Provided by: manpages-hu_20010119-6_all 
NÉV
joe - Joe saját szövegszerkesztője
ÁTTEKINTÉS
joe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
jstar [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
jmacs [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
rjoe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
jpico [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
LEÍRÁS
A JOE erőteljes, képernyőorientált ASCII-editor. Felhasználói felülete hasonlít sok
felhasználóbarát PC-s szövegszerkesztőhöz. A Micro-Pro-féle WordStar vagy a Borland
"Turbo"-nyelveinek felhasználói otthonosan fognak mozogni benne. A JOE mégis jellegzetes
UNIX-os képernyőorientált editor, és legfőképpen programok és szövegek szerkesztésére
alkalmas.
A JOE számos más szövegszerkesztőt is emulál. A JSTAR a WordStar hű utánzata sok JOE-
funkcióval kiegészítve. A JPICO a Pine levelező rendszer PICO editorának hű utánzata sok
kiegészítéssel és javítással. A JMACS a GNU-EMACS utánzata. Az RJOE a JOE korlátozott
változata, amely csak a parancssorban megadott fájlt engedi szerkeszteni.
Bár a JOE valójában öt különböző szövegszerkesztő, csak egy futtatható fájlra van szükség,
de öt különböző néven. A szövegszerkesztő neve kiegészítve "rc"-vel adja a JOE
inicializációs fájljának nevét, ami meghatározza a szövegszerkesztő személyiségét.
A JOE szabad szoftver; szabadon terjeszthető és/vagy módosítható a GNU General Public
License feltételeivel, amiket a Free Software Foundation tett közzé. Nem tervezem, hogy a
JOE-t kereskedelmi szoftverré vagy shareware-ré változtassam. A JOE elérhető az Interneten
anonymous-ftp-vel az ftp.std.com címről, a fájl útvonala: src/editors/joe*.tar.Z.
HASZNÁLAT
A szövegszerkesztő indításához gépeld be, hogy joe, azután a szerkeszteni kívánt nulla
vagy több fájl nevét. Mindegyik fájlnevet megelőzheti a lokális kapcsolók beállítása (lásd
a lokális kapcsolók táblázatát lejjebb). Más, globális kapcsolókat, melyek az egész
editorra érvényesek, szintén a parancssorban lehet elhelyezni (lásd a globális kapcsolók
táblázatát lejjebb). Ha új fájlt szerkesztesz, az új fájl nevét megadhatod mind a
szövegszerkesztő indításakor, mind a fájl elmentésekor. A fájlnevek módosított szintaxisa
lehetőséget nyújt programok kimenetének, a szabványos bemenetnek és kimenetnek, illetve
fájlok vagy eszközök részeinek szerkesztéséhez. A részleteket lásd lent a Fájlnevek
fejezetnél.
Ha már a szövegszerkesztőben vagy, szöveget gépelhetsz be, és speciális vezérlőkarakter-
szekvenciákat használhatsz más szerkesztő feladatok elvégzéséhez. Hogy megtudd, mik a
vezérlőkarakter-szekvenciák, olvasd el a manoldal maradék részét, vagy nyomj ^K H-t a
súgóhoz a szövegszerkesztőben.
Most következzen egy kis zavaros számítógép-tudomány:
A ^ azt jelenti, hogy a Control billentyűt lenyomva kell tartani az utána következő
billentyű lenyomása alatt (ugyanúgy, ahogy a Shift-et a nagybetűkhöz). Számos
vezérlőkarakter-szekvencia elérhető más billentyűvel, így nem kell lenyomni a Control
billentyűt: Az ESC a ^[-et, a Del a ^?-et, a Backspace a ^H-t, a Tab a ^I-t, a Return vagy
az Enter a ^M-et, a Linefeed a ^J-t helyettesíti. Némely billentyűzetnél gondot okoz
néhány vezérlőkarakter-szekvencia. A ^_-t, ^^-t és a ^@-ot általában a Shift lenyomása
nélkül is be lehet írni (azaz próbáld ki a ^- -et, a ^6-ot és a ^2-őt). Más billentyűzeten
ezek máshol lehetnek. Próbáld ki a ^.-ot, a ^,-őt és a ^/-et. A ^SZÓKÖZ általában a ^@
helyett használható. A ^\-t és a ^]-et sok kommunikációs program értelmezi, például a
telnet és a kermit. Általában kétszer kell megnyomni ezeket a billentyűket, hogy
átjussanak a kommunikációs programon.
Amikor ^K H-t nyomsz, a képernyő tetején megjelenik az első súgóablak. Amíg a súgóablak a
képernyőn van, folytathatod a szöveg bevitelét és szerkesztését. Más témához lapozhatsz,
ha ^[,-t és ^[.-ot nyomsz (ez az ESC , és az ESC .). A súgóablak eltüntetéséhez használd a
^K H-t.
Testre szabhatod a billentyűzetkiosztást, a súgóképernyőt és számos alapviselkedést, ha a
JOE inicializációs fájlját (Debianon a /etc/joe/joerc) .joerc néven a home-könyvtáradba
másolod, és módosítod. Lásd lent a joerc fejezetet.
Ha alapértelmezett editorként a JOE-t akarod használni e-mailhez és newsolvasáshoz,
állítsd be az EDITOR és a VISUAL környezeti változókat a shelled inicializációs fájljában
(.cshrc vagy .profile), hogy a JOE-ra hivatkozzanak (/usr/bin/joe Debianon).
Számos homályos indítási paraméter beállítására lehet még szükség, főleg akkor, ha a
terminálod nem úgy frissíti a képernyőt, ahogy elvárnád. Lásd lent a Környezeti változók
fejezetet.
OPCIÓK
A következő globális kapcsolókat lehet megadni a parancssorban:
-asis Az ASCII 127 feletti karakterek úgy kerülnek ki a terminálra, ahogy vannak,
ahelyett, hogy a nekik megfelelő 128 alatti karakter inverze jelenne meg. Ha ez
nem működik, ellenőrizd a terminálbeállításodat.
-backpath útvonal
Ha ez a kapcsoló meg van adva, nem a fájlok eredeti alkönyvtárába menti el a
backupfájlokat, hanem a kapcsoló után állóba.
-baud nnn
Beállítja a baud-értéket a terminálképernyő optimalizálására. A Joe 19200-as
alatti baud-értékeken késleltet, ami kikerüli a tty-pufferelést, így az
előregépelés megszakítja a képernyőkimenetet. A görgető parancsokat nem használja
38400 baudon. Ez azon X-termináloknál és más konzol-tty-knél hasznos, amelyek nem
soros vonalon mennek át.
-beep A Joe hangjelzést ad a parancsok közben fellépő hibáknál, és amikor a kurzor
fájlhatáron túl akar menni.
-columns nnn
Beállítja a képernyő oszlopainak számát.
-csmode
Folytatólagos kereső mód: egy a megelőzőt azonnal követő keresés nem kérdez rá új
karakterláncra, hanem az előző keresést ismétli meg. Ez hasznos a ^[S és az ^[R
parancsok használatánál, és amikor a Joe Emacs-módban van.
-dopadding
A Joe általában feltételez valamilyen flow control meglétét közötte és a tty
között. Ha nincsen, akkor a kapcsoló hatására a Joe extra ^@-okat küld a tty-re,
ahogy a termcap-bejegyzés előírja. Az extra ^@-ok megengedik, hogy a hosszú
terminálparancsok után a terminál felfüggessze magát.
-exask A kapcsoló hatására a ^KX rákérdez az elmentendő fájl nevére ellenőrzésképpen.
-force Ez a kapcsoló biztosítja, hogy az elmentett fálj utolsó sorát soremelés zárja le.
-help A szövegszerkesztő a súgóképernyővel indul, ha ez a kapcsoló meg van adva.
-keepup
A státuszsor oszlopszám- és vezérlőbillentyűprefix-mezői általában másodpercenként
frissítődnek, hogy csökkenjen a CPU-fogyasztás. Ezzel a kapcsolóval ezek a mezők
minden gombnyomás után frissítődnek.
-lightoff
A blokk-kijelölés megszűnik bármely blokkművelet után, ha ez a kapcsoló meg van
adva.
-lines nnn
Beállítja a képernyő sorainak számát.
-marking
A szöveg a ^KB és a kurzor között jelölődik ki (használd a -lightoff kapcsolóval
együtt és módosítsd a joerc fájlt a drop-anchor stílusú blokk-kijelöléshez).
-mid Ha ez a kapcsoló be van kapcsolva, és a kurzor kimozog az ablakból, az ablak úgy
gördül, hogy a kurzor középen legyen. Lassú terminálokon, amelyeknek nincsenek
görgető parancsaik, a kapcsoló kényszerűségből be van kapcsolva.
-nobackups
Ez a kapcsoló megakadályozza a backupfájlok készítését.
-nonotice
Ez a kapcsoló megakadályozza, hogy a copyrightmegjegyzés megjelenjen a
szövegszerkesztő indulásakor.
-nosta Ez a kapcsoló eltávolítja a felső státuszsort. Ez kellemes, ha csak a szöveget
akarod látni a képernyőn, vagy ha vt52-es terminált használsz.
-noxon Megkísérli kikapcsolni a ^S/^Q billentyűk feldolgozását. Ez hasznos, ha a Joe
WordStar- vagy Emacs-módban van.
-orphan
Ha ez a kapcsoló aktív, a parancssorban megadott extra fájlok nem külön ablakokba,
hanem "árva" pufferekbe kerülnek. Ez hasznos, ha a Joe Emacs-módban van.
-pg nnn
Meghatározza a PgUp/PgDn (^U/^V) után megtartandó sorok számát. Ha -1-et adsz meg,
az ablak felét tartja meg.
-skiptop nnn
Ne használja a képernyő legfelső nnn sorát. Ez hasznos, ha a Joe-t BBS-editorként
használod.
Ezek a kapcsolók a joerc fájlban szintén beállíthatók. Továbbá a NOXON, BAUD, LINES,
COLUMNS és DOPADDING kapcsolók környezeti változókban is megadhatók.
A JOETERM környezeti változó beállítása hatástalanítja a szokásos TERM változót, és ebből
állapítja meg a Joe a terminál típusát.
A következő kapcsolókat minden egyes fájlnév előtt meg lehet adni a parancssorban:
+nnn A kurzor a megadott sorban áll kezdetben.
-crlf A Joe LF helyett CR-LF-et használ a sorvége jelzésére. Ez MS-DOS vagy VMS fájlok
szerkesztésére használható.
-wordwrap
A Joe a szó előtt sort tör, ha a jobb oldali margón túl gépelsz.
-autoindent
Ha Returnt ütsz egy behúzott sorban, a behúzás átmásolódik az új sorra.
-overwrite
A gépelés nem beszúr, hanem felülírja a korábbi karaktereket.
-lmargin nnn
Beállítja a bal margót.
-rmargin nnn
Beállítja a jobb margót.
-tab nnn
Beállítja a tabulálás szélességét.
-indentc nnn
Beállítja a behúzási karaktert a ^K, és ^K. számára (32 a SZÓKÖZ, 9 a TAB).
-istep nnn
Beállítja a behúzás lépésközét a ^K, és ^K. számára.
-linums
A sor számát megjeleníti minden sor elején.
-rdonly
A fájl csak olvasható.
-keymap name
A joerc fájl egy másik szekcióját használja a billentyűszekvenciák
hozzárendelésére.
Ezek a kapcsolók a joerc fájlban is megadhatók. Beállíthatók a fájlnév kiterjesztésétől
függően. Programoknál (.c, .h vagy .p kiterjesztésűek) általában lehetővé teszik a sorok
automatikus behúzását. A sortörés engedélyezett minden fájlra, kivéve az rc-kre.
A SZERKESZTÉSI MUNKA
A szerkesztés alapjai
Ha karaktereket gépelsz a szövegszerkesztőbe, azok általában a szerkesztendő fájlba
szúródnak (vagy hozzáfűződnek a fájlhoz, ha a kurzor a fájl végén helyezkedik el). Ez az
editor közönséges üzemmódja. Ha létező szöveget akarsz kicserélni, törölnöd kell a régit
az új begépelése előtt vagy után. A Backspace billentyű használható a szöveg törléséhez:
mozgasd a kurzort a törlendő szöveg jobb széléhez, és üsd le a Backspace-t néhányszor.
Sortörés beszúrásához üss Enter vagy Return billentyűt. Például, ha a kurzor a sor
közepén állt, és Return-t ütöttél, a sor kettészakad, és a kurzor a második sor elejére
kerül. Üss Backspace-t a sor elején a sortörés eltűntetéséhez.
A fájlban való mozgáshoz használd a kurzornyilakat. Ha a billentyűzeted nem tartalmazza
ezeket (vagy valamilyen okból nem működnek), használd a ^F-et az előre (jobbra), ^B-et a
hátra (balra), ^P-t az előző sorba (felfelé) és ^N-t a következő sorba (lefelé) való
mozgáshoz. A jobb és bal nyíl egyszerre egy karakterpozícióval mozgatja a kurzort előre
vagy hátra a szövegben: ha sor elején állsz, és megnyomod a bal nyílat, az előző sor
végére kerülsz. A felfelé- és lefelényíl annyi karakterpozícióval mozgatja előre és hátra
a kurzort, hogy ugyanabba az oszlopba kerüljön, mint ahol az eredeti sorban volt.
Ha be akarod húzni a sort, használd a TAB billentyűt. Ez speciális vezérlő karaktert
helyez el, ami gondoskodik arról, hogy az őt követő karakterek a következő
tabulátorpozíción kezdődjenek. A tabulátorpozíciók általában minden nyolcadik oszlopban
találhatók, de ez megváltoztatható a ^T D paranccsal. A PASCAL- és C-programozók gyakran
minden negyedikre állítják.
Ha valamilyen okból a képernyőd összekuszálódott (például figyelmeztetést kaptál a
bifftől, hogy leveled jött), felfrissítheted a ^R lenyomásával.
Sok más törlő és mozgató billentyű létezik még. Például a ^D billentyű nem visszafelé
töröl, mint a Backspace, hanem a kurzor alatti karaktert törli. A ^D a sortörést is törli,
ha a kurzor a sor végén áll. ^Y-nal azt a sort törlöd, amin a kurzor áll, ^J-vel pedig
csak a kurzortól a sor végéig terjedő részt törlöd.
^A-val a kurzor az őt tartalmazó sor elejére ugrik. ^E-vel a kurzor a sor végére ugrik.
^U-val vagy ^V-vel a képernyő méretének felével gördül a kurzor fel vagy le. A "gördülés"
azt jelenti, hogy a szöveg elmozdul a képernyőn, de a kurzor ugyanazon a helyen marad a
képernyőhöz viszonyítva. ^K U-val vagy ^K V-vel a kurzor a fájl elejére vagy végére ugrik.
A szövegszerkesztő súgó képernyőin további törlő és mozgató parancsokat találsz.
Ha hibát vétettél, ^_-sal vonhatod vissza. A legtöbb billentyűzeten elég a ^- -et
lenyomni, de némelyiken a Shift és a Control billentyűket egyszerre kell lenyomva tartani.
Ha túl sokat vontál vissza, ^^ billentyűvel "újracsinálhatod" a visszavont változtatásokat
(elég ^6-ot nyomni bizonyos billentyűzeteken).
Ha a fájl egy bizonyos részét szerkesztetted, és azután időlegesen megnézted vagy
szerkesztetted a fájl egy másik részét, ^K - -szal visszatérhetsz az eredeti helyre. Ez a
parancs valójában a fájl azon részére visz vissza, ahol a legutolsó változtatás történt. A
helyek között, ahol korábban változtatás történt, ^K - -szal és ^K =-vel lehet lépkedni,
ugyanúgy, ahogy a változások történetében visszavonással és "újracsinálással".
Ha befejezted a fájl szerkesztését, ^K X-szel léphetsz ki a szövegszerkesztőből. Ha még
nem nevezted el a szerkesztett fájlt, akkor a Joe rákérdez a nevére.
Amikor szerkesztesz egy fájlt, valójában csak egy másolatát szerkeszted. Ezért, ha úgy
döntöttél, hogy nem szeretnéd a a legutóbbi időszak változtatásait eszközölni a fájlra,
üss ^C-t, hogy a fájl elmentése nélkül lépj ki.
Ha szerkesztesz egy fájlt, és elmented a változásait, az aktuális könyvtárban egy "backup"
másolat készül róla, aminek a neve az eredeti fájl kiegészítve egy '~' karakterrel.
Sortörés és formázás
Ha egy C vagy PASCAL nyelvű fájlban a képernyő jobb szegélyén túl gépelsz, a képernyő
jobbra gördül követve a kurzort. Ha egy közönséges fájlban (aminek a neve nem .c-re, .h-ra
vagy .p-re végződik) gépelsz túl a jobb szegélyen, a JOE az utolsó szó előtt automatikusan
megtöri a sort, így nem kell Return-t ütnöd. Ez az úgynevezett sortörő (word-wrap)
üzemmód. A sortörés be- vagy kikapcsolható ^T W paranccsal. A JOE inicializációs fájlja
általában úgy van beállítva, hogy ez a mód minden fájlra, ami nem programfájl,
automatikusan be van kapcsolva. Az alapbeállítások megváltoztatásához lásd lent a joerc
fájlra vonatkozó fejezetet.
Eltekintve a sortörő módtól, a JOE nem tartja automatikusan megformázva a bekezdéseket
úgy, mint némely szövegszerkesztő. Ehelyett, ha újra akarsz formázni egy bekezdést, nyomj
^K J-t. Ez a parancs kitölti a bekezdést, amiben a kurzor áll, annyi szót illeszt egy
sorba, amennyi elfér. Ebben az esetben bekezdésnek az a szövegrész számít, amit felül és
alul üres sor határol.
A bekezdésformázás és a sortörés margóit a ^T L és a ^T R parancsokkal lehet beállítani.
Ha a bal margó 1-től különböző értékre van állítva, a sor elején történő gépeléskor
azonnal a bal margóra ugrik a kurzor.
Ha a margók között középre szeretnéd helyezni a sort, használd a ^K A parancsot.
Felülíró üzemmód
Néha fárasztó, ha törölni kell a régi szöveget, mielőtt vagy miután beszúrtad az újat. Ez
történik például akkor, ha egy táblázatot módosítasz, és szeretnéd, hogy a táblázat jobb
széle ugyanabban az oszlopban maradjon. Ilyenkor ^T T-vel átválthatsz felülíró üzemmódba.
Amikor a szövegszerkesztő ebben a módban van, a már létező karakterek az általad
begépeltekre cserélődnek úgy, ahogy egy idealizált írógép működne. A Backspace pedig balra
törlés helyett csupán balra mozgatja a kurzort, ha nem a sor elején vagy végén áll. A
felülíró mód az elektronikus szövegszerkesztésben nem természetes mód, ezért amilyen hamar
csak lehet, vissza kell térni beszúró módba a ^T T lenyomásával.
Ha felülíró módban szeretnél beszúrni, üss ^@-ot. Ez egyetlen szóközt szúr be a szövegbe.
Vezérlő és metakarakterek
Minden karaktert egy szám reprezentál. Például az 'A'-t 65, az '1'-et 49. Minden általában
látható karakter értéke a 32 - 126 intervallumba esik (ezt a különös, önkényes,
karakterről számra történő leképezést ASCII-karakterkészletnek hívják). Az intervallumon
kívül eső számok 0-tól 255-ig általában nem jelenítődnek meg, de néha egyéb különleges
jelentésük van. A 10-es szám például a sorvéget jelenti. Ezeket a különleges, nem
megjeleníthető vezérlő karaktereket úgy viheted be, hogy megnyomod a `-ot, majd a @ A B C
... X Y Z [ ^ ] \ _ valamelyikét a 0 - 31-ig terjedő kódokhoz és ?-et a 127-es kódhoz.
Például a ` J lenyomásával sorvége karaktert szúrhatsz be, ` I-vel pedig TAB-ot (amely
ugyanazt csinálja, mint a TAB billentyű). Hasznos vezérlőkarakter a 12-es (` L), melynek
hatására a legtöbb nyomtató előre halad a lap tetejéig. Észre fogod venni, hogy a JOE ezt
a karaktert aláhúzott L-ként jeleníti meg. A 127 feletti karaktereket, a metakaraktereket,
a ^\ lenyomásával viheted be. Ez 128-at ad hozzá a következő bevitt (esetleg vezérlő)
karakterhez. A JOE a 128 feletti karaktereket inverzen jeleníti meg. Egyes nyelvek, melyek
több betűvel rendelkeznek, mint az angol, a metakaraktereket használják az ábécé maradék
részére. Át kell váltanod ASIS-módra (lásd később), hogy ezek háborítatlanul eljussanak a
terminálig.
Promptok
Ha a Joe egy prompttal fájlnévre kérdez rá, és megnyomod a TAB-ot, megpróbálja azt
kiegészíteni az általad beírt névből, amennyire lehetséges. Ha nem tudja a teljes névre
kiegészíteni, mert több megoldás is létezik, hangjelzést ad. Ha megint megnyomod a TAB-ot,
a Joe kilistázza az összes lehetséges kiegészítést. A kurzornyilakkal mozoghatsz az
alkönyvtármenüben, és RETURN-nel vagy SZÓKÖZ-zel választhatsz ki egy elemet. Ha egy
könyvtárbejegyzés első betűjét lenyomod, kiválasztódik, vagy ha több bejegyzés is azonos
betűvel kezdődik, akkor a kurzor ezen bejegyzések között ugrál. Ha alkönyvtárat vagy a
..-t választod, a fájlnévprompt kiegészül az alkönyvtár nevével, és az új alkönyvtár
betöltődik a menübe. Backspace-szel visszatérhetsz az előző alkönyvtárba.
A legtöbb prompt rögzíti az általad adott válaszok történetét. Felfelé- és lefelényíllal
lépkedhetsz a történetben.
A promptok valójában egy soros, státuszsor nélküli ablakok, így a promptokon belül
bármelyik szokásos szerkesztő parancsot használhatod. A prompt története pedig nem más,
mint ugyanannak a "promptfájlnak" a sorai. Így a megszokott ^K F paranccsal kereshetsz
benne visszafelé.
Mivel a promptok ablakok, ezért ^K P-vel és ^K N-nel átválthatsz belőlük másik ablakba.
Hol vagyok?
^K SZÓKÖZ-re a JOE beszámol a képernyő utolsó sorában a sor-, oszlop- és byte-számról. A
kurzor alatti karakterhez rendelt szám (az ASCII-kódja) is megjelenik. A státuszsor-
karakterláncban elhelyezett megfelelő escape-szekvenciákkal beállíthatod, hogy a sor-
és/vagy oszlopszám mindig megjelenjen a státuszsorban. A részletekhez módosítsd a joerc
fájlt.
Fájlműveletek
^K D-vel mentheted el az aktuális fájlt (lehet a fájl eredeti nevétől különböző néven is).
Miután elmentetted a fájlt, ^K E-vel egy másik fájl szerkesztését kezdheted meg.
Ha csak a fájl egy kijelölt szakaszát szeretnéd elmenteni, lásd a Blokkok fejezetet lent.
Ha a szerkesztett fájlba egy másik fájlt szeretnél beemelni, használd a ^K R-t a
beszúrásra.
A szövegszerkesztő működésének ideiglenes felfüggesztése
Ha szeretnéd ideiglenesen leállítani a szövegszerkesztőt, és szeretnél visszatérni a
shellbe, üss ^K Z-t. Akkor lehet erre szükség, ha abba akarod hagyni a szöveg
szerkesztését, és például válaszolni akarsz egy e-mailre, vagy el akarod olvasni ezt a
manoldalt. fg vagy exit begépelésével (a felfüggesztéskor közli veled a Joe, melyikkel)
térhetsz vissza a szövegszerkesztőhöz.
Szövegkeresés
^K F-fel előre vagy hátrafelé kereshetsz szövegtöredéket (karakterláncot). A keresendő
szót a megjelenő prompt után kell beírni. Miután Return-t nyomtál, újabb prompt jelenik
meg. Nyomhatsz megint egyszerűen Return-t az azonnali előre történő kereséshez, vagy
megadhatsz egy vagy több kapcsolót:
b Hátrafelé keres.
i A kis- és nagybetűket egyformaként kezeli. Egyébként pedig különbözőnek tekinti
őket.
nnn (ahol nnn szám) Ha megadsz egy számot, a JOE a szöveg N-edik előfordulását keresi
meg. Ez hasznos, ha valamilyen reguláris módon strukturált fájlokban szeretnél egy
bizonyos helyre ugrani.
r Kicseréli a szöveget. Ha megadod az r kapcsolót, a Joe rákérdez a helyettesítő
szövegre. Minden egyes alkalommal, amikor a szövegszerkesztő megtalálja a keresendő
szöveget, megkérdezi, hogy le akarod-e cserélni a helyettesítő szövegre. Ha y-t
nyomsz, lecseréli a szöveget, és megkeresi a következő előfordulást, ha n-et
nyomsz, nem cserél, csak a következő előfordulást keresi meg, ha r-t nyomsz, kérdés
nélkül lecseréli a maradék összes előfordulást a fájlban (alávetve a fenti nnn
kapcsolónak), ha pedig ^C-t nyomsz, leáll a keresés.
^L-el megismételheted az előző keresést.
Reguláris kifejezések
Számos különleges karaktersorozatot vihetsz be keresendő szövegként:
\* Nulla vagy több karaktert talál meg. Például, ha A\*B-t adsz meg keresendő
szövegnek, a JOE olyan A-t fog keresni, amit akárhány karakter követ, azután pedig
egy B.
\? Pontosan egy karaktert talál meg. Például, ha A\?B-t adsz meg keresendő szövegnek,
a JOE megtalálja AXB-t, de nem találja meg AB-t vagy AXXB-t.
\^ \$ Ezek egy sor elejére és végére illeszkednek. Például, ha \^teszt\$-et keresel, a
JOE a sorban önmagában álló teszt-et találja meg.
\< \> Ezek egy szó elejére és végére illeszkednek. Például, ha \<\*is\*\>-at keresel, a
JOE megtalálja azt az egész szót, amely tartalmazza az is részkarakterláncot.
\[...] A szögletes zárójelek között álló bármelyik karakterre illeszkedik. Például, ha a
\[Ee]zt keresendő karakterláncot adod meg, a JOE egyaránt megtalálja az Ezt és az
ezt szavakat. A zárójelek között karaktertartományt is megadhatsz. Például a \[A-Z]
megtalálja az összes nagybetűt. Ha a zárójelek között az első karakter ^, a JOE
azokat a karaktereket fogja keresni, amelyek nincsenek a zárójelben.
\c Hasonlóan működik, mint a \*, de csak helyesen zárójelezett C-nyelvű kifejezésekre
illeszkedik. Például, ha malloc(\c) szót keresed, a JOE minden malloc
függvényhívást megtalál még akkor is, ha ) van a zárójelek között.
\+ A \+-t követő karakterből nullát vagy többet talál meg. Például, ha a \[ ]\+\[ ]
karakterláncot keresed, ahol a szögletes zárójelek között SZÓKÖZ és TAB áll, a JOE
a whitespace-eket találja meg.
\\ Egyetlen \-re illeszkedik.
\n A speciális sorvége vagy újsor karaktert találja meg.
Számos különleges karaktersorozatot adhatsz meg a helyettesítő karakterláncban is:
\& A kereső karakterláncra illeszkedő szöveggel helyettesít. Például, ha a kereső
karakterlánc \<\*\> volt, ami szavakra illeszkedik, és "\&" a helyettesítő
karakterlánc, a JOE idézőjelbe rakja a szavakat.
\0 - \9
Az N-edik \*-ra, \?-re, \+-ra, \c-re vagy \[...]-re illeszkedő szöveggel
helyettesít.
\\ Használd ezt, ha \-t akarsz tenni a helyettesítő karakterláncba.
\n Használd ezt, ha sorvége jelet akarsz tenni a helyettesítő karakterláncba.
PÉLDÁK
Tegyük fel, hogy van egy címlistád, mindegyik cím külön sorban van, mindegyik sor
"Cím:"-tal kezdődik és az elemeket vessző határolja, így:
Cím: S. Holmes, 221b Baker St., London, Anglia
Ha újra akarod rendezni a listát úgy, hogy elöl legyen az ország, utána a város, azután a
személy neve, majd a cím, ez a teendő:
^K F-fel kezdd el a keresést, és gépeld be:
Cím:\*,\*,\*,\*\$
hogy illeszkedjen a "Cím:"-ra, a négy vesszővel elválasztott elemre és a sor végére. A
kapcsolókhoz írj r-t a cseréhez, azután gépeld be:
Cím:\3,\2,\0,\1
hogy az általad kívánt módon megkeverd az információt. Miután Returnt nyomtál, a keresés
elkezdődik, és a példasor így módosul:
Cím: Anglia, London, S. Holmes, 221b Baker St.
Blokkok
Ha a szöveg bizonyos részeit mozgatni, másolni, elmenteni vagy törölni akarod, ezt
kijelölt blokkokkal teheted meg. Először vidd a kurzort a kívánt szövegrész elejére, és
nyomj ^K B-t. Azután vidd a kurzort a szövegrész vége utáni karakterre, és nyomj ^K K-t. A
^K B és ^K K közötti szöveg kijelölődik. Most viheted a kurzort valahova máshova a
dokumentumban, és nyomj ^K M-t, hogy oda mozogjon a kijelölt szöveg. ^K C-vel a kijelölt
szövegről másolatot készíthetsz, és beszúrhatod oda, ahol a kurzor áll. ^K Y törli a
kijelölt szöveget. ^K W a kijelölt szöveget fájlba írja.
Nagyon hasznos parancs a ^K /, amely Unix-parancson szűr át szövegblokkot. Például, ha ^K
B-vel és ^K K-val szavak listáját jelölöd ki, és a ^K / sort parancsot gépeled be, a
szólista rendezetté válik. A ^K / parancshoz másik hasznos Unix-parancs a tr. Ha begépeled
a ^K / tr a-z A-Z parancsokat, akkor a kijelölt blokk összes betűjéből nagybetű lesz.
Miután befejezted a blokkműveletet, ha nem zavar, hagyhatod a blokkot kijelölve (persze,
ha véletlenül lenyomod a ^K Y-t, anélkül, hogy észrevennéd...). Ha mégis zavar, csak üss
^K B ^K K-t a kijelölés kikapcsolásához.
Programblokkok behúzása
A ^T I paranccsal lehet be-, illetve kikapcsolni az automatikus behúzó üzemmódot. A joerc
úgy van beállítva, hogy a .p, .c vagy .h végű fájlokra engedélyezve van az automatikus
behúzás. Ha az automatikus behúzás be van kapcsolva, és Return-t ütsz, a kurzor ugyanabba
az oszlopba kerül, ahol az első nem SZÓKÖZ/TAB karakter volt az eredeti sorban.
A ^K , és ^K . parancsok használatával balra vagy jobbra tolhatsz egy szövegblokkot. Ha
nincs kijelölve szöveg, amikor kiadod ezeket a parancsokat, a kurzort tartalmazó
programblokk fog kiválasztódni és mozogni a későbbi ^K , és ^K . parancsokra. Az eltolás
oszlopainak száma beállítható a ^T billentyúvel.
Ablakok
Egyszerre több fájlt is szerkeszthetsz, vagy szerkesztheted ugyanazt a fájlt kettő vagy
több különböző helyen. Ehhez nyomj ^K O-t, ekkor két ablakra oszlik a képernyő. ^K P-vel
vagy ^K N-nel viheted át a kurzort a felső vagy az alsó ablakba. ^K E-vel szerkeszthetsz
új fájlt az egyik ablakban. Az ablak eltűnik, ha ^K X-szel elmented a fájlt, vagy ^C-vel
kilépsz a fájlból. Ha olyan fájlból lépsz ki, amely két ablakban is jelen van, a fájl nem
tűnik el, csak az egyik ablaka.
^K O-val nyithatsz ablakon belül még több ablakot. Ha túl sok ablakod van a képernyőn, de
nem akarod eltávolítani őket, nyomj ^K I-t. Így csak az az ablak fog látszani, amelyben a
kurzor van, vagy ha kezdetben is csak egy ablak látszódott, a JOE megkísérli beilleszteni
az összes rejtett ablakot. Ha több ablak van, mint amennyit el lehet helyezni a képernyőn,
a legalsó ablakból ^K N-nel, a legfelsőből ^K P-vel érheted el azokat.
Ha több fájlnevet adtál meg a JOE indításakor a parancssorban, mindegyik fájl külön
ablakba kerül.
Az ablakok magasságát a ^K G és ^K T parancsokkal állíthatod.
Billentyűzetmakrók
A makrók lehetővé teszik, hogy billentyűleütések sorozatát rögzítsed, és két billentyű
lenyomásával visszajátszd őket. Ez ismétlődő feladatok automatizálására használható. A
makrórögzítés elindításához nyomj ^K [-et, azután egy számot 0-tól 9-ig. A státuszsorban
megjelenik a (Macro n recording...) [n-dik makró rögzítése] felirat. Most gépeld be azt a
billentyűsorozatot, amit szeretnél ismételten végrehajtani. A begépelt parancsok hatása
most is a szokásos. ^K ]-lel állítsd le a makró rögzítését. ^K lenyomása után a rögzített
makró számával hajthatod végre a billentyűsorozatot.
Például, ha "**"-ot szeretnél néhány sor elejére tenni, gépeld be:
^K [ ^A ** <lefelényíl> ^K ]
ami elindítja a makrórögzítést, a sor elejére teszi a kurzort, beszúrja a "**"-ot, egy
sorral lejjebb viszi a kurzort, és befejezi a rögzítést. Mivel a rögzített
billentyűlenyomások hatására a kurzor a következő sorba kerül, a makrót ismételten
használhatjuk anélkül, hogy nekünk mozgatni kellene a kurzort, ezt tartsuk szem előtt
minden makrórögzítésnél.
Ha úgy találod, hogy a rögzített makró ismétlődő billentyűleütéseket tartalmaz, a makrón
belül rögzíthetsz másik makrót, feltéve, hogy különböző makrószámot használsz. Az előzőleg
rögzített makrókat is futtathatod az új makrón belül.
Ismétlés
Az ismétlés paranccsal, ^K \-sel a kívánt alkalommal megismételhetsz makrót, bármely más
szerkesztő parancsot vagy akár egy közönséges karaktert. Nyomj ^K \-t, gépeld be, hogy
hányszor akarod ismételni a parancsot, és nyomd meg a Return-t. Most a következő általad
megadott szerkesztő parancsot ennyiszer fogja ismételni.
Például a szöveg következő 20 sorának törléséhez gépeld be:
^K 20<Return>^Y
Téglalap-kijelölő üzemmód
^T X-re a ^K B és ^K K parancsok nem szövegfolyamot, hanem téglalapblokkot jelölnek ki. Ez
az üzemmód a szöveg oszlopainak mozgatására, másolására, törlésére vagy elmentésére
használható. Az oszlopokat szűrheted is a ^K / paranccsal - ha például rendezni akarod
őket. A fájl beszúrása parancsra, a ^K R-re is hatással van.
A téglalap-kijelölő móddal együtt használva hasznos a felülíró mód (^T T). Felülíró módban
a téglalap nem a régi szöveg elé szúródik be, hanem a helyére kerül. A blokktörlő parancs
(^K Y) sem törli a kijelölt téglalapot, hanem SZÓKÖZ-ökkel és TAB-okkal írja felül. A
felülíró mód különösen hasznos a blokkszűrő parancs (^K /) használatánál, mivel megmarad a
kijelölt oszlop eredeti szélessége.
Tagek keresése
Ha sok forrásfájlból álló nagy C programot szerkesztesz, a ctags programmal tags fájlt
hozhatsz létre. Ez a fájl tartalmazza a program szimbólumainak listáját, és hogy melyik
fájlban és melyik pozíción definiálták őket. A ^K ; parancs megkeresi a szimbólumot
(függvényeket, definiált konstansokat stb.), betölti az aktuális ablakba a fájlt, amely
tartalmazza a szimbólum definícióját, és a kurzort a definícióhoz viszi. A ^K ; rákérdez a
kívánt szimbólumra, de azt a szimbólumot használja alapértékként, amin a kurzor állt.
Mivel a ^K ; parancs az aktuális ablakba tölti be a definíciós fájlt, érdemes előtte ^K O-
val ketté osztani az ablakot, hogy egyszerre látszódjon az eredeti és a definíciós fájl.
Shellablakok
^K '-fal futtathatsz shellparancsot egy JOE-ablakban. Ha a kurzor a shellablak végén áll
(ha nem, használj ^K V-t), bármit írsz, az az ablak helyett a shellnek adódik át. A shell
vagy a shellben végrehajtott parancsok kimenete hozzáadódik a shellablakhoz (a kurzor
követni fogja ezt a kimenetet, ha a shellablak végén áll). Ez a parancs shellparancsok
eredményének - például a make kimenetének, egy karakterlánc fájlhalmazból való ki-grep-
pelése vagy egy FTP-kapcsolat alkönyvtárlistája eredményének rögzítésére használható.
Amellett a begépelhető karakterek, a ^C, a Backspace, a DEL, a Return és a ^D billentyűk
adódnak át a shellnek. Írd be az exit parancsot a shellkimenet rögzítésének leállításához.
Ha ^C-t nyomsz a shellablakban, amikor a kurzor nem az ablak végén van, a shellre
végrehajtódik a kill parancs..
KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK
Ahhoz, hogy a JOE helyesen működjön, számos más környezeti beállításnak helyesnek kell
lennie. A számítógép és a terminálod közötti kapcsolat minőségét (baud-értékét) helyesen
kell beállítani, hogy a JOE egyenletesen frissítse a képernyőt, és engedélyezze, hogy az
előregépelés késleltesse a a képernyő frissítését. Ennek beállítására használd az stty nnn
parancsot. Olyan közel kell állítani a kapcsolat valódi minőségéhez, amennyire csak lehet.
Például, ha 1200 baudos modemmel csatlakozol, ezt az értéket kell az stty-nek megadni. Ha
14.4k-s modemmel csatlakozol, de a terminálszerver, ahová csatlakoztál, 9600 bauddal
csatlakozik a számítógéphez, a sebességet 9600 baudra kell állítani. A 38400-as vagy extb
speciális baud-értéket a nagyon nagy sebességű kapcsolat jelzésére használják, úgymint
memory mapped konzol vagy X-window terminálemulátor. Ha nem tudod az stty-nal beállítani a
valódi átviteli minőséget (talán mert a modem különböző értéken kommunikál a
számítógéppel, mint amennyivel a telefonvonalon keresztül kommunikál), adhatsz helyette
numerikus értéket a BAUD környezeti változónak (setenv BAUD 9600-at használj csh-ban,
BAUD=9600; export BAUD-ot sh-ban).
A TERM környezeti változót az általad használt terminál típusára kell állítani. Ha a
terminálod mérete (sorok/oszlopok száma) különbözik attól, mint amiről a a TERMCAP- vagy
TERMINFO-bejegyzés tanúskodik, az stty rows mm cols nn paranccsal (mm a sorok, nn az
oszlopok száma) vagy a LINES és COLUMNS környezeti változókkal állíthatod be.
A JOE általában úgy gondolja, hogy a számítógép és a terminálod közötti flow controlt a
^S/^Q handshaking valósítja meg (azaz, ha a számítógép túl gyorsan küldi a karaktereket a
terminálodra, a terminálod ^S-t küld a kimenet megállítására és ^Q-t a helyreállítására).
Ha a flow control out-of-band vagy hardveres handshakinget használ, vagy ha a terminálod
elég gyors ahhoz, hogy állandóan lépést tartson a számítógép kimenetével, és szeretnéd a
^S/^Q billentyűket szerkesztő parancsként használni, állítsd be a NOXON környezeti
változót, hogy a JOE megkísérelje kikapcsolni a ^S/^Q handshakinget. Ha a számítógép és a
terminálod közötti kapcsolat nem használ handshakinget, és a terminálod nem elég gyors
ahhoz, hogy lépést tartson a számítógép kimenetével, állítsd be a DOPADDING környezeti
változót, hogy a JOE lelassítsa a kimenetet PAD (tömítő) karakterek beszúrásával.
FÁJLNEVEK
Bárhol, amikor a JOE fájlnevet kér tőled, akár a parancssorban, akár a szövegszerkesztőn
belül, ezt is begépelheted:
!parancs
Az adatokat egy shellparancsból olvassa, vagy egy shellparancsba írja. Például joe
'!ls'-sel az alkönyvtárlistád másolatát szerkesztheted, vagy ^K D !mail
jhallen@world.std.com-mal a szerkesztett fájlt elküldheted nekem.
>>fájlnév
Ez által a JOE hozzáfűzi a szerkesztett szöveget a "fájlnév" végéhez.
fájlnév,KEZDET,MÉRET
Ez által egy fájl vagy eszköz rögzített szakaszát éred el. A KEZDET-et és a MÉRET-
et decimálisan (pl. 123), oktálisan (pl. 0777) vagy hexadecimálisan (pl. 0xFF)
adhatod meg. Például joe /dev/fd0,508,2-vel editálhatod Linuxon az első
hajlékonylemez-meghajtó 508. és 509. byte-ját.
- Ezzel a szabványos bemenetről nyerheted az inputot, vagy a szabványos kimenetre
írhatod az eredményt. Például parancscsőbe is rakhatod a joe-t: quota -v | joe - |
mail root, ha reklamálni akarsz az alacsony kvótád miatt.
A joerc FÁJL
A ^T kapcsolók, a súgóképernyők és a billentyűsorozatokhoz kötött szerkesztő parancsok
mind a JOE inicializációs fájljában vannak definiálva. Ha erről a fájlról (amely a
/etc/joe/joerc útvonalon található) másolatot készítesz $HOME/.joerc néven, kedved szerint
testre szabhatod ezeket a beállításokat. Az inicializációs fájl szintaxisa magától
értetődő, és további útmutatás is található benne.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A JOE-t Joseph H. Allen írta. Ha hibabejelentésed vagy kérdésed van, küldd el őket e-
mailen a jhallen@world.std.com címre. Larry Foard (entropy@world.std.com) és Gary Gray
(ggray@world.std.com) is segítettek a JOE megalkotásában.
VÁLTOZTATÁSOK
Változtatások Debianhoz Christian Linharttól <chris@cosy.sbg.ac.at>. Ezek a változtatások
csak néhány fájl Debianban megváltozott helyét érintik.
MAGYAR FORDÍTÁS
Nagy Viktor <chaos@valerie.inf.elte.hu>
JOE(1)