Provided by:
manpages-hu_20010119-5_all 
NÉV
mount - fájlrendszert csatlakoztat (mount-ol)
ÁTTEKINTÉS
mount [-hV]
mount -a [-fFnrsvw] [-t vfstype]
mount [-fnrsvw] [-o options [,...]] device | dir
mount [-fnrsvw] [-t vfstype] [-o options] device dir
LEÍRÁS
Egy Unix rendszeren elérhető összes fájl egy nagy, faszerkezetű,
hierarchikus rendszerben van elhelyezve, amely a / könyvtárból
gyökerezik. Az innét elérhető fájlok azonban több eszközön
helyezkedhetnek el. A mount parancs arra szolgál, hogy egy eszközön
található fájlrendszert ebbe a nagy fastruktúrába bekapcsoljunk. Ezzel
ellentétes értelmű az umount(8) , ami a lecsatolásra szolgál.
A mount szokásos formája:
mount -t type device dir
Ez arra utasítja a kernelt, hogy a device eszközön talált type típusú
fájlrendszet a dir könyvtárhoz csatolja. A dir esetleges korábbi
tartalma, tulajdonosa és módjai eltűnnek amíg ez a fájlrendszer
csatolva marad, és a dir elérési út a device -on található
fájlrendszernek felel meg.
A hívás három formája ténylegesen nem csatol semmit:
mount -h
segítő üzenetet ad;
mount -V
a program verzióját írja ki; és a
mount [-t type]
listázza a csatolt (type típusú) fájlrendszereket. (Lásd lentebb.)
A proc fájlrendszer nincs kapcsolatban egy speciális eszközzel, és
csatolásakor egy tetszőleges kulcsszó, mint pl. a proc használható az
eszközmegadás helyett. (A szokásos none választás kevessé szerencsés: a
umount `none busy' hibaüzenete félreérthető lehet.
A legtöbb eszközt egy fájlnév jelzi, amely egy blokkos speciális
eszközre mutat, mint pl. /dev/sda1 de van más lehetőség is. Például az
NFS (Network File System=Hálózati Fájlrendszer) csatolásakor a device
lehet ilyesmi is: knuth.cwi.nl:/dir. Lehetséges a kötetcímkével vagy
az UUID-vel is hivatkozni a blokkos különleges eszközökre. (Lásd később
a -L és -U kapcsolókat.)
A /etc/fstab fájl (lásd fstab(5) ), tartalmazhat olyan sorokat, melyek
azt írják le, hogy mely eszközöknek melyik a szokásos csatolási pontja
és csatolási opciói. Ezt a fájlt háromféleképpen lehet használni:
(i) A
mount -a [-t type]
parancs (mely többnyire rendszerindító szkriptekben fordul elő) az
fstab -ban felsorolt összes fájlrendszer csatolását eredményezi a
megadott opciókkal, kivéve, ha a megfelelő sor tartalmazza a noauto
kulcsszót. A -F opció használata esetén a parancs több alprocesszt
indít (fork), így a fájlrendszerek egyidejűleg kerülnek csatolásra.
(ii) Amikor egy, az fstab -ban szereplő fájlrendszert csatolunk,
elegendő csak az eszközt, vagy csak a csatolási pontot megadni.
(iii) Alapvetően csak a rendszergazda (superuser) tud fájlrendszert
csatolni, de ha az fstab megfelelő sora tartalmazza a user opciót,
akkor bárki csatolhatja a megfelelő rendszert.
Így pl. egy
/dev/cdrom /cd iso9660 ro,user,noauto,unhide
sor az fstab fájlban azt eredményezi, hogy minden felhasználó
csatolhatja az iso9660 fájltípusú CD-ROM-ot a
mount /dev/cdrom
vagy
mount /cd
parancsokkal. Részletesen lásd az fstab(5) kézikönyvlapon. Csak az a
felhasználó tudja lecsatolni a fájlrendszert, aki csatolta. Ha azt
szeretnénk, hogy minden felhasználó le tudja csatolni, akkor használjuk
a users kifejezést a user helyett az fstab sorban. Az owner hasonló a
user beállításhoz, azzal a megszorítással, hogy a felhasználó
tulajdonában kell lennie a speciális fájlnak. Például hasznos lehet, ha
a /dev/fd eszközt egy bejelentkezéskor lefutó szkript a konzolon belépő
felhasználó birtokába adja.
A mount és umount programok egy listát kezelnek a pillanatnyilag
csatlakoztatott fájlrendszerekről. A lista a /etc/mtab fájlban
található. Argumentum nélkül a mount ezt a listát nyomtatja ki. Amikor
a proc fájlrendszert csatoljuk (mondjuk a /proc -ba), a /etc/mtab és a
/proc/mounts fájloknak hasonló tartalmuk lesz. Az előzőben egy kicsit
több információ van, mint pl. a használt opciók, de ez nem feltétlenül
a legaktuálisabb. (Lásd pl. a -n opciót lejjebb.) Lehetséges a
/etc/mtab -ot egy /proc/mounts -ra mutató szimbolikus kötéssel
helyettesíteni, de ebben az esetben bizonyos információkat elvesztünk.
(Pl. a `hurok eszköz' (loop device) kezelése kényelmetlenebbé válik.)
OPCIÓK
A mount egy hívásakor érvényes opciók halmaza úgy határozható meg, hogy
először az fstab fájl megfelelő bejegyzésénél található opciók lesznek
kiértékelve, majd a parancssorban a -o utániak, végül a -r vagy -w
opciók, amennyiben jelen vannak.
A mount parancs opciói:
-V Kiírja a verziószámot.
-h Segítő üzenetet ad.
-v Bőbeszédű mód.
-a Az fstab minden (meghatározott típusú) fájlrendszerét csatolja.
-F (A -a -val kapcsolatban használatos.) A `mount' programot annyi
példányban indítja, ahány csatolási kérés van. Ez a különböző
csatolásokat párhuzamosan fogja végezni. Ezzel a csatolási
folyamat gyorsabb lehet, mert pl. az NFS csatolásokra való
várakozás párhuzamosan történik. Hátránya, hogy a csatolások nem
meghatározott sorrendben történnek. Emiatt nem használható pl.
akkor, ha a /usr és a /usr/spool könyvtárakat is csatoljuk.
-f Mindent elvégez a tényleges rendszerhívás kivételével. Más
szavakkal: úgy csinál, mintha csatolná a fájlrendszert, de
igaziból nem teszi meg. Ez a -v -vel együtt használva értelmes:
kiírja, mit is csinálna a `mount' parancs ezen opció nélkül.
Arra is használható, hogy a /etc/mtab -ba megtegye a megfelelő
bejegyzéseket olyan eszközök esetén, melyek a -n opcióval lettek
csatolva.
-n Az /etc/mtab fájlba való írás nélkül csatol. Ez pl. akkor
hasznos, ha a /etc könyvtár csak olvasható.
-s A pontatlan opciókat is elfogadja leállás nélkül, azaz figyelmen
kívül hagyja a fájlrendszer által nem támogatott opciókat. Nem
minden fájlrendszer fogadja el ezt. Ezen opció a Linux
autofs-alapú automatikus csatolóprogramjának (automounter)
támogatására lett megvalósítva.
-r Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert. Szinonímája a -o
ro -nak.
-w Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert. (Ez az
alapértelmezett.) Szinonímája a -o rw -nek. -L ktetcmke
Csatolja a megadott ktetcmkvel rendelkező partíciót.
-U uuid
Csatolja a megadott uuid-vel rendelkező partíciót. Ez a két
opció csak akkor használható, ha a /proc/partitions fájl
létezik. (Ez a fájl a Linux 2.1.116 verziója óta van jelen.)
-t vfstype
A -t -t követő argumentum a fájlrendszer típusát adja meg. A
jelenleg támogatott típusok listáját a linux/fs/filesystems.c
fájlból vehetjük: adfs, affs, autofs, coda, coherent, devpts,
efs, ext, ext2, hfs, hpfs, iso9660, minix, msdos, ncpfs, nfs,
ntfs, proc, qnx4, romfs, smbfs, sysv, udf, ufs, umsdos, vfat,
xenix, xiafs. Megjegyezzük, hogy a coherent, a sysv és a xenix
egyenértékű, és a xenix és coherent típust a valamikor a jövőben
majd törlik a listáról, és csak a sysv marad. A 2.1.21
kernelektől kezdve az ext és xiafs nem létezik többé. A legtöbb
típus használatakor a mount program nem tesz mást, mint hogy
egyszerűen meghívja a mount(2) rendszerhívást, és ezért nem
szükséges az adott fájlrendszer részletes ismerete. Néhány
típushoz azonban (pl. nfs, smbfs, ncpfs) ad hoc kód szükséges.
Az nfs fájlrendszert kezelő kód be van építve, de az smbfs és
ncpfs típusokhoz külön mount program van. Annak érdekében, hogy
minden típust egységesen lehessen kezelni, a mount végrehajtja a
/sbin/mount.TYPE programot (ha az létezik), amikor smb-vel vagy
ncp-vel hívták meg. Miután az smbmount program különféle
verzióit különféleképpen kell meghívni, szükséges lehet a
/sbin/mount.smb shell szkript alkalmazása, amely beállítja a
kívánt hívást. Az iso9660 típus az alapértelmezett. A -t opció
hiánya esetén, vagy ha az auto típus lett megadva, a szuperblokk
alapján próbál a rendszer választani a minix, ext, ext2, xiafs,
iso9660, romfs ,ufs, ntfs, qnx4, bfs listából. Ha ez a próba
sikertelen, a mount megpróbálja elolvasni az
/etc/filesystemsfájlt, vagy ha az nem létezik, akkor a
/proc/filesystems fájlt, és minden ebben található fájlrendszert
megpróbál, kivéve a "nodev" címkéjűeket, mint pl. a proc és nfs
esetén.
Megjegyzendő, hogy az auto típus hasznos lehet felhasználó által
csatolt floppik esetében. Az/etc/filesystemsfájl létrehozása
akkor hasznos, ha meg szeretnénk változtani a próbák sorrendjét,
(pl. próbálja előbb a vfat-et és csak utána az msdos-t), vagy az
autoloader kernelmodult használjuk. Figyelem: a típuspróba
ökölszabályokat használ, azaz bizonyos `mágikus' dolgok meglétét
vizsgálja, és így néha rosszul érzékeli a típust.
Több mint egy típus is megadható egy vesszőkkel tagolt listával.
A típusok kiegészíthetők a no előtaggal, amely azt jelenti, hogy
az adott típussal kapcsolatban nem kell műveletet végezni. (Ez
pl. a -a opcióval együtt lehet értelmes.)
Például a
mount -a -t nomsdos,ext
parancs minden fájlrendszert csatol, amely nem msdos vagy ext
típusú.
-o Az opciókat a -o utáni vesszőkkel tagolt listával adhatjuk meg.
Néhány ilyen opció csak akkor hasznos, ha a /etc/fstab fájlban
szerepel. A következő opciókat minden fájlrendszer esetén
alkalmazhatjuk.
async A fájlrendszer minden írási/olvasási művelete aszinkron
módon megy végbe.
atime Frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés esetén.
(Alapértelmezett.)
auto A fájlrendszer csatolható a -a opcióval.
defaults
Az alapértelmezett opciókat használja. Ezek: rw, suid,
dev, exec, auto, nouser, és async.
dev Értelmezi a karakteres vagy blokkos speciális
eszközfájlokat a fájlrendszeren.
exec Megengedi a bináris fájlok futtatását.
noatime
Nem frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés
esetén. (Ez hasznos lehet pl. a `news spool' gyorsabb
elérésének biztosítására news szerverek esetén.)
noauto Csak kifejezett parancsra csatolható, azaz pl. -a
opcióval nem csatolódik.
nodev Nem értelmezi a karakteres vagy blokkos speciális
eszközfájokat a fájlrendszeren.
noexec Nem engedi meg a csatolt rendszeren található bináris
fájlok futtatását. Ez pl. akkor lehet hasznos, ha egy
szerver más architektúrájú binárisokat is tartalmazó
fájlrendszert használ, mint a sajátja.
nosuid Nem engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-
group-identifier (sgid) bitek használatát.
nouser Megtiltja minden közönséges (nem root) felhasználónak a
fájlrendszer csatolását. (Alapértelmezett.)
remount
Megkísérli egy már csatolt fájlrendszer újboli
csatolását. Ezt arra szokás használni, hogy más opciókkal
csatoljuk újra a fájlrendszert, például egy korábban csak
olvasható fájlrendszert írhatóvá tegyünk.
ro Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert.
rw Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert.
suid Engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-group-
identifier (sgid) bitek használatát.
sync A fájlrendszer írási és olvasási műveleteit
szinkronizáltan végzi.
user Megengedi minden közönséges (nem root) felhasználónak a
fájlrendszer csatolását. Ez az opció bekapcsolja a
noexec, nosuid, és nodev opciókat, hacsak nem a további
opciók ezt felülbírálják. (Biztonsági okokból ezt csak
nagyon átgondolt esetekben szabad megtenni.)
FÁJLRENDSZER-SPECIFIKUS CSATOLÁSI OPCIÓK
A következő opciók csak bizonyos fájlrendszerek esetén használhatók.
Fájlrendszer szerint rendezzük őket. Mindegyiknek a -o után kell
állnia.
Az `affs' típus csatolási opciói
uid=rtk és gid=rtk
A gyökér fájlrendszer tulajdonosát és csoportját állítja be.
(Alapértelmezés szerint uid=gid=0, de ezek az opciók `érték'
megadása nélkül az aktuális processztől veszik a megfelelő
értékeket.)
setuid=rtk és setgid=rtk
A fájlok tulajdonosát és csoportját állítja be.
mode=rtk
Minden fájl módját ` rtk & 0777'-re állítja be az eredeti
engedélyektől függetlenül. Keresési engedélyt ad minden olvasási
engedéllyel rendelkező könyvtárra. Az értéket oktálisan kell
megadni.
protect
Nem engedi a védelmi bitek megváltoztatását.
usemp A gyökér fájlrendszer uid és gid értékét a csatolási pont
megfelelő értékeire állítja be az első szinkronizálás vagy
lecsatolás alkalmával, majd kikapcsolja ezt az opciót.
Különös...
verbose
Informatív üzenetet nyomtat minden sikeres csatoláskor.
prefix=string
A kötegnév (volume) előtt használható előtag, amikor kötést
követ egy program.
volume=string
A `/' előtt használandó maximum 30 karakteres előtag. Ezt a
szimbolikus kötések követésekor használja.
reserved=rtk
Az eszköz elején található nem használt blokkok száma.
(Alapértelmezés: 2)
root=rtk
Közvetlenül megadja a gyökérblokk (root block) helyzetét.
bs=rtk
Megadja a blokkméretet. Érvényes értékei: 512, 1024, 2048, 4096.
grpquota / noquota / quota / usrquota
Ezeket elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.
A `coherent' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `ext' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció. Megjegyzendő, hogy az `ext' fájlrendszer elavult,
használata nem ajánlott. A Linux 2.1.21-es kernelétől ez már nem része
a kernelnek.
Az `ext2' típus csatolási opciói
Az `ext2' fájlrendszer a standard Linuxos fájlrendszer. Figyelem: A
2.0.4 kernelváltozat előtt egy programozási hiba miatt véletlenszerű
opciókkal is csatolható volt, azóta ezt már javították.
bsddf / minixdf
A statfs rendszerhívás viselkedését állítja be. A minixdf
megadása esetén az f_blocks mező a fájlrendszer összes
blokkjainak száma, míg bsddf esetén (ez az alapértelmezés)
kivonja az ext2 rendszer által használt overhead blokkokat,
melyek nem elérhetők a fájlok tárolása céljából. Így lehetséges
pl. a következő:
% mount /k -o minixdf; df /k; umount /k
Filesystem 1024-blocks Used Available Capacity Mounted on
/dev/sda6 2630655 86954 2412169 3% /k
% mount /k -o bsddf; df /k; umount /k
Filesystem 1024-blocks Used Available Capacity Mounted on
/dev/sda6 2543714 13 2412169 0% /k
(Figyeljük meg, hogy ez a példa azt is mutatja, hogy parancssori opciók
is használhatók a /etc/fstab -beliek mellett.)
check / check=normal / check=strict
Az ellenőrzési szint beállítása. Amikor ezen opciók valamelyike
adott (alapértelmezés: check=normal ) az inode-ok és a blokkok
bittérképei a csatolás esetén ellenőrzésre kerülnek. Ez
nagyságrendileg fél percig tart egy nagy lemez esetén. A
`strict' megadásakor a blokkok felszabadításakor (deallocation)
ellenőrzi, hogy a felszabadítandó blokk az adatzónában van-e.
check=none / nocheck
Nem ellenőriz.
debug Hibakereső (debugging) információt ad minden (újra)csatolás
esetén.
errors=continue / errors=remount-ro / errors=panic
A hibák esetén való viselkedést állítja be. A `continue'
megadásakor hiba esetén is folyatja a műveletet, `remount-ro'
esetén csak olvasható módban folytatja a csatolást, `panic'
esetén hibára leállítja az egész rendszert. Az alapértelmezett
viselkedés a fájlrendszer szuperblokkjában tárolódik, és a
tune2fs (8) segítségével lehet megváltoztatni.
grpid vagy bsdgroups / nogrpid vagy sysvgroups
Ezek az opciók azt határozzák meg, milyen csoportazonosítója
lesz az újonnan létrehozott fájloknak. A grpid használatával a
létrehozott fájl könyvtárának csoportját használja, másképp (és
ez az alapértelmezett) az aktuális processz `fsgid'-jét veszi
alapul, hacsak nem a könyvtár `setgid' bitje be van kapcsolva,
amely esetben a csoportazonosítót a szülőkönyvtárból veszi, és
könyvtár létrehozása esetén erre is beállítja a `setgid' bitet.
resgid=n és resuid=n
Az `ext2' fájlrendszer az elérhető terület egy kis százalékát
fenntartja magának. (Ez a százalék alapértelmezésben 5%. Lásd:
mke2fs(8) és tune2fs(8).) Ezek az opciók azt határozzák meg, ki
(milyen felhasználói- vagy csoportazonosítóval rendelkező
felhasználó) használhatja ezeket a fenntartott blokkokat.
sb=n Az 1-es blokk helyett az n -ediket használja szuperblokknak. Ez
sérült fájlrendszereknél lehet hasznos. Rendszerint a
szuperblokk másolatai minden 8192. blokkban megtalálhatók, azaz
az 1, 8193, 16385, ... blokkokban. (Így egy nagy
fájlrendszerben a szuperblokknak több száz másolata is lehet.
Jelenleg nincs az `mke2fs'-nek olyan opciója, amely kisebb számú
másolat írását állítaná be.)
grpquota / noquota / quota / usrquota
Ezeket az opciókat elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.
A `fat' fájlrendszer csatolási opciói
Megjegyzendő, hogy a fat nem egy különálló fájlrendszer, hanem az
msdos, umsdos és vfat rendszerek közös része.
blocksize=512 / blocksize=1024
A blokkméretet adja meg. (Alapértelmezés: 512.)
uid=rtk és gid=rtk
Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját.
(Alapértelmezés szerint ezeket az aktuális processz adataiból
veszi.)
umask=rtk
Beállítja az `umask' értékét. (Ez azon engedélyek bitmaszkja,
melyek nem használhatóak.) Alapértelmezett értéke az aktuális
processz `umask'-ja. Az `érték'-et oktálisan kell megadni.
check=rtk
Három különböző szint állítható be:
r[elaxed]
A kis- és nagybetűk egyenértékűek, a nevek hosszú részei
csonkolásra kerülnek. (Pl. verylongname.foobar -ból
verylong.foo lesz); a bevezető és beágyazott szóközöket
elfogadja a név bármelyik részében.
n[ormal]
Ugyanaz, mint "relaxed", de sok speciális karaktert (*,
?, <, szóköz, stb.) visszautasít a fájlnevekben. Ez az
alapértelmezett.
s[trict]
Ugyanaz, mint "normal", de a nevek hosszú részeket és
speciális karaktereket is tartalmazhatnak. Ilyeneket (+,
=, szóköz, stb.) a Linux használ, de az MS-DOS
visszautasít.
codepage=rtk
Beállítja azt a kódlapot, amelyet a rendszer a fájlnevek rövid
alakjának kódolására fog használni a FAT és a VFAT
fájlrendszereken. Az alapértelmezett a 437-es kódlap.
conv=b[inary] / conv=t[ext] / conv=a[uto]
A fat fájlrendszer végre tudja hajtani a CRLF<-->NL konverziót a
kernelben. (Ez az MS-DOS és a UNIX szövegformátuma közti
különbség.) A következő konverziós módok elérhetőek:
binary Nincs konverzió. Ez az alapértelmezett.
text A CRLF<-->NL transzfomációt minden fájlra alkalmazza.
auto A CRLF<-->NL transzformációt azokra a fájlokra
alkalmazza, melyeknek nem ``közismerten bináris''
kiterjesztésük van. Ezen kiterjesztések listája a
fs/fat/misc.c eleje alapján aktuálisan a következő: exe,
com, bin, app, sys, drv, ovl, ovr, obj, lib, dll, pif,
arc, zip, lha, lzh, zoo, tar, z, arj, tz, taz, tzp, tpz,
gz, tgz, deb, gif, bmp, tif, gl, jpg, pcx, tfm, vf, gf,
pk, pxl, dvi.
Olyan programok, melyek kiszámolt véletlen pozícióban történő
fájlelérést (lseek) alkalmaznak, nem szeretik a kernel szintű
szövegkonverziót. Ilyenkor akár adatvesztés is felléphet, ezért
legyünk óvatosak!
Bináris módban illesztett fájlrendszerek esetén különböző
konverziós programokat (pl. fromdos, todos) használhatunk.
debug Hibakereső üzemmódba kapcsol. Egy, a változatot tükröző string
és a fájlrendszer paramétereit tartalmazó lista kerül kiírásra.
(Ezeket az adatokat akkor is kinyomtatja, ha a paraméterek nem
konzisztensek.)
fat=12 / fat=16
Megadja, hogy 12 vagy 16 bites a fat. Felülbírálja az
automatikus FAT típus érzékelést. Óvatosan használandó!
iocharset=rtk
Az a karakterkészlet, amit a rendszer használ a 16 bites unicode
karakterek és a 8 bites karakterek között. Az iso8859-1 az
alapértelmezett. A hosszú fájlnevek unicode formátumban
tárolódnak a lemezen.
quiet Csendes (quiet) üzemmódba kapcsol. Megkísérli elérni, hogy a
`chown' és `chmod' parancsok akkor se jelezzenek hibát, ha
sikertelenek voltak. Óvatosan használandó!
sys_immutable, showexec, dots, nodots, dotsOK=[yes|no]
Különféle félrevezető kísérletek, hogy a Unix vagy DOS
konvenciókat ráerőltessük a FAT fájlrendszerre.
A `hpfs' típus csatolási opciói
uid=rtk és gid=rtk
Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját.
(Alapértelmezés szerint ezeket az aktuális processz adataiból
veszi.)
umask=value
Beállítja az `umask' értékét. (Ez azon engedélyek bitmaszkja,
melyek nem használhatóak.) Alapértelmezett értéke az aktuális
processz `umask'-ja. Az `érték'-et oktálisan kell megadni.
case=lower / case=asis
Minden fájlnevet kisbetűssé konvertál vagy meghagy az eredeti
állapotban. (Alapértelmezett: case=lower.)
conv=binary / conv=text / conv=auto
A conv=text megadása esetén töröl néhány véletlenszerű CR-t
(speciálisn ha NL-ek követik) a fájlok olvasásakor. conv=auto
esetén többé-kevésbé véletlenszerűen választ conv=binary és
conv=text között. A conv=binary megadása pedig mindenféle
konverzió elhagyását jelenti. Ez az alapértelmezett.
nocheck
Nem szakítja meg a csatolási folyamatot ha néhány konzisztencia-
teszt nem teljesül.
Az `iso9660' típus csatolási opciói
A normális iso9660 fájlnevek 8.3 formában jelennek meg, azaz a DOS-hoz
hasonló megszorítások vonatkoznak a fájlnevek hosszára, és minden
karakter kisbetűs. Továbbá nincs bejegyzés a tulajdonos, védelem,
kötések száma, a speciális blokkos vagy karakteres eszközök, stb.
számára.
A `Rock Ridge' egy bővítése az `iso9660'-nak, amely biztosítja az előbb
felsorolt Unix-szerű lehetőségeket. Alapvetően minden könyvtárhoz
tartozik egy ilyen bővítés, amely ezeket a speciális információkat
tartalmazza, és amikor a Rock Ridge működik, a fájlrendszer
megkülönböztethetetlen a normális Unix fájlrendszertől. (Kivéve persze,
hogy csak olvasható.)
norock Kikapcsolja a Rock Ridge bővítést, akkor is ha jelen van. Lásd
map. nojoliet Kikapcsolja a Microsoft Joliet bővítést, akkor is
ha jelen van. Lásd map.
check=r[elaxed] / check=s[trict]
A check=relaxed használata esetén a fájlneveket először
kisbetűssé alakítja. Ez valószínűleg csak a norock és map=normal
-lal együtt hasznos. (Alapértelmezett: check=strict.)
uid=rtk és gid=rtk A fájlrendszer összes
fájljának felhasználói- és csoportazonosítóját a megadott
értékre állítja be. Ez felülbírálja a `Rock Ridge'
kiterjesztésből származó hasonló információkat. (Alapértelmezés:
uid=0,gid=0.)
map=n[ormal] / map=o[ff]
A Rock Ridge-t nem használó egységekre a normális névfordítás a
nagybetűs ASCII kódokat kisbetűsre alakítja, elhagyja a követő
`;1'-et és a `;'-t `.'-ra cseréli. A map=off esetében ez a
fordítás nem történik meg. Lásd: norock. (Alapértelmezett:
map=normal.) A map=acorn hasonló, mint a map=normal, de az
Acorn bővítésre is vonatkozik, ha az jelen van.
mode=rtk
Nem Rock Ridge eszközökre minden fájlnak a megadott módot adja.
(Alapértelmezés: olvasási engedély mindenkinek.) A Linux 2.1.37
óta ezt az `érték'-et nem muszáj oktálisan megadni. (Az oktális
esetet egy kezdő 0 jelzi.)
unhide Mutatja a rejtett (hidden) és a kapcsolódó (associated) fájlokat
is.
block=[512|1024|2048]
A blokkméretet a megadott értékre állítja. (Alapértelmezés:
block=1024.)
conv=a[uto] / conv=b[inary] / conv=m[text] / conv=t[ext]
(Alapértelmezett: conv=binary.) A Linux 1.3.54 óta nincs
hatása. (Nem bináris beállítás nagyon veszélyes szokott lenni,
és sokszor járt adatvesztéssel.)
cruft Amennyiben a fájl hosszának legfelső bájtja problémákat okozhat,
ez az opció használható a felsőbb bitek figyelmen kívül
hagyására. Ez azt eredményezi, hogy a fájlok legfeljebb 16MB
hosszúak lehetnek. A `cruft' opció automatikusan bekapcsol, ha a
teljes CDROM-nak vad mérete van. (Pl. negatív, vagy több, mint
800 MB.) Szintén bekapcsolódik, ha 0 és 1-től eltérő a köteg
sorozatszáma (volume sequence number).
session=x
Kiválasztja a kívánt session-t egy multisession CD-n. (A 2.3.4
óta.)
sbsector=xxx
A session kezdő szektorát adja meg. (A 2.3.4 óta.)
A `minix' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `msdos' típus csatolási opciói
Lásd a `fat' opcióinál. Ha egy msdos fájlrendszer következetlenséget
érzékel, hibát jelent, és a fáljrendszert csak olvashatóvá teszi. A
fájlrendszer újracsatolással ismét írhatóvá tehető.
Az `ncp' típus csatolási opciói
Csakúgy, mint az nfs, az ncp megvalósítása elfogad egy bináris
argumentumot ( struct ncp_mount_data) a csatolási rendszerhíváshoz. Ezt
az argumentumot az ncpmount(8) állítja össze. A mount jelenlegi
változata nem ismeri az ncp-t.
Az `nfs' típus csatolási opciói
A szöveges, kernel által feldolgozott opcióstring helyett az nfs
fájlrendszer egy struct nfs_mount_data típusú bináris argumentumot vár.
A mount program önmaga dolgozza fel a következő, `tag=érték' formájú
opciókat, és az említett struktúrába rakja őket: rsize=n, wsize=n,
timeo=n, retrans=n, acregmin=n, acregmax=n, acdirmin=n, acdirmax=n,
actimeo=n, retry=n, port=n, mountport=n, mounthost=name, mountprog=n,
mountvers=n, nfsprog=n, nfsvers=n, namlen=n. Az addr=n opció
megengedett, de nincs jelentése.
Továbbá, a következő logikai opciókat, melyek előtt a no szócska állhat
is felismeri: bg, fg, soft, hard, intr, posix, cto, ac, tcp, udp, lock.
Részleteket lásd: nfs(5).
Különösen hasznos opciók a következők:
rsize=8192,wsize=8192
Ez jelentősen gyorsabbá teszi az nfs kapcsolatot az
alapértelemezett 1024-es blokkmérethez képest.
hard Azok a programok, melyek egy NFS-en keresztül csatolt
fájlrendszer valamely fájlját használják, felfüggesztik
működésüket (hang) szerverhiba esetén. A processz nem
megszakítható vagy megállítható a kill paranccsal, hacsak nem az
intr is megadásra kerül. Az NFS szerver rendbejövetele esetén a
program futása zavartalanul folytatódik. Általában erre van
szükség.
soft Ez az opció megengedi, hogy a kernel ne várakozzon tovább, ha az
NFS-szerver egy megadott ideig nem válaszol. Ez az idő a
timeo=time opcióval adható meg. Ez az opció akkor lehet hasznos,
ha az NFS-szerver néha nem válaszol, vagy néha újraindítják,
miközben néhány processz fájlokat próbál letölteni a szerverről.
Általában ez sok gonddal jár.
nolock Nem használja a `lock-olást'. Nem indítja a lockd-t.
Az `ntfs' típus csatolási opciói
iocharset=nv
A fájlnevek visszaadásához használt karakterkészlet. A VFAT-tel
ellentétben a NTFS nem enged hozzáférni az olyan fájlokhoz,
amelyek nevében nem konvertálható karakterek vannak.
utf8 Az UTF-8 kódolást választja a fájlnevek konverziójára.
uni_xlate=[0|1|2]
A 0 (vagy `no' vagy `false') illetve az 1 (vagy `yes' vagy
`true') beállításnál a VFAT stílusú kódolást használja azokra a
fájlnevekre, amelyben egyes karakterek kívül esnek az aktuális
karakterkészleten. A 2 érték hatására egy ":"-tal lesz
helyettesítve a kérdéses karakter.
posix=[0|1]
Ha be van kapcsolva (posix=1), akkor a fájlrendszer különbséget
tesz a kis- és nagybetűk között. A 8.3 alakú álnevek kemény
kötésként (hard link) jelennek meg, ahelyett hogy el lennének
rejtve.
uid=rtk, gid=rtk és umask=rtk
A fájlok hozzáférési jogait állítja be a fájlrendszeren.
Alapértelmezésben minden fájl a root tulajdonában van, és senki
más nem olvashatja.
A `proc' típus csatolási opciói
uid=rtk és gid=rtk
Ezeket az opciókat elfogadja, de tapasztalataim szerint nincs
hatásuk.
A `romfs' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `smbfs' típus csatolási opciói
Csakúgy, mint az nfs, az smb jelenlegi implementációja egy struct
smb_mount_data típusú bináris argumentumot vár. Ezt az argumentumot az
smbmount(8) állítja össze, és a mount jelen verziója (2.9w) semmit sem
tud az `smb'-ről.
A `sysv' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `udf' típus csatolási opciói
gid= At alapértelmezett csoport.
umask= Az alapértelmezett umask.
uid= Az alapértelmezet felhasználó.
unhide Mutatja a rejtett fájlokat.
undelete
Mutatja a törölt fájlokat.
strict Szigorú alkalmazkodás (nem használt).
utf8 (nem használt).
iocharset
(nem használt).
bs= A blokkméret. (Nem biztos, hogy működik, ha nem 2048-ra van
állítva.)
novrs Átugorja a kötetek sorrendjének felismerését.
session=
Nullától kezdi számolni a CDROM session-öket. Alapértelmezett:
az utolsó session.
anchor=
Felülbírálja a szabványos horgonypontot. Alapértelmezett: 256.
volume=
Felülbírálja a VolumeDesc helyét. (nem használt)
partition=
Felülbírálja a PartitionDesc helyét. (nem használt)
lastblock=
A fájlrendszer utolsó blokkja.
fileset=
Felülbírálja a fájlkészlet blokk helyét. (nem használt)
rootdir=
Felülbírálja a gyökérkönyvtár helyét. (nem használt)
Az `ufs' típus csatolási opciói
ufstype=rtk Az UFS fájlrendszert széles körben használják a különböző
operációs rendszerek. A probléma az, hogy az egyes megvalósítások
eltérnek egymástól, néhány az egyes verziók néhány sajátossága nincs
dokumentálva, ezért nehéz az ufs típusát automatikusan felismerni.
Emiatt kell megadni a felhasználónak az ufs típusát a mount
opciójaként. A lehetséges értékek:
old Az ufs régi formája, ez az alapértelmezett, csak
olvasható.
44bsd BSD-szerű operációs rendszer által létrehozott
fájlrendszerekhez (NetBSD,FreeBSD,OpenBSD).
sun SunOS vagy Solaris által Sparc platformon létrehozott
fájlrendszerekhez.
sunx86 Solaris által x86 platformon létrehozott
fájlrendszerekhez.
nextstep
NeXTStep által (NeXT munkaállomáson) létrehozott
fájlrendszerekhez (egyelőre csak olvasható).
nextstep-cd
NeXTStep CDROM-hoz (block_size == 2048), csak olvasható.
openstep
OpenStep által létrehozott fájlrendszerekhez (egyelőre
csak olvasható).
onerror=rtk
Reakció hiba esetén:
panic Ha hibát észlel, kernel pánikot okoz.
[lock|umount|repair]
Ezek az opciók pillanatnyilag semmit sem csinálnak, ha
hiba történik csak egy üzenet íródik ki a konzolra.
Az `umsdos' típus csatolási opciói
Lásd az `msdos' típusnál. A dotsOK opciót az umsdos kikapcsolja.
A `vfat' típus csatolási opciói
Legelőször a fat opcióit ismeri fel. A dotsOK opciót a vfat
kikapcsolja. További opciók:
uni_xlate
A nem kezelt Unicode karaktereket speciális escape-sorozatokká
alakítja. Ez lehetőséget ad az Unicode karaktereket használó
fájlnevek mentésére és visszaállítására. Ezen opció nélkül egy
`?' jelenik meg, ha az átalakítás nem lehetséges. Az escape-
karakter a `:', mert ez különben nem megengedett a `vfat'
fájlrendszerben. A használt escape-sorozat (ahol `u' az Unicode
karakter): (u & 0x3f), ((u>>6) & 0x3f), (u>>12).
posix Megenged olyan fájlneveket, melyek csak kisbetű/nagybetű
szempontból különböznek.
nonumtail
Először sorozatszám nélküli rövid nevet próbál készíteni,
mielőtt a nv~szm.kit formát próbálná. utf8 Az UTF8 a unicode
a fájlrendszerre nézve biztonságos 8 bites kódolása, amit a
konzol használ. A fájlrendszerre is lehet engedélyezni ezzel az
opcióval. Ha az `uni_xlate' van beállítva, akkor az UTF8 tiltva
van.
A `xenix' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
A `xiafs' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció. Habár semmi rossz nincs a xiafs-ben, nem igazán
elterjedt, és a továbbiakban nincs karbantartva. Nem érdemes használni.
A Linux version 2.1.21 óta nem része a kernelnek.
A HUROK ESZKÖZ (LOOP DEVICE)
További lehetséges csatolási típus a hurok eszközön keresztüli. Lássuk
pl. a következő parancsot:
mount /tmp/fdimage /mnt -t msdos -o loop=/dev/loop3,blocksize=1024
Ez beállítja, hogy a /dev/loop3 hurokeszköz a /tmp/fdimage fájlnak
feleljen meg, és utána ezt az eszközt a /mnt -hez csatolja. Ez a fajta
csatolás három opciót ismer: loop, offset és encryption, melyek
valójában a losetup (8) opciói. Ha nincs kifejezett hurokeszköz
említve, de a `-o loop' adott, akkor a mount parancs megpróbál egy
használaton kívüli hurokeszközt felhasználni a csatoláshoz. Ha az
/etc/mtab nem egy szimbolikus kötés a /proc/mounts-ra, (ez amúgy sem
okos dolog), akkor az összes mount-tal csatolt hurokeszköz lecsatolható
az umount-tal. Kézzel is lecsatolhatóak a hurokeszközök a `losetup -d'
paranccsal, lásd losetup(8).
FÁJLOK
/etc/fstab : a fájlrendszerek táblázata.
/etc/mtab : a csatolt fájlrendszerek táblázata.
/etc/mtab~ : lock fájl.
/etc/mtab.tmp : ideiglenes fájl.
LÁSD MÉG
mount(2), umount(2), fstab(5), umount(8), swapon(8), nfs(5), mountd(8),
nfsd(8), mke2fs(8), tune2fs(8), losetup(8)
HIBÁK
Egy összezavarodott fájlrendszer rendszerösszeomlást okozhat.
Néhány Linuxos fájlrendszer nem támogatja a -o sync -et. (Az `ext2fs'
tmogatja a szinkronizált frissítéseket (BSD szerűen), amikor sync
opcióval van csatolva).
A -o remount opció nem mindig képes a csatolási paraméterek
megváltoztatására. (Pl. minden ext2fs-specifikus paraméterre működik
az sb kivételével, de nem változtatható meg a gid és az umask a fatfs
esetén.
TÖRTÉNET
Egy mount parancs az AT&T UNIX 5-ös verziójában jelent meg.
MAGYAR FORDÍTÁS
Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu> és Tímár András
<timar_a@freemail.hu>