ez X), amely azt a sort
              adja meg, amelynek az offset-jéről van szó.  Ha  ez  a  karakter
              `t',  a  felső sor offset-je, ha 'm', a középső soré, ha `b', az
              alsó soré, ha `B', akkor az alsó sort követő soré, ha `j', akkor
              a  "célsoré"  kerül kijelzésre. (A célsorral kapcsolatban lásd a
              `-j' opciót.)

       %B     Az aktuális bemeneti fájl mérete.

       %E     A szövegszerkesztő nevét  jelenti.  (A  VISUAL  vagy  az  EDITOR
              környezeti  változó  alapján.  Lásd  a  LESSEDIT-nél mondottakat
              fent.)

       %f     Az aktuális bemeneti fájl neve.

       %i     Az aktuális bemeneti fájl indexe a bemeneti fájlok listájában.

       %lX    A bemeneti fájlon belüli sorszámot jelenti. A használandó sort a
              X karakter adja meg a `%b'-hez hasonlóan.

       %L     A bemeneti fájl utolsó sorának sorszáma.

       %m     A bemeneti fájlok száma.

       %pX    Az   aktuális   bemeneti   fájlon  belüli  pozíció  a  fájlméret
              százalékában. A  használandó  sort  a  X  karakter  adja  meg  a
              `%b'-hez hasonlóan.

       %s     Ugyanaz, mint %B.

       %t     A   bevezető   szóközök  elhagyása.  Általában  a  string  végén
              használják, de akárhol megjelenhet.

       %x     A bemeneti fájlok listájának következő fájlneve.

       Ha egy tag ismeretlen (pl. ha a bemenet egy cső, akkor nem adható meg a
       méret), kérdőjel jelenik meg a megfelelő helyen.

       A    prompt    string    formátuma   bizonyos   feltételektől   függően
       megváltoztatható. Egy kérdőjel és  egy  azt  követő  karakter  "IF"-hez
       hasonlóan  működik:  a  következő  karaktertől  függően  egy  feltételt
       értékel ki. Ha a feltétel igaz, minden  ezutáni  karakter  a  következő
       kettőspontig  a  propmt  része  lesz.  Ha  a  feltétel  hamis,  ezek  a
       karakterek figyelmen kívül lesznek hagyva. A kérdőjel és  a  kettőspont
       közti  vessző  jelentése  "ELSE" (különben); az ezt követő karakterek a
       következő kettőspontig  a  feltétel  hamissága  esetén  kerülnek  be  a
       promptba.  A feltételkarakterek (a kérdőjel után) az alábbiak lehetnek:

       ?a     Igaz,  ha  már  történt  karakterbeillesztés   a   promptba   az
              eddigiekben.

       ?bX    Igaz, ha a megadott sor bájt offset-je ismert.

       ?B     Igaz, ha a megadott fájl mérete ismert.

       ?e     Fájlvégnél igaz.

       ?f     Igaz, ha a bemenethez tartozik fájlnév, tehát a bemenet nem cső.

       ?lX    Igaz, ha a megadott sor sorszáma ismert.

       ?L     Igaz, ha az utolsó sor sorszáma ismert.

       ?m     Igaz, ha egynél több bementi fájl van.

       ?n     Igaz, ha ez az első propmt az új bemeneti fájlban.

       ?pX    Igaz, ha a megadott sor helye ismert a fájlméret százalékában.

       ?s     Ugyanaz, mint "?B".

       ?x     Igaz, ha létezik következő bemeneti fájl.

       A speciális karakterektől különböző karakterek egyszerűen betű  szerint
       kiíródnak  a  propmt-ra.  A  speciális  karaktereket  értelmezés nélkül
       kiírathatjuk egy bevezető fordított törtvonal segítségével.  (Pl.  `\?'
       egy kérdőjelet ad.)

       Néhány példa:

       ?f%f:Standard input.

       megjeleníti  a  fájlnevet  ha  az  ismert,  különben a "Standard input"
       stringet.

       ?f%f .?ltLine %lt:?pt%pt\%:?btByte %bt:-...

       Ez a prompt kiírja a fájlnevet ha  az  ismert,  majd  a  sorszámot  (ha
       ismert).   Végül   a   százalékban  vett  pozíciót  is  kiírja,  ha  az
       meghatározható. Ha nem, a bájt offset-et írja ki, ha tudja. Ha  ez  sem
       megadható,   akkor   egy  `-'-t  ír  ki.  Figyeljük  meg,  hogy  minden
       kérdőjelnek van  egy  megfelelő  kettőspontja,  és  hogy  íródik  ki  a
       százalékjel a `%pt' után.

       ?n?f%f .?m(file %i of %m) ..?e(END) ?x- Next\: %x..%t

       Kiírja  a fájlnevet, ha ez az első prompt a fájlon belül. Ezt egy "file
       N of N" üzenet követi, ha egynél több bemeneti  fájl  van.  Ezután,  ha
       elérjük  a  fájl  végét,  az  "(END)"  string, és a következő fájl neve
       írődik ki (ha olyan létezik). Végül a követő szóközöket levágja.

       Ez az alapértelmezett prompt. Hivatkozásul itt  megadjuk  a  másik  két
       prompt  (`-m'  és  `-M')  alapértelmezett  értékét  is. Az olvashatóság
       kedvéért mindegyiket két sorra törtük szét.

       ?n?f%f .?m(file %i of %m) ..?e(END) ?x- Next\: %x.:
            ?pB%pB\%:byte %bB?s/%s...%t

       ?f%f .?n?m(file %i of %m) ..?ltline %lt?L/%L. :byte %bB?s/%s. .
            ?e(END) ?x- Next\: %x.:?pB%pB\%..%t

       Továbbá az `=' parancs által adott alapértelmezett üzenet:

       ?f%f .?m(file %i of %m) .?ltline %lt?L/%L. .
            byte %bB?s/%s. ?e(END) :?pB%pB\%..%t

       A promp kifejtési lehetőségeket más célra is használja  a  less:  ha  a
       `LESSEDIT'  környezeti  változó  definiált,  ezt  használja, mint a `v'
       parancskor végrehajtandó utasítást. A `LESSEDIT' string hasonlóan kerül
       kifejtésre, mint a promt stringek. Az alapértelmezett érték:

            %E ?lm+%lm. %f

       Figyeljük  meg, hogy ennek kifejtése: a szövegszerkesztő neve, majd egy
       `+' után a sorszám, végül  a  fájl  neve.  Ha  a  szövegszerkesztő  nem
       fogadja el a `+sorszám' formát, vagy egyéb okból kíván más meghívást, a
       LESSEDIT értéke értelemszerűen megváltoztatható.

BIZTONSÁG (SECURITY)

       Amikor a `LESSSECURE' környezeti változó értéke 1-re van  beállítva,  a
       less  "biztonsági  módban"  fut.  Ez  azt  jelenti,  hogy  a  következő
       lehetőségek nem használhatóak:

              !      a burok (shell) parancs

              |      a csövezés parancsa

              :e     a vizsgáló parancs

              v      a szerkesztő parancs

              s  -o  log fájlok

              -k     a `lesskey' fájlok használata

              -t     a `tags' fájlok használata

                     fájlnévbeli metakarakterek (pl. `*')

                     fájlnévkiegészítés (TAB, ^L)

       A less úgy is lefordítható, hogy állandóan biztonsági módban legyen.

KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK

       Környezeti változók definiálhatók a rendszer környezetében  a  szokásos
       módon, de a lesskey (1) fájlon keresztül is.

       COLUMNS
              A  képernyő  oszlopainak  számát  adja  meg.  A  TERM  tartalmát
              felülbírálja. (De ha olyan rendszeren használjuk, mely támogatja
              a  (TIOCGWINSZ vagy a WIOCGETD használatát, az ablakozó rendszer
              ötlete a képmérettel kapcsolatban elsőbbséget élvez a  LINES  és
              COLUMNS értékei felett.)

       EDITOR A `v' parancshoz használandó szövegszerkesztő neve.

       HOME   A  felhasználó home-könyvtárának neve. (A Unix rendszereken ez a
              lesskey fájl megtalálásához kell.)

       INIT   A felhasználó init-könyvtárának neve. (Az OS/2 rendszerben ez  a
              lesskey fájl megtalálásához kell.)

       LANG   A karakterkészletet meghatározó nyelv.

       LC_CTYPE
              A karakterkészletet meghatározó nyelv.

       LESS   A less -nek automatikusan átadandó opciók.

       LESSBINFMT
              A  nem  nyomtatható és nem vezérlőkarakterek kijelzésének módját
              határozza meg.

       LESSCHARDEF
              Karakterkészletet definiál.

       LESSCHARSET
              Előre definiált karakterkészletet választ ki.

       LESSCLOSE
              A bemeneti utófeldogozót hívó parancssor.

       LESSEDIT
              Szövegszerkesztőt  hívó  parancs  a  `v'  parancshoz.   Lásd   a
              proptokról szóló részt.

       LESSKEY
              Az alapértelmezett lesskey fájl neve.

       LESSOPEN
              A bemeneti előfeldogozót hívó parancssor.

       LESSSECURE
              Biztonságos  üzemmódban  futtatja  a  less -t, ha értéke 1. Lásd
              fentebb.

       LINES  A  képernyő  sorainak  számát  adja  meg.   A   TERM   tartalmát
              felülbírálja.

       PATH   A  felhasználó keresési útvonala. (A lesskey fájl megtalálásához
              használja MS-DOS és OS/2 alatt.)

       SHELL  A `!' parancshoz és a fájlnevek kifejtéséhez használandó  burok.

       TERM   A terminál típusa, melyen a less futása kezdődik.

       VISUAL A `v' parancshoz használandó szövegszerkesztő neve.

LÁSD MÉG

       lesskey(1)

FIGYELMEZTETÉSEK

       Az  `='  parancs  és a promptok (hacsak nem használtuk a `-P' opciót) a
       képernyő tetején levő sor számát adják, de a fájlon belüli  százalékban
       mért pozíció a képernyő aljára vonatkozik.

       Ha az `:e' paranccsal egynél több fájlt nevezünk meg, és az egyik fájlt
       korábban már néztük, az új fájlok  váratlan  sorrendben  kerülhetnek  a
       listába.

       Néhány  régi  (ún.  "magic cookie") terminálon a keresés utáni kiemelés
       hibás   kijelzéshez   vezethet.   Ilyen   terminálokon    a    kiemelés
       alapértelmezés szerint tiltva van.

       Néhány esetben, ha a keresés utáni kiemelés engedélyezett és a keresési
       minta  `^'-jellel  kezdődik,  az  egyező  stringnél  hosszabb  rész  is
       kiemelésre kerülhet.

       Néhány  rendszeren  a  setlocale azt igényli, hogy a 0-31 tartománybeli
       karakterek vezérlőkarakterként, és nem bináris karakterként  kerüljenek
       értelmezésre.  Ez  azt eredményezheti, hogy a less néhány bináris fájlt
       rendesnek vesz. Ezen probléma kikerülhető, ha a  `LESSCHARSET'  értékét
       `ascii'-ra, vagy az épp megfelelő értékre állítjuk.

MÁSOLÁSI JOGOK

       Copyright (c) 1984,1985,1989,1994,1995,1996  Mark Nudelman
       Megjegyzéseket a következő címre kérjük: markn@3do.com

MAGYAR FORDÍTÁS

       Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>

                            Version 321: 18 Jul 96                     LESS(1)