Provided by: manpages-hu_20010119-5_all bug

N'EV

       mount - fajlrendszert csatlakoztat (mount-ol)

'ATTEKINT'ES

       mount [-hV]

       mount -a [-fFnrsvw] [-t vfstype]
       mount [-fnrsvw] [-o options [,...]] device | dir
       mount [-fnrsvw] [-t vfstype] [-o options] device dir

LE'IR'AS

       Egy   Unix  rendszeren  elerhet  osszes  fajl  egy  nagy,  faszerkezet,
       hierarchikus  rendszerben  van  elhelyezve,  amely  a   /   konyvtarbol
       gyokerezik.   Az   innet   elerhet   fajlok   azonban   tobb   eszkozon
       helyezkedhetnek el. A mount parancs arra  szolgal,  hogy  egy  eszkozon
       talalhato  fajlrendszert ebbe a nagy fastrukturaba bekapcsoljunk. Ezzel
       ellentetes ertelm az umount(8) , ami a lecsatolasra szolgal.

       A mount szokasos formaja:
              mount -t type device dir
       Ez arra utasitja a kernelt, hogy a device eszkozon talalt  type  tipusu
       fajlrendszet  a  dir  konyvtarhoz  csatolja.   A  dir esetleges korabbi
       tartalma, tulajdonosa es modjai eltnnek amig ez a fajlrendszer csatolva
       marad, es a dir eleresi ut a device -on talalhato fajlrendszernek felel
       meg.

       A hivas harom formaja tenylegesen nem csatol semmit:
              mount -h
       segit uzenetet ad;
              mount -V
       a program verziojat irja ki; es a
              mount [-t type]
       listazza a csatolt (type tipusu) fajlrendszereket. (Lasd lentebb.)

       A proc fajlrendszer nincs  kapcsolatban  egy  specialis  eszkozzel,  es
       csatolasakor  egy  tetszleges  kulcsszo, mint pl. a proc hasznalhato az
       eszkozmegadas helyett. (A szokasos none valasztas kevesse szerencses: a
       umount `none busy' hibauzenete felreerthet lehet.

       A  legtobb  eszkozt  egy  fajlnev  jelzi,  amely  egy blokkos specialis
       eszkozre mutat, mint pl.  /dev/sda1 de van mas lehetseg is. Peldaul  az
       NFS  (Network  File System=Halozati Fajlrendszer) csatolasakor a device
       lehet ilyesmi is: knuth.cwi.nl:/dir.  Lehetseges a  kotetcimkevel  vagy
       az  UUID-vel is hivatkozni a blokkos kulonleges eszkozokre. (Lasd kesbb
       a -L es -U kapcsolokat.)

       A /etc/fstab fajl (lasd fstab(5) ), tartalmazhat olyan sorokat,  melyek
       azt  irjak le, hogy mely eszkozoknek melyik a szokasos csatolasi pontja
       es csatolasi opcioi. Ezt a fajlt haromfelekeppen lehet hasznalni:

       (i) A
              mount -a [-t type]
       parancs (mely tobbnyire rendszerindito szkriptekben fordul el) az fstab
       -ban  felsorolt  osszes  fajlrendszer csatolasat eredmenyezi a megadott
       opciokkal, kiveve, ha a megfelel sor tartalmazza a noauto kulcsszot.  A
       -F opcio hasznalata eseten a parancs tobb alprocesszt indit (fork), igy
       a fajlrendszerek egyidejleg kerulnek csatolasra.

       (ii) Amikor egy, az fstab -ban szerepl fajlrendszert csatolunk, elegend
       csak az eszkozt, vagy csak a csatolasi pontot megadni.

       (iii)  Alapveten  csak  a  rendszergazda  (superuser) tud fajlrendszert
       csatolni, de ha az fstab megfelel sora tartalmazza a user opciot, akkor
       barki csatolhatja a megfelel rendszert.

       Igy pl. egy
              /dev/cdrom  /cd  iso9660  ro,user,noauto,unhide
       sor   az   fstab  fajlban  azt  eredmenyezi,  hogy  minden  felhasznalo
       csatolhatja az iso9660 fajltipusu CD-ROM-ot a
              mount /dev/cdrom
       vagy
              mount /cd
       parancsokkal. Reszletesen lasd az fstab(5) kezikonyvlapon.  Csak  az  a
       felhasznalo  tudja  lecsatolni  a  fajlrendszert,  aki csatolta. Ha azt
       szeretnenk, hogy minden felhasznalo le tudja csatolni, akkor hasznaljuk
       a  users kifejezest a user helyett az fstab sorban.  Az owner hasonlo a
       user  beallitashoz,  azzal  a  megszoritassal,   hogy   a   felhasznalo
       tulajdonaban kell lennie a specialis fajlnak. Peldaul hasznos lehet, ha
       a /dev/fd eszkozt egy bejelentkezeskor lefuto szkript a konzolon  belep
       felhasznalo birtokaba adja.

       A  mount  es  umount  programok  egy  listat  kezelnek a pillanatnyilag
       csatlakoztatott  fajlrendszerekrl.  A   lista   a   /etc/mtab   fajlban
       talalhato.  Argumentum nelkul a mount ezt a listat nyomtatja ki. Amikor
       a proc fajlrendszert csatoljuk (mondjuk a /proc -ba), a /etc/mtab es  a
       /proc/mounts  fajloknak  hasonlo  tartalmuk  lesz. Az elzben egy kicsit
       tobb informacio van, mint pl. a hasznalt opciok, de ez nem  feltetlenul
       a  legaktualisabb.  (Lasd  pl.  a  -n  opciot  lejjebb.)  Lehetseges  a
       /etc/mtab  -ot  egy  /proc/mounts  -ra  mutato   szimbolikus   kotessel
       helyettesiteni,  de ebben az esetben bizonyos informaciokat elvesztunk.
       (Pl. a `hurok eszkoz' (loop device) kezelese kenyelmetlenebbe valik.)

OPCI'OK

       A mount egy hivasakor ervenyes opciok halmaza ugy hatarozhato meg, hogy
       elszor  az  fstab  fajl megfelel bejegyzesenel talalhato opciok lesznek
       kiertekelve, majd a parancssorban a -o utaniak,  vegul  a  -r  vagy  -w
       opciok, amennyiben jelen vannak.

       A mount parancs opcioi:

       -V     Kiirja a verzioszamot.

       -h     Segit uzenetet ad.

       -v     Bbeszed mod.

       -a     Az fstab minden (meghatarozott tipusu) fajlrendszeret csatolja.

       -F     (A -a -val kapcsolatban hasznalatos.)  A `mount' programot annyi
              peldanyban inditja, ahany csatolasi keres  van.  Ez  a  kulonboz
              csatolasokat  parhuzamosan  fogja  vegezni.  Ezzel  a  csatolasi
              folyamat gyorsabb lehet,  mert  pl.  az  NFS  csatolasokra  valo
              varakozas parhuzamosan tortenik. Hatranya, hogy a csatolasok nem
              meghatarozott sorrendben tortennek. Emiatt nem  hasznalhato  pl.
              akkor, ha a /usr es a /usr/spool konyvtarakat is csatoljuk.

       -f     Mindent  elvegez  a  tenyleges  rendszerhivas  kivetelevel.  Mas
              szavakkal: ugy  csinal,  mintha  csatolna  a  fajlrendszert,  de
              igazibol  nem teszi meg. Ez a -v -vel egyutt hasznalva ertelmes:
              kiirja, mit is csinalna a `mount'  parancs  ezen  opcio  nelkul.
              Arra  is  hasznalhato,  hogy a /etc/mtab -ba megtegye a megfelel
              bejegyzeseket olyan eszkozok eseten, melyek a -n opcioval lettek
              csatolva.

       -n     Az  /etc/mtab  fajlba  valo  iras  nelkul  csatol.  Ez pl. akkor
              hasznos, ha a /etc konyvtar csak olvashato.

       -s     A pontatlan opciokat is elfogadja leallas nelkul, azaz figyelmen
              kivul  hagyja  a fajlrendszer altal nem tamogatott opciokat. Nem
              minden  fajlrendszer  fogadja  el  ezt.  Ezen  opcio   a   Linux
              autofs-alapu   automatikus   csatoloprogramjanak   (automounter)
              tamogatasara lett megvalositva.

       -r     Csak olvashato modon csatolja a fajlrendszert. Szinonimaja a  -o
              ro -nak.

       -w     Irhato/olvashato   modon   csatolja   a  fajlrendszert.  (Ez  az
              alapertelmezett.) Szinonimaja  a  -o  rw  -nek.   -L  k"otetc'imke
              Csatolja a megadott k"otetc'imk'evel rendelkez particiot.

       -U uuid
              Csatolja  a  megadott  uuid-vel  rendelkez  particiot.  Ez a ket
              opcio  csak  akkor  hasznalhato,  ha  a  /proc/partitions   fajl
              letezik. (Ez a fajl a Linux 2.1.116 verzioja ota van jelen.)

       -t vfstype
              A  -t  -t  kovet  argumentum  a fajlrendszer tipusat adja meg. A
              jelenleg tamogatott tipusok  listajat  a  linux/fs/filesystems.c
              fajlbol  vehetjuk:  adfs,  affs, autofs, coda, coherent, devpts,
              efs, ext, ext2, hfs, hpfs, iso9660, minix,  msdos,  ncpfs,  nfs,
              ntfs,  proc,  qnx4,  romfs, smbfs, sysv, udf, ufs, umsdos, vfat,
              xenix, xiafs.  Megjegyezzuk, hogy a coherent, a sysv es a  xenix
              egyenertek,  es  a xenix es coherent tipust a valamikor a jovben
              majd  torlik  a  listarol,  es  csak  a  sysv  marad.  A  2.1.21
              kernelektl  kezdve az ext es xiafs nem letezik tobbe.  A legtobb
              tipus hasznalatakor a mount program nem  tesz  mast,  mint  hogy
              egyszeren  meghivja  a  mount(2)  rendszerhivast,  es  ezert nem
              szukseges az  adott  fajlrendszer  reszletes  ismerete.   Nehany
              tipushoz  azonban  (pl. nfs, smbfs, ncpfs) ad hoc kod szukseges.
              Az nfs fajlrendszert kezel kod be van epitve,  de  az  smbfs  es
              ncpfs  tipusokhoz kulon mount program van. Annak erdekeben, hogy
              minden tipust egysegesen lehessen kezelni, a mount vegrehajtja a
              /sbin/mount.TYPE  programot (ha az letezik), amikor smb-vel vagy
              ncp-vel  hivtak  meg.   Miutan  az  smbmount  program  kulonfele
              verzioit   kulonfelekeppen  kell  meghivni,  szukseges  lehet  a
              /sbin/mount.smb shell szkript  alkalmazasa,  amely  beallitja  a
              kivant  hivast.  Az iso9660 tipus az alapertelmezett. A -t opcio
              hianya eseten, vagy ha az auto tipus lett megadva, a szuperblokk
              alapjan  probal a rendszer valasztani a minix, ext, ext2, xiafs,
              iso9660, romfs ,ufs, ntfs, qnx4, bfs listabol.  Ha  ez  a  proba
              sikertelen,     a     mount     megprobalja     elolvasni     az
              /etc/filesystemsfajlt,  vagy  ha  az  nem   letezik,   akkor   a
              /proc/filesystems fajlt, es minden ebben talalhato fajlrendszert
              megprobal, kiveve a "nodev" cimkejeket, mint pl. a proc  es  nfs
              eseten.

              Megjegyzend,  hogy az auto tipus hasznos lehet felhasznalo altal
              csatolt floppik  eseteben.   Az/etc/filesystemsfajl  letrehozasa
              akkor hasznos, ha meg szeretnenk valtoztani a probak sorrendjet,
              (pl. probalja elbb a vfat-et es csak utana az msdos-t), vagy  az
              autoloader  kernelmodult  hasznaljuk.   Figyelem:  a  tipusproba
              okolszabalyokat hasznal, azaz bizonyos `magikus' dolgok megletet
              vizsgalja, es igy neha rosszul erzekeli a tipust.

              Tobb  mint egy tipus is megadhato egy vesszkkel tagolt listaval.
              A tipusok kiegeszithetk a no eltaggal, amely azt  jelenti,  hogy
              az  adott  tipussal  kapcsolatban nem kell mveletet vegezni. (Ez
              pl. a -a opcioval egyutt lehet ertelmes.)

              Peldaul a
                     mount -a -t nomsdos,ext
              parancs minden fajlrendszert csatol, amely nem  msdos  vagy  ext
              tipusu.

       -o     Az  opciokat  a -o utani vesszkkel tagolt listaval adhatjuk meg.
              Nehany ilyen opcio csak akkor hasznos, ha a  /etc/fstab  fajlban
              szerepel.   A   kovetkez  opciokat  minden  fajlrendszer  eseten
              alkalmazhatjuk.

              async  A fajlrendszer minden  irasi/olvasasi  mvelete  aszinkron
                     modon megy vegbe.

              atime  Frissiti  az inode-ok eleresi ideit minden eleres eseten.
                     (Alapertelmezett.)

              auto   A fajlrendszer csatolhato a -a opcioval.

              defaults
                     Az alapertelmezett opciokat hasznalja.  Ezek:  rw,  suid,
                     dev, exec, auto, nouser, es async.

              dev    Ertelmezi    a    karakteres   vagy   blokkos   specialis
                     eszkozfajlokat a fajlrendszeren.

              exec   Megengedi a binaris fajlok futtatasat.

              noatime
                     Nem frissiti az  inode-ok  eleresi  ideit  minden  eleres
                     eseten.  (Ez  hasznos  lehet  pl. a `news spool' gyorsabb
                     eleresenek biztositasara news szerverek eseten.)

              noauto Csak  kifejezett  parancsra  csatolhato,  azaz  pl.    -a
                     opcioval nem csatolodik.

              nodev  Nem   ertelmezi   a  karakteres  vagy  blokkos  specialis
                     eszkozfajokat a fajlrendszeren.

              noexec Nem engedi meg a  csatolt  rendszeren  talalhato  binaris
                     fajlok  futtatasat.   Ez  pl. akkor lehet hasznos, ha egy
                     szerver  mas  architekturaju  binarisokat  is  tartalmazo
                     fajlrendszert hasznal, mint a sajatja.

              nosuid Nem  engedelyezi  a  set-user-identifier  (suid)  es set-
                     group-identifier (sgid) bitek hasznalatat.

              nouser Megtiltja minden kozonseges (nem root)  felhasznalonak  a
                     fajlrendszer csatolasat. (Alapertelmezett.)

              remount
                     Megkiserli    egy   mar   csatolt   fajlrendszer   ujboli
                     csatolasat. Ezt arra szokas hasznalni, hogy mas opciokkal
                     csatoljuk ujra a fajlrendszert, peldaul egy korabban csak
                     olvashato fajlrendszert irhatova tegyunk.

              ro     Csak olvashato modon csatolja a fajlrendszert.

              rw     Irhato/olvashato modon csatolja a fajlrendszert.

              suid   Engedelyezi a set-user-identifier  (suid)  es  set-group-
                     identifier (sgid) bitek hasznalatat.

              sync   A    fajlrendszer    irasi    es    olvasasi    mveleteit
                     szinkronizaltan vegzi.

              user   Megengedi minden kozonseges (nem root)  felhasznalonak  a
                     fajlrendszer   csatolasat.  Ez  az  opcio  bekapcsolja  a
                     noexec, nosuid, es nodev opciokat, hacsak nem  a  tovabbi
                     opciok  ezt  felulbiraljak.  (Biztonsagi okokbol ezt csak
                     nagyon atgondolt esetekben szabad megtenni.)

F'AJLRENDSZER-SPECIFIKUS CSATOL'ASI OPCI'OK

       A kovetkez opciok csak  bizonyos  fajlrendszerek  eseten  hasznalhatok.
       Fajlrendszer szerint rendezzuk ket. Mindegyiknek a -o utan kell allnia.

   Az `affs' t'ipus csatol'asi opci'oi
       uid='ert'ek es gid='ert'ek
              A  gyoker  fajlrendszer  tulajdonosat  es csoportjat allitja be.
              (Alapertelmezes szerint uid=gid=0, de  ezek  az  opciok  `ertek'
              megadasa   nelkul  az  aktualis  processztl  veszik  a  megfelel
              ertekeket.)

       setuid='ert'ek es setgid='ert'ek
              A fajlok tulajdonosat es csoportjat allitja be.

       mode='ert'ek
              Minden fajl modjat ` 'ert'ek &  0777'-re  allitja  be  az  eredeti
              engedelyektl  fuggetlenul. Keresesi engedelyt ad minden olvasasi
              engedellyel rendelkez  konyvtarra.  Az  erteket  oktalisan  kell
              megadni.

       protect
              Nem engedi a vedelmi bitek megvaltoztatasat.

       usemp  A  gyoker  fajlrendszer  uid  es  gid  erteket  a csatolasi pont
              megfelel  ertekeire  allitja  be  az  els  szinkronizalas   vagy
              lecsatolas   alkalmaval,   majd   kikapcsolja   ezt  az  opciot.
              Kulonos...

       verbose
              Informativ uzenetet nyomtat minden sikeres csatolaskor.

       prefix=string
              A kotegnev (volume) eltt hasznalhato eltag, amikor kotest  kovet
              egy program.

       volume=string
              A  `/'  eltt  hasznalando  maximum  30  karakteres  eltag. Ezt a
              szimbolikus kotesek kovetesekor hasznalja.

       reserved='ert'ek
              Az  eszkoz  elejen  talalhato  nem   hasznalt   blokkok   szama.
              (Alapertelmezes: 2)

       root='ert'ek
              Kozvetlenul megadja a gyokerblokk (root block) helyzetet.

       bs='ert'ek
              Megadja a blokkmeretet. Ervenyes ertekei: 512, 1024, 2048, 4096.

       grpquota / noquota / quota / usrquota
              Ezeket elfogadja, de figyelmen kivul hagyja.

   A `coherent' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Nincs ilyen opcio.

   Az `ext' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Nincs  ilyen  opcio.   Megjegyzend, hogy az `ext' fajlrendszer elavult,
       hasznalata nem ajanlott.  A Linux 2.1.21-es kerneletl ez mar nem  resze
       a kernelnek.

   Az `ext2' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Az  `ext2'  fajlrendszer  a  standard Linuxos fajlrendszer. Figyelem: A
       2.0.4 kernelvaltozat eltt  egy  programozasi  hiba  miatt  veletlenszer
       opciokkal is csatolhato volt, azota ezt mar javitottak.

       bsddf / minixdf
              A  statfs  rendszerhivas  viselkedeset  allitja  be.  A  minixdf
              megadasa  eseten  az  f_blocks   mez   a   fajlrendszer   osszes
              blokkjainak  szama,  mig  bsddf  eseten  (ez  az alapertelmezes)
              kivonja az ext2  rendszer  altal  hasznalt  overhead  blokkokat,
              melyek  nem  elerhetk a fajlok tarolasa celjabol. Igy lehetseges
              pl. a kovetkez:

       % mount /k -o minixdf; df /k; umount /k
       Filesystem   1024-blocks  Used Available Capacity Mounted on
       /dev/sda6      2630655   86954  2412169      3%   /k
       % mount /k -o bsddf; df /k; umount /k
       Filesystem   1024-blocks  Used Available Capacity Mounted on
       /dev/sda6      2543714      13  2412169      0%   /k

       (Figyeljuk meg, hogy ez a pelda azt is mutatja, hogy parancssori opciok
       is hasznalhatok a /etc/fstab -beliek mellett.)

       check / check=normal / check=strict
              Az  ellenrzesi  szint beallitasa. Amikor ezen opciok valamelyike
              adott (alapertelmezes: check=normal ) az inode-ok es  a  blokkok
              bitterkepei   a   csatolas   eseten  ellenrzesre  kerulnek.   Ez
              nagysagrendileg  fel  percig  tart  egy  nagy  lemez  eseten.  A
              `strict'  megadasakor a blokkok felszabaditasakor (deallocation)
              ellenrzi, hogy a felszabaditando blokk az adatzonaban van-e.

       check=none / nocheck
              Nem ellenriz.

       debug  Hibakeres  (debugging)  informaciot  ad  minden   (ujra)csatolas
              eseten.

       errors=continue / errors=remount-ro / errors=panic
              A  hibak  eseten  valo  viselkedest  allitja  be.  A  `continue'
              megadasakor hiba eseten is  folyatja  a  mveletet,  `remount-ro'
              eseten  csak  olvashato  modban  folytatja  a csatolast, `panic'
              eseten hibara leallitja az egesz rendszert.  Az  alapertelmezett
              viselkedes  a  fajlrendszer  szuperblokkjaban  tarolodik,  es  a
              tune2fs (8) segitsegevel lehet megvaltoztatni.

       grpid vagy bsdgroups / nogrpid vagy sysvgroups
              Ezek az opciok azt  hatarozzak  meg,  milyen  csoportazonositoja
              lesz  az  ujonnan letrehozott fajloknak. A grpid hasznalataval a
              letrehozott fajl konyvtaranak csoportjat hasznalja, maskepp  (es
              ez  az  alapertelmezett)  az aktualis processz `fsgid'-jet veszi
              alapul, hacsak nem a konyvtar `setgid' bitje be  van  kapcsolva,
              amely  esetben  a  csoportazonositot a szulkonyvtarbol veszi, es
              konyvtar letrehozasa eseten erre is beallitja a `setgid' bitet.

       resgid=n es resuid=n
              Az `ext2' fajlrendszer az elerhet  terulet  egy  kis  szazalekat
              fenntartja  maganak.  (Ez a szazalek alapertelmezesben 5%. Lasd:
              mke2fs(8) es tune2fs(8).)  Ezek az opciok azt hatarozzak meg, ki
              (milyen   felhasznaloi-   vagy   csoportazonositoval   rendelkez
              felhasznalo) hasznalhatja ezeket a fenntartott blokkokat.

       sb=n   Az 1-es blokk helyett az n -ediket hasznalja szuperblokknak.  Ez
              serult   fajlrendszereknel   lehet   hasznos.    Rendszerint   a
              szuperblokk masolatai minden 8192. blokkban megtalalhatok,  azaz
              az   1,   8193,   16385,   ...   blokkokban.    (Igy   egy  nagy
              fajlrendszerben a szuperblokknak tobb szaz  masolata  is  lehet.
              Jelenleg nincs az `mke2fs'-nek olyan opcioja, amely kisebb szamu
              masolat irasat allitana be.)

       grpquota / noquota / quota / usrquota
              Ezeket az opciokat elfogadja, de figyelmen kivul hagyja.

   A `fat' f'ajlrendszer csatol'asi opci'oi
       Megjegyzend, hogy a fat nem egy kulonallo fajlrendszer, hanem az msdos,
       umsdos es vfat rendszerek kozos resze.

       blocksize=512 / blocksize=1024
              A blokkmeretet adja meg. (Alapertelmezes: 512.)

       uid='ert'ek es gid='ert'ek
              Beallitja   az   osszes   fajl   tulajdonosat   es   csoportjat.
              (Alapertelmezes szerint ezeket az  aktualis  processz  adataibol
              veszi.)

       umask='ert'ek
              Beallitja  az  `umask'  erteket. (Ez azon engedelyek bitmaszkja,
              melyek nem hasznalhatoak.) Alapertelmezett  erteke  az  aktualis
              processz `umask'-ja.  Az `ertek'-et oktalisan kell megadni.

       check='ert'ek
              Harom kulonboz szint allithato be:

              r[elaxed]
                     A  kis-  es  nagybetk egyenertekek, a nevek hosszu reszei
                     csonkolasra  kerulnek.   (Pl.   verylongname.foobar  -bol
                     verylong.foo  lesz);  a  bevezet es beagyazott szokozoket
                     elfogadja a nev barmelyik reszeben.

              n[ormal]
                     Ugyanaz, mint "relaxed", de sok specialis  karaktert  (*,
                     ?,  <,  szokoz, stb.)  visszautasit a fajlnevekben. Ez az
                     alapertelmezett.

              s[trict]
                     Ugyanaz, mint "normal", de a  nevek  hosszu  reszeket  es
                     specialis  karaktereket is tartalmazhatnak. Ilyeneket (+,
                     =,  szokoz,  stb.)  a  Linux  hasznal,   de   az   MS-DOS
                     visszautasit.

       codepage='ert'ek
              Beallitja  azt  a kodlapot, amelyet a rendszer a fajlnevek rovid
              alakjanak  kodolasara  fog   hasznalni   a   FAT   es   a   VFAT
              fajlrendszereken. Az alapertelmezett a 437-es kodlap.

       conv=b[inary] / conv=t[ext] / conv=a[uto]
              A fat fajlrendszer vegre tudja hajtani a CRLF<-->NL konverziot a
              kernelben.  (Ez  az  MS-DOS  es  a  UNIX  szovegformatuma  kozti
              kulonbseg.) A kovetkez konverzios modok elerhetek:

              binary Nincs konverzio. Ez az alapertelmezett.

              text   A CRLF<-->NL transzfomaciot minden fajlra alkalmazza.

              auto   A    CRLF<-->NL   transzformaciot   azokra   a   fajlokra
                     alkalmazza,   melyeknek   nem   ``kozismerten   binaris''
                     kiterjesztesuk   van.   Ezen   kiterjesztesek  listaja  a
                     fs/fat/misc.c eleje alapjan aktualisan a  kovetkez:  exe,
                     com,  bin,  app,  sys, drv, ovl, ovr, obj, lib, dll, pif,
                     arc, zip, lha, lzh, zoo, tar, z, arj, tz, taz, tzp,  tpz,
                     gz,  tgz,  deb, gif, bmp, tif, gl, jpg, pcx, tfm, vf, gf,
                     pk, pxl, dvi.

              Olyan programok, melyek  kiszamolt  veletlen  pozicioban  torten
              fajlelerest  (lseek)  alkalmaznak,  nem  szeretik a kernel szint
              szovegkonverziot. Ilyenkor akar adatvesztes is fellephet,  ezert
              legyunk ovatosak!

              Binaris   modban   illesztett   fajlrendszerek  eseten  kulonboz
              konverzios programokat (pl. fromdos, todos) hasznalhatunk.

       debug  Hibakeres uzemmodba kapcsol. Egy, a valtozatot tukroz string  es
              a  fajlrendszer  parametereit  tartalmazo  lista kerul kiirasra.
              (Ezeket az adatokat akkor is kinyomtatja, ha a  parameterek  nem
              konzisztensek.)

       fat=12 / fat=16
              Megadja,   hogy   12  vagy  16  bites  a  fat.  Felulbiralja  az
              automatikus FAT tipus erzekelest. Ovatosan hasznalando!

       iocharset='ert'ek
              Az a karakterkeszlet, amit a rendszer hasznal a 16 bites unicode
              karakterek  es  a  8  bites  karakterek  kozott. Az iso8859-1 az
              alapertelmezett.  A   hosszu   fajlnevek   unicode   formatumban
              tarolodnak a lemezen.

       quiet  Csendes  (quiet)  uzemmodba  kapcsol.  Megkiserli elerni, hogy a
              `chown' es `chmod'  parancsok  akkor  se  jelezzenek  hibat,  ha
              sikertelenek voltak. Ovatosan hasznalando!

       sys_immutable, showexec, dots, nodots, dotsOK=[yes|no]
              Kulonfele   felrevezet   kiserletek,   hogy   a  Unix  vagy  DOS
              konvenciokat raerltessuk a FAT fajlrendszerre.

   A `hpfs' t'ipus csatol'asi opci'oi
       uid='ert'ek es gid='ert'ek
              Beallitja   az   osszes   fajl   tulajdonosat   es   csoportjat.
              (Alapertelmezes  szerint  ezeket  az aktualis processz adataibol
              veszi.)

       umask=value
              Beallitja az `umask' erteket. (Ez  azon  engedelyek  bitmaszkja,
              melyek  nem  hasznalhatoak.)  Alapertelmezett erteke az aktualis
              processz `umask'-ja.  Az `ertek'-et oktalisan kell megadni.

       case=lower / case=asis
              Minden fajlnevet kisbetsse konvertal  vagy  meghagy  az  eredeti
              allapotban. (Alapertelmezett: case=lower.)

       conv=binary / conv=text / conv=auto
              A  conv=text  megadasa  eseten  torol  nehany  veletlenszer CR-t
              (specialisn ha NL-ek kovetik) a fajlok  olvasasakor.   conv=auto
              eseten   tobbe-kevesbe  veletlenszeren  valaszt  conv=binary  es
              conv=text  kozott.  A  conv=binary  megadasa  pedig   mindenfele
              konverzio elhagyasat jelenti. Ez az alapertelmezett.

       nocheck
              Nem szakitja meg a csatolasi folyamatot ha nehany konzisztencia-
              teszt nem teljesul.

   Az `iso9660' t'ipus csatol'asi opci'oi
       A normalis iso9660 fajlnevek 8.3 formaban jelennek meg, azaz a  DOS-hoz
       hasonlo  megszoritasok  vonatkoznak  a  fajlnevek  hosszara,  es minden
       karakter  kisbets.  Tovabba  nincs  bejegyzes  a  tulajdonos,  vedelem,
       kotesek  szama,  a  specialis  blokkos  vagy  karakteres eszkozok, stb.
       szamara.

       A `Rock Ridge' egy bvitese az `iso9660'-nak, amely biztositja  az  elbb
       felsorolt Unix-szer lehetsegeket. Alapveten minden konyvtarhoz tartozik
       egy ilyen bvites, amely ezeket a specialis  informaciokat  tartalmazza,
       es  amikor a Rock Ridge mkodik, a fajlrendszer megkulonboztethetetlen a
       normalis Unix fajlrendszertl. (Kiveve persze, hogy csak olvashato.)

       norock Kikapcsolja a Rock Ridge bvitest, akkor is ha  jelen  van.  Lasd
              map.   nojoliet Kikapcsolja a Microsoft Joliet bvitest, akkor is
              ha jelen van. Lasd map.

       check=r[elaxed] / check=s[trict]
              A check=relaxed hasznalata eseten a fajlneveket elszor kisbetsse
              alakitja. Ez valoszinleg csak a norock es map=normal -lal egyutt
              hasznos. (Alapertelmezett: check=strict.)

       uid='ert'ek es gid='ert'ek A fajlrendszer osszes
              fajljanak  felhasznaloi-  es  csoportazonositojat   a   megadott
              ertekre   allitja   be.   Ez   felulbiralja   a   `Rock   Ridge'
              kiterjesztesbl szarmazo hasonlo informaciokat.  (Alapertelmezes:
              uid=0,gid=0.)

       map=n[ormal] / map=o[ff]
              A  Rock Ridge-t nem hasznalo egysegekre a normalis nevforditas a
              nagybets ASCII kodokat  kisbetsre  alakitja,  elhagyja  a  kovet
              `;1'-et  es  a  `;'-t  `.'-ra  csereli.  A map=off eseteben ez a
              forditas nem  tortenik  meg.  Lasd:  norock.   (Alapertelmezett:
              map=normal.)   A  map=acorn  hasonlo,  mint  a map=normal, de az
              Acorn bvitesre is vonatkozik, ha az jelen van.

       mode='ert'ek
              Nem Rock Ridge eszkozokre minden fajlnak a megadott modot  adja.
              (Alapertelmezes:  olvasasi engedely mindenkinek.) A Linux 2.1.37
              ota ezt az `ertek'-et nem muszaj oktalisan megadni. (Az  oktalis
              esetet egy kezd 0 jelzi.)

       unhide Mutatja a rejtett (hidden) es a kapcsolodo (associated) fajlokat
              is.

       block=[512|1024|2048]
              A blokkmeretet  a  megadott  ertekre  allitja.  (Alapertelmezes:
              block=1024.)

       conv=a[uto] / conv=b[inary] / conv=m[text] / conv=t[ext]
              (Alapertelmezett:   conv=binary.)   A  Linux  1.3.54  ota  nincs
              hatasa. (Nem binaris beallitas nagyon veszelyes  szokott  lenni,
              es sokszor jart adatvesztessel.)

       cruft  Amennyiben  a fajl hosszanak legfels bajtja problemakat okozhat,
              ez  az  opcio  hasznalhato  a  felsbb  bitek   figyelmen   kivul
              hagyasara.  Ez  azt  eredmenyezi,  hogy a fajlok legfeljebb 16MB
              hosszuak lehetnek. A `cruft' opcio automatikusan bekapcsol, ha a
              teljes  CDROM-nak  vad merete van. (Pl. negativ, vagy tobb, mint
              800 MB.) Szinten bekapcsolodik, ha  0  es  1-tl  elter  a  koteg
              sorozatszama (volume sequence number).

       session=x
              Kivalasztja  a  kivant session-t egy multisession CD-n. (A 2.3.4
              ota.)

       sbsector=xxx
              A session kezd szektorat adja meg. (A 2.3.4 ota.)

   A `minix' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Nincs ilyen opcio.

   Az `msdos' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Lasd a `fat' opcioinal. Ha egy  msdos  fajlrendszer  kovetkezetlenseget
       erzekel,  hibat  jelent,  es  a faljrendszert csak olvashatova teszi. A
       fajlrendszer ujracsatolassal ismet irhatova tehet.

   Az `ncp' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Csakugy,  mint  az  nfs,  az  ncp  megvalositasa  elfogad  egy  binaris
       argumentumot ( struct ncp_mount_data) a csatolasi rendszerhivashoz. Ezt
       az  argumentumot  az  ncpmount(8)  allitja  ossze.  A  mount  jelenlegi
       valtozata nem ismeri az ncp-t.

   Az `nfs' t'ipus csatol'asi opci'oi
       A  szoveges,  kernel  altal  feldolgozott  opciostring  helyett  az nfs
       fajlrendszer egy struct nfs_mount_data tipusu binaris argumentumot var.
       A  mount  program  onmaga  dolgozza fel a kovetkez, `tag=ertek' formaju
       opciokat, es az  emlitett  strukturaba  rakja  ket:  rsize=n,  wsize=n,
       timeo=n,  retrans=n,  acregmin=n,  acregmax=n,  acdirmin=n, acdirmax=n,
       actimeo=n, retry=n, port=n, mountport=n,  mounthost=name,  mountprog=n,
       mountvers=n,   nfsprog=n,   nfsvers=n,   namlen=n.    Az  addr=n  opcio
       megengedett, de nincs jelentese.

       Tovabba, a kovetkez logikai opciokat, melyek eltt a no  szocska  allhat
       is felismeri: bg, fg, soft, hard, intr, posix, cto, ac, tcp, udp, lock.
       Reszleteket lasd: nfs(5).

       Kulonosen hasznos opciok a kovetkezk:

       rsize=8192,wsize=8192
              Ez   jelentsen   gyorsabba   teszi   az   nfs   kapcsolatot   az
              alapertelemezett 1024-es blokkmerethez kepest.

       hard   Azok   a   programok,   melyek   egy  NFS-en  keresztul  csatolt
              fajlrendszer   valamely   fajljat   hasznaljak,    felfuggesztik
              mkodesuket   (hang)   szerverhiba   eseten.    A   processz  nem
              megszakithato vagy megallithato a kill paranccsal, hacsak nem az
              intr  is megadasra kerul. Az NFS szerver rendbejovetele eseten a
              program futasa  zavartalanul  folytatodik.  Altalaban  erre  van
              szukseg.

       soft   Ez az opcio megengedi, hogy a kernel ne varakozzon tovabb, ha az
              NFS-szerver  egy  megadott  ideig  nem  valaszol.  Ez  az  id  a
              timeo=time opcioval adhato meg. Ez az opcio akkor lehet hasznos,
              ha az NFS-szerver neha nem  valaszol,  vagy  neha  ujrainditjak,
              mikozben  nehany processz fajlokat probal letolteni a szerverrl.
              Altalaban ez sok gonddal jar.

       nolock Nem hasznalja a `lock-olast'. Nem inditja a lockd-t.

   Az `ntfs' t'ipus csatol'asi opci'oi
       iocharset=n'ev
              A fajlnevek visszaadasahoz hasznalt karakterkeszlet.  A VFAT-tel
              ellentetben  a  NTFS  nem  enged  hozzaferni az olyan fajlokhoz,
              amelyek neveben nem konvertalhato karakterek vannak.

       utf8   Az UTF-8 kodolast valasztja a fajlnevek konverziojara.

       uni_xlate=[0|1|2]
              A 0 (vagy `no' vagy `false')  illetve  az  1  (vagy  `yes'  vagy
              `true')  beallitasnal a VFAT stilusu kodolast hasznalja azokra a
              fajlnevekre, amelyben egyes karakterek kivul esnek  az  aktualis
              karakterkeszleten.    A   2  ertek  hatasara  egy  ":"-tal  lesz
              helyettesitve a kerdeses karakter.

       posix=[0|1]
              Ha be van kapcsolva (posix=1), akkor a fajlrendszer  kulonbseget
              tesz  a  kis-  es  nagybetk  kozott.  A 8.3 alaku alnevek kemeny
              koteskent (hard link) jelennek meg, ahelyett  hogy  el  lennenek
              rejtve.

       uid='ert'ek, gid='ert'ek es umask='ert'ek
              A   fajlok  hozzaferesi  jogait  allitja  be  a  fajlrendszeren.
              Alapertelmezesben minden fajl a root tulajdonaban van, es  senki
              mas nem olvashatja.

   A `proc' t'ipus csatol'asi opci'oi
       uid='ert'ek es gid='ert'ek
              Ezeket  az  opciokat  elfogadja, de tapasztalataim szerint nincs
              hatasuk.

   A `romfs' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Nincs ilyen opcio.

   Az `smbfs' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Csakugy, mint az nfs,  az  smb  jelenlegi  implementacioja  egy  struct
       smb_mount_data  tipusu binaris argumentumot var. Ezt az argumentumot az
       smbmount(8) allitja ossze, es a mount jelen verzioja (2.9w) semmit  sem
       tud az `smb'-rl.

   A `sysv' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Nincs ilyen opcio.

   Az `udf' t'ipus csatol'asi opci'oi
       gid=   At alapertelmezett csoport.

       umask= Az alapertelmezett umask.

       uid=   Az alapertelmezet felhasznalo.

       unhide Mutatja a rejtett fajlokat.

       undelete
              Mutatja a torolt fajlokat.

       strict Szigoru alkalmazkodas (nem hasznalt).

       utf8   (nem hasznalt).

       iocharset
              (nem hasznalt).

       bs=    A  blokkmeret.  (Nem  biztos,  hogy  mkodik,  ha nem 2048-ra van
              allitva.)

       novrs  Atugorja a kotetek sorrendjenek felismereset.

       session=
              Nullatol kezdi szamolni a CDROM  session-oket.  Alapertelmezett:
              az utolso session.

       anchor=
              Felulbiralja a szabvanyos horgonypontot. Alapertelmezett: 256.

       volume=
              Felulbiralja a VolumeDesc helyet. (nem hasznalt)

       partition=
              Felulbiralja a PartitionDesc helyet. (nem hasznalt)

       lastblock=
              A fajlrendszer utolso blokkja.

       fileset=
              Felulbiralja a fajlkeszlet blokk helyet. (nem hasznalt)

       rootdir=
              Felulbiralja a gyokerkonyvtar helyet. (nem hasznalt)

   Az `ufs' t'ipus csatol'asi opci'oi
       ufstype='ert'ek  Az UFS fajlrendszert szeles korben hasznaljak a kulonboz
       operacios rendszerek. A  problema  az,  hogy  az  egyes  megvalositasok
       elternek  egymastol,  nehany  az egyes verziok nehany sajatossaga nincs
       dokumentalva, ezert nehez  az  ufs  tipusat  automatikusan  felismerni.
       Emiatt   kell   megadni   a  felhasznalonak  az  ufs  tipusat  a  mount
       opciojakent.  A lehetseges ertekek:

              old    Az  ufs  regi  formaja,  ez  az   alapertelmezett,   csak
                     olvashato.

              44bsd  BSD-szer    operacios    rendszer    altal    letrehozott
                     fajlrendszerekhez (NetBSD,FreeBSD,OpenBSD).

              sun    SunOS vagy Solaris  altal  Sparc  platformon  letrehozott
                     fajlrendszerekhez.

              sunx86 Solaris      altal     x86     platformon     letrehozott
                     fajlrendszerekhez.

              nextstep
                     NeXTStep   altal   (NeXT   munkaallomason)    letrehozott
                     fajlrendszerekhez (egyelre csak olvashato).

              nextstep-cd
                     NeXTStep CDROM-hoz (block_size == 2048), csak olvashato.

              openstep
                     OpenStep  altal  letrehozott  fajlrendszerekhez  (egyelre
                     csak olvashato).

       onerror='ert'ek
              Reakcio hiba eseten:

              panic  Ha hibat eszlel, kernel panikot okoz.

              [lock|umount|repair]
                     Ezek az opciok pillanatnyilag semmit  sem  csinalnak,  ha
                     hiba tortenik csak egy uzenet irodik ki a konzolra.

   Az `umsdos' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Lasd az `msdos' tipusnal. A dotsOK opciot az umsdos kikapcsolja.

   A `vfat' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Legelszor a fat opcioit ismeri fel. A dotsOK opciot a vfat kikapcsolja.
       Tovabbi opciok:

       uni_xlate
              A nem kezelt Unicode karaktereket  specialis  escape-sorozatokka
              alakitja.  Ez  lehetseget  ad  az  Unicode karaktereket hasznalo
              fajlnevek mentesere es visszaallitasara. Ezen opcio  nelkul  egy
              `?'  jelenik  meg,  ha  az atalakitas nem lehetseges. Az escape-
              karakter a `:',  mert  ez  kulonben  nem  megengedett  a  `vfat'
              fajlrendszerben.  A hasznalt escape-sorozat (ahol `u' az Unicode
              karakter): (u & 0x3f), ((u>>6) & 0x3f), (u>>12).

       posix  Megenged   olyan   fajlneveket,   melyek   csak   kisbet/nagybet
              szempontbol kulonboznek.

       nonumtail
              Elszor  sorozatszam nelkuli rovid nevet probal kesziteni, mieltt
              a n'ev~sz'am.kit format  probalna.   utf8  Az  UTF8  a  unicode  a
              fajlrendszerre nezve biztonsagos 8 bites kodolasa, amit a konzol
              hasznal.  A  fajlrendszerre  is  lehet  engedelyezni  ezzel   az
              opcioval.  Ha az `uni_xlate' van beallitva, akkor az UTF8 tiltva
              van.

   A `xenix' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Nincs ilyen opcio.

   A `xiafs' t'ipus csatol'asi opci'oi
       Nincs ilyen opcio. Habar semmi rossz  nincs  a  xiafs-ben,  nem  igazan
       elterjedt, es a tovabbiakban nincs karbantartva. Nem erdemes hasznalni.
       A Linux version 2.1.21 ota nem resze a kernelnek.

A HUROK ESZK"OZ (LOOP DEVICE)

       Tovabbi lehetseges csatolasi tipus a hurok eszkozon keresztuli.  Lassuk
       pl. a kovetkez parancsot:

         mount /tmp/fdimage /mnt -t msdos -o loop=/dev/loop3,blocksize=1024

       Ez  beallitja,  hogy  a  /dev/loop3  hurokeszkoz a /tmp/fdimage fajlnak
       feleljen meg, es utana ezt az eszkozt a /mnt -hez csatolja. Ez a  fajta
       csatolas  harom  opciot  ismer:  loop,  offset  es  encryption,  melyek
       valojaban  a  losetup  (8)  opcioi.  Ha  nincs  kifejezett  hurokeszkoz
       emlitve,  de  a  `-o  loop'  adott, akkor a mount parancs megprobal egy
       hasznalaton kivuli hurokeszkozt  felhasznalni  a  csatolashoz.   Ha  az
       /etc/mtab  nem  egy  szimbolikus kotes a /proc/mounts-ra, (ez amugy sem
       okos dolog), akkor az osszes mount-tal csatolt hurokeszkoz lecsatolhato
       az umount-tal.  Kezzel is lecsatolhatoak a hurokeszkozok a `losetup -d'
       paranccsal, lasd losetup(8).

F'AJLOK

       /etc/fstab : a fajlrendszerek tablazata.
       /etc/mtab : a csatolt fajlrendszerek tablazata.
       /etc/mtab~ : lock fajl.
       /etc/mtab.tmp : ideiglenes fajl.

L'ASD M'EG

       mount(2), umount(2), fstab(5), umount(8), swapon(8), nfs(5), mountd(8),
       nfsd(8), mke2fs(8), tune2fs(8), losetup(8)

HIB'AK

       Egy osszezavarodott fajlrendszer rendszerosszeomlast okozhat.

       Nehany  Linuxos fajlrendszer nem tamogatja a -o sync -et.  (Az `ext2fs'
       t'amogatja a  szinkronizalt  frissiteseket  (BSD  szeren),  amikor  sync
       opcioval van csatolva).

       A   -o   remount   opcio  nem  mindig  kepes  a  csatolasi  parameterek
       megvaltoztatasara. (Pl.  minden ext2fs-specifikus parameterre mkodik az
       sb  kivetelevel,  de  nem  valtoztathato  meg a gid es az umask a fatfs
       eseten.

T"ORT'ENET

       Egy mount parancs az AT&T UNIX 5-os verziojaban jelent meg.

MAGYAR FORD'IT'AS

       Horvath    Andras    <horvatha@rs1.szif.hu>     es     Timar     Andras
       <timar_a@freemail.hu>