Provided by: manpages-hu_20010119-5_all bug

NÉV

       ls, dir, vdir - könyvtárak tartalmának listázása

ÁTTEKINTÉS

       ls [OPCI]... [NV]...

LEÍRÁS

       Ez  a  dokumentáció a továbbiakban nincs karbantartva és pontatlan vagy
       hiányos lehet. A Texinfo dokumentáció a hiteles forrás.

       Ez a kézikönyv lap az ls GNU változatát dokumentálja.  dir és  vdir  az
       ls   változatai   más  alapértelmezett  kimeneti  formátummal.  Ezek  a
       programok a megadott fájlokat és könyvtárakat listázzák.  A  könyvtárak
       tartalma  ABC  szerint  lesz  rendezve.   Az  ls alapértelmezés szerint
       oszlopokba rendezett listát ad, függőleges rendezéssel ha a kimenet egy
       terminál.  Más  esetben  soronként  egy  nevet  ír ki.  A dir és a vdir
       alapértelmezés szerint hosszú formátumú listát adnak.

OPCIÓK

       -a, --all
              Minden könyvtárbeli fájlt listáz, beleértve  a  `.'-tal  kezdődő
              nevűeket is.

       -b, --escape
              A fájlnevekben előforduló nemgrafikus karaktereket \xxx formában
              jeleníti meg, ahol xxx helyén állhat betű vagy oktális szám.  Ez
              a  jelölés  a  nemgrafikus karakterek C-beli jelölösövel egyezik
              meg.

       -c, --time=ctime, --time=status
              A könyvtár tartalmát a fájlok státuszának megváltoztatási  ideje
              szerint rendezi a módosítási idő helyett. Hosszú listázási forma
              esetén a státusz megváltoztatásának idejét írja ki a  módosítási
              idő helyett.

       -d, --directory
              A könyvtárakat a többi fájlhoz hasonlóan listázza ahelyett, hogy
              a tartalmukat listázná.

       -f     Nem rendezi a könytárak tartalmát, hanem a lemezen való tárolási
              sorrendjükben  jeleníti meg.  Ugyanaz, mint -a és -U megengedése
              és -l, -s, és -t kikapcsolása.

       --full-time
              Az időket teljes formában jeleníti  meg  a  szokásos  rövidítési
              szokások szerint.

       -g     Nincs funkciója, csak a Unix kompatibilitás miatt szerepel.

       -i, --inode
              A  fájlnevek  mellett  bal  oldalon megjeleníti a fájl indexének
              számát.

       -k, --kilobytes
              A fájlméreteket (ha egyátalán listázásra  kerülnek)  kilobájtban
              adja  meg.   Felülbírálja  a  POSIXLY_CORRECT környezeti változó
              hatását.

       -l, --format=long, --format=verbose
              A fájlnevek mellett megadja a fájl típusát, engedélyeit a kemény
              kötések  (hard  link) számát, a tulajdonos- és a csoportnevet, a
              méretet bájtokban és az időbélyeget,  azaz  a  módosítási  időt,
              hacsak  nem  más  időt  választottunk  egy  másik  opcióval. Hat
              hónapnál régebbi, vagy  a  jelenleginél  több  mint  egy  órával
              későbbi  idővel  rendelkező  fájlok  esetén az időbélyeg az évet
              tartalmazza a napon belüli időpont helyett.

       -m, --format=commas
              A fájlneveket sorfolytonosan, vesszőkkel elválasztva listázza.

       -n, --numeric-uid-gid
              Az UID és GID értékeket numerikusan listázza a nevek helyett.

       -p     A fájlnevekhez egy típusát jelző karaktert  fűz.  (A  könyvtárak
              nev után /-jelet.)

       -q, --hide-control-chars
              A  nemgrafikus karakterek helyett kérdőjeleket ír a fájlnevekbe.

       -r, --reverse
              A rendezést megfordítja.

       -s, --size
              A  fájlok  méretét  is  kijelzi.  Alapértelmezés  szerint  ez  1
              kilobájtos  egységekben  értendő,  hacsak nem a értéket adtunk a
              POSIXLY_CORRECT környezeti változónak. Ekkor 512 bájtos  blokkok
              számítanak egységnek.

       -t, --sort=time
              A  könyvtár  tartalmát  az  időbélyeg  szerint rendezi; az újabb
              fájlok kerülnek előbbre.

       -u, --time=atime, --time=access, --time=use
              A könyvtár tartalmát  a  fájlok  utolsó  elérési  ideje  szerint
              rendezi  a módosítási idő helyett. Hosszú listázási forma esetén
              az utolsó elérés ideje kerül kiírásra a módosítási idő  helyett.

       -x, --format=across, --format=horizontal
              Oszlopokba rendezetten dolgozik, vízszintes irányban rendez.

       -A, --almost-all
              A `.' és `..' könyvtárakon kívül minden fájlt listáz.

       -B, --ignore-backups
              Nem   listázza   a   `~'-re   végződő  fájlokat,  hacsak  nem  a
              parancssorban adottak.

       -C, --format=vertical
              Oszlopokba rendezetten dolgozik, függőleges irányban rendez.

       -F, --classify
              A  fájlnevekhez  egy,  a  fájl  típusát  jelző  karaktert   fűz.
              Szabályos  végrehajtható  fájl  esetén  ez egy `*'-jel, könyvtár
              esetén `/', szimbolikus  kötés  esetén  `@',  FIFO  esetén  `|',
              socketek esetén `=', más esetekben semmi.

       -G, --no-group
              Elhagyja  a  csoportra  vonatkozó  információk kijelzését hosszú
              listázáskor.

       -L, --dereference
              A szimbolikus kötések által mutatott fájlokat listázza  a  kötés
              listázása helyett.

       -N, --literal
              A fájlneveket pontosan adja vissza. (Ellentéte -b -nek.)

       -Q, --quote-name
              A   fájlneveket   idézőjelek   közé   teszi   és  a  nemgrafikus
              karaktereket a C nyelvnek megfelelően írja ki.

       -R, --recursive
              Minden könyvtár tartalmát rekurzívan listázza.

       -S, --sort=size
              A könyvtár tartalmát fájlméret szerint rendezi; a nagyobb fájlok
              kerülnek előre.

       -U, --sort=none
              Nem  rendezi  a könyvtár tartalmát, hanem a lemezen való tárolás
              sorrendjében listázza őket. Ezt az  opciót  azért  nem  -f  -nek
              nevezik,  mert  a  Unix ls -f opció szintén megengedi a -a -t és
              nem engedi -l, -s, és -t.  Az eredeti Unix -f -je haszontalannak
              és azon csúnya dolgok csoportjába tartozónak tűnik, melyek olyan
              dolgokat kapcsolnak össze egy opcióban,  melyeknek  nincs  közük
              egymáshoz.   Mivel  -U  nem csinálja ezt, ezért más nevet kapott
              kompatibilitási okokból.

       -X, --sort=extension
              A   könyvtárat   a   fájlok   kiterjesztése   alapján   rendezi.
              (Kiterjesztés  =  az  utolsó  `.'  utáni  része a fájlnévnek.) A
              kiterjesztés nélküli fájlokat előre teszi.

       -1, --format=single-column
              Soronként egy fájlt listáz.

       -w, --width cols
              A  képernyőt   cols   oszlopszélességűnek   tételezi   fel.   Az
              alapértelmezett értéket a terminál meghajtóprogramjából próbálja
              venni, ha  nem  sikerül,  akkor  a  COLUMNS  környezeti  változó
              értékét használja, ha ez sincs beállítva, akkor 80-nak veszi.

       -T, --tabsize cols
              A   tabulátorjeleket   cols  oszlopszélességűnek  tételezi  fel.
              Alapértelmezés: 8.

       -I, --ignore pattern
              Nem listázza a pattern mintának megfelelő fájlokat,  hacsak  nem
              adottak a parancssorban.

       --color, --colour, --color=yes, --colour=yes
              Fájltípustól  függően  színezi a fájlok nevét. Lásd az A KIMENET
              SZÍNEZÉSE fejezetet lentebb.

       --color=tty, --colour=tty
              Ugyanaz, mint --color  de  csak  ha  a  szabványos  kimenet  egy
              terminál.   Nagyon   hasznos   shell   szkriptekben  és  `alias'
              parancsoknál,  különösen  ha  a  kedvenc  tördelőd  (pager)  nem
              támogatja a színvezérlő kódokat.

       --color=no, --colour=no
              Kikapcsolja  a  színezést.  Ez az alapértelmezett. Előző színező
              opció kikapcsolására szolgál.

       --help Használati útmutatót ír a szabványos kimenetre, majd kilép.

       --version
              A program verziójáról ír ki információt a szabványos  kimenetre,
              majd kilép.

A KIMENET SZÍNEZÉSE

       A --color opció használatakor az ls jelen változata a kiírt fájlneveket
       kiszínezi a fájl típusának megfelelően.  Alapértelmezés  szerint  ez  a
       színezés  csak  a típustól függ, és a használt kódok megfelelnek az ISO
       6429 (ANSI) szabványnak.

       Az  alapértelmezett  színezést  felülbírálhatjuk  a   LS_COLORS   (vagy
       LS_COLOURS)  környezeti változóval.  Ezen változó tartalmának formátuma
       emlékeztet  a  termcap(5)  fájlformátumra:  kettősponttal   elválaszott
       kifejezések  listája,  ahol  a kifejezések "xx=string" formátumúak. Itt
       "xx"  egy  kétkarakteres  változónév,  melyeket  a  következő  táblázat
       tartalmaz alapértelmezett értékükkel együtt.

         no       0       Normális (nem fájlnév) szöveg
         fi       0       Szabályos fájl
         di       32      Könyvtár
         ln       36      Szimbolikus kötés
         pi       31      Cső (Named pipe, FIFO)
         so       33      Socket
         bd       44;37   Blokkos egység (Block device)
         cd       44;37   Karakteres egység (Character device)
         ex       35      Végrehajtható fájl
         mi       (none)  hiányzó fájl (fi alapértelmezettje)
         or       (none)  Árva szimbolikus kötés (ln alapértelmezettje)
         lc       \e[    Bal kód
         rc       m       Jobb kód
         ec       (none)  Vég kód (lc+no+rc -t helyettesíti)

       Csak   azokat   a   változókat   kell   csatolni,  melyek  eltérnek  az
       alapértelmezettől.

       A fájlnevek kiterjesztésük alapján is  színezhetőek.  Ez  az  LS_COLORS
       változóban  állíthatjuk  be  "*ext=string"  formában.  Például ISO 6429
       kódokat  használva  a  "*.c=34"  taggal  a  C   forrásfájlokat   kékkel
       jeleníthetjük  meg.  Ez  tehát  minden .c-re végződő fájlt kékre (34-es
       kód) színez.

       A  vezérlőkarakterek  C-stílusban  (\-escaped  jelöléssel)  vagy   stty
       -szerűen  (a ^-jelöléssel) is írhatók. A C-stílusban \e az Escape-t, \_
       normális szóközt, \? a törlést jelenti. Továbbá  a  \  escpace-karakter
       használható   a   \,   ^,   :   és   =  alapértelmezett  értelmezésének
       felülbírálására.

       Mindegyik fájl az alábbi formában íródik ki:  "<lc>  <color code>  <rc>
       <fájlnév>  <ec>".  Amennyiben  <ec>  nem definiált, akkor az "<lc> <no>
       <rc>" sorozat helyettesíti. Ezt általában  kényelmesebb  használni,  de
       kevésbé  általános.  A  bal-  jobb-  és  végkódok  olyan  módon  állnak
       rendelkezésre, hogy ne kelljen újr és újra  azonos  ismétlődő  részeket
       begépelni  különleges  terminálok  esetén.  Általában  nem is kell őket
       megváltoztatni, csak akkor, ha a terminál nem  használja  az  ISO  6429
       színsorozatokat.

       Ha   a  terminál  az  ISO  6429  színkódokat  használja,  a  típuskódok
       összeállíthatók (az lc, rc, és ec kódok  kivételével)  pontosvesszőkkel
       elválasztoyy numerikus parancsokból. A leggyakoribb parancsoka:

          0     alapértelmezett szín visszaállítása
          1     világosabb szín
          4     aláhúzott szöveg
          5     villogó szöveg
         30     fekete előtér
         31     vörös előtér
         32     zöld előtér
         33     sárga (vagy barna) előtér
         34     kék előtér
         35     bíbor előtér
         36     világoskék (cyan) előtér
         37     fehér (vagy szürke) előtér
         40     fekete háttér
         41     vörös háttér
         42     zöld háttér
         43     sárga (vagy barna) háttér
         44     kék háttér
         45     bíbor háttér
         46     világoskék (cyan) háttér
         47     fehér (vagy szürke) háttér

       Nem minden parancs működik minden rendszeren és kijelző eszközön.

       Néhány   terminálprogram  nem  értlemezi  az  alapértelmezett  végkódot
       tökéletesen. Ha minden szöveg szines lesz  egy  könyvtárlistázás  után,
       próbáld  meg  kicserélni a no és fi kódokat 0-ról a saját standard elő-
       és háttérszíneidre.

HIBÁK

       BSD rendszereken a -s opció  a  pontos  értékek  felét  adja  azokra  a
       fájlokra,  melyek  NFS-en  keresztül  HP-UX rendszerről vannak beépítve
       (mount-olva). HP-UX rendszereken a pontos értékek kétszeresét  adja  az
       NFS-en  keresztül  beépített  BSD rendszerekről. Ez a HP-UX hiányossága
       miatt van, amely a HP-UX saját ls programját is befolyásolja.

       Ha  volna  egyetlen  standard  az  angol  nyelvre,  nem  lenne  szükség
       redundáns betűzés támogatására. (color, colour)

MAGYAR FORDÍTÁS

       Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>