Provided by: manpages-hu_20010119-6_all 
NÉV
joe - Joe saját szövegszerkesztője
ÁTTEKINTÉS
joe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
jstar [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
jmacs [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
rjoe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
jpico [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók] fájlnév ]...
LEÍRÁS
A JOE erőteljes, képernyőorientált ASCII-editor. Felhasználói felülete hasonlít sok felhasználóbarát PC-s
szövegszerkesztőhöz. A Micro-Pro-féle WordStar vagy a Borland "Turbo"-nyelveinek felhasználói otthonosan
fognak mozogni benne. A JOE mégis jellegzetes UNIX-os képernyőorientált editor, és legfőképpen programok
és szövegek szerkesztésére alkalmas.
A JOE számos más szövegszerkesztőt is emulál. A JSTAR a WordStar hű utánzata sok JOE-funkcióval
kiegészítve. A JPICO a Pine levelező rendszer PICO editorának hű utánzata sok kiegészítéssel és
javítással. A JMACS a GNU-EMACS utánzata. Az RJOE a JOE korlátozott változata, amely csak a parancssorban
megadott fájlt engedi szerkeszteni.
Bár a JOE valójában öt különböző szövegszerkesztő, csak egy futtatható fájlra van szükség, de öt
különböző néven. A szövegszerkesztő neve kiegészítve "rc"-vel adja a JOE inicializációs fájljának nevét,
ami meghatározza a szövegszerkesztő személyiségét.
A JOE szabad szoftver; szabadon terjeszthető és/vagy módosítható a GNU General Public License
feltételeivel, amiket a Free Software Foundation tett közzé. Nem tervezem, hogy a JOE-t kereskedelmi
szoftverré vagy shareware-ré változtassam. A JOE elérhető az Interneten anonymous-ftp-vel az ftp.std.com
címről, a fájl útvonala: src/editors/joe*.tar.Z.
HASZNÁLAT
A szövegszerkesztő indításához gépeld be, hogy joe, azután a szerkeszteni kívánt nulla vagy több fájl
nevét. Mindegyik fájlnevet megelőzheti a lokális kapcsolók beállítása (lásd a lokális kapcsolók
táblázatát lejjebb). Más, globális kapcsolókat, melyek az egész editorra érvényesek, szintén a
parancssorban lehet elhelyezni (lásd a globális kapcsolók táblázatát lejjebb). Ha új fájlt szerkesztesz,
az új fájl nevét megadhatod mind a szövegszerkesztő indításakor, mind a fájl elmentésekor. A fájlnevek
módosított szintaxisa lehetőséget nyújt programok kimenetének, a szabványos bemenetnek és kimenetnek,
illetve fájlok vagy eszközök részeinek szerkesztéséhez. A részleteket lásd lent a Fájlnevek fejezetnél.
Ha már a szövegszerkesztőben vagy, szöveget gépelhetsz be, és speciális vezérlőkarakter-szekvenciákat
használhatsz más szerkesztő feladatok elvégzéséhez. Hogy megtudd, mik a vezérlőkarakter-szekvenciák,
olvasd el a manoldal maradék részét, vagy nyomj ^K H-t a súgóhoz a szövegszerkesztőben.
Most következzen egy kis zavaros számítógép-tudomány:
A ^ azt jelenti, hogy a Control billentyűt lenyomva kell tartani az utána következő billentyű lenyomása
alatt (ugyanúgy, ahogy a Shift-et a nagybetűkhöz). Számos vezérlőkarakter-szekvencia elérhető más
billentyűvel, így nem kell lenyomni a Control billentyűt: Az ESC a ^[-et, a Del a ^?-et, a Backspace a
^H-t, a Tab a ^I-t, a Return vagy az Enter a ^M-et, a Linefeed a ^J-t helyettesíti. Némely
billentyűzetnél gondot okoz néhány vezérlőkarakter-szekvencia. A ^_-t, ^^-t és a ^@-ot általában a Shift
lenyomása nélkül is be lehet írni (azaz próbáld ki a ^- -et, a ^6-ot és a ^2-őt). Más billentyűzeten ezek
máshol lehetnek. Próbáld ki a ^.-ot, a ^,-őt és a ^/-et. A ^SZÓKÖZ általában a ^@ helyett használható. A
^\-t és a ^]-et sok kommunikációs program értelmezi, például a telnet és a kermit. Általában kétszer kell
megnyomni ezeket a billentyűket, hogy átjussanak a kommunikációs programon.
Amikor ^K H-t nyomsz, a képernyő tetején megjelenik az első súgóablak. Amíg a súgóablak a képernyőn van,
folytathatod a szöveg bevitelét és szerkesztését. Más témához lapozhatsz, ha ^[,-t és ^[.-ot nyomsz (ez
az ESC , és az ESC .). A súgóablak eltüntetéséhez használd a ^K H-t.
Testre szabhatod a billentyűzetkiosztást, a súgóképernyőt és számos alapviselkedést, ha a JOE
inicializációs fájlját (Debianon a /etc/joe/joerc) .joerc néven a home-könyvtáradba másolod, és
módosítod. Lásd lent a joerc fejezetet.
Ha alapértelmezett editorként a JOE-t akarod használni e-mailhez és newsolvasáshoz, állítsd be az EDITOR
és a VISUAL környezeti változókat a shelled inicializációs fájljában (.cshrc vagy .profile), hogy a JOE-
ra hivatkozzanak (/usr/bin/joe Debianon).
Számos homályos indítási paraméter beállítására lehet még szükség, főleg akkor, ha a terminálod nem úgy
frissíti a képernyőt, ahogy elvárnád. Lásd lent a Környezeti változók fejezetet.
OPCIÓK
A következő globális kapcsolókat lehet megadni a parancssorban:
-asis Az ASCII 127 feletti karakterek úgy kerülnek ki a terminálra, ahogy vannak, ahelyett, hogy a nekik
megfelelő 128 alatti karakter inverze jelenne meg. Ha ez nem működik, ellenőrizd a
terminálbeállításodat.
-backpath útvonal
Ha ez a kapcsoló meg van adva, nem a fájlok eredeti alkönyvtárába menti el a backupfájlokat, hanem
a kapcsoló után állóba.
-baud nnn
Beállítja a baud-értéket a terminálképernyő optimalizálására. A Joe 19200-as alatti
baud-értékeken késleltet, ami kikerüli a tty-pufferelést, így az előregépelés megszakítja a
képernyőkimenetet. A görgető parancsokat nem használja 38400 baudon. Ez azon X-termináloknál és
más konzol-tty-knél hasznos, amelyek nem soros vonalon mennek át.
-beep A Joe hangjelzést ad a parancsok közben fellépő hibáknál, és amikor a kurzor fájlhatáron túl akar
menni.
-columns nnn
Beállítja a képernyő oszlopainak számát.
-csmode
Folytatólagos kereső mód: egy a megelőzőt azonnal követő keresés nem kérdez rá új karakterláncra,
hanem az előző keresést ismétli meg. Ez hasznos a ^[S és az ^[R parancsok használatánál, és amikor
a Joe Emacs-módban van.
-dopadding
A Joe általában feltételez valamilyen flow control meglétét közötte és a tty között. Ha nincsen,
akkor a kapcsoló hatására a Joe extra ^@-okat küld a tty-re, ahogy a termcap-bejegyzés előírja. Az
extra ^@-ok megengedik, hogy a hosszú terminálparancsok után a terminál felfüggessze magát.
-exask A kapcsoló hatására a ^KX rákérdez az elmentendő fájl nevére ellenőrzésképpen.
-force Ez a kapcsoló biztosítja, hogy az elmentett fálj utolsó sorát soremelés zárja le.
-help A szövegszerkesztő a súgóképernyővel indul, ha ez a kapcsoló meg van adva.
-keepup
A státuszsor oszlopszám- és vezérlőbillentyűprefix-mezői általában másodpercenként frissítődnek,
hogy csökkenjen a CPU-fogyasztás. Ezzel a kapcsolóval ezek a mezők minden gombnyomás után
frissítődnek.
-lightoff
A blokk-kijelölés megszűnik bármely blokkművelet után, ha ez a kapcsoló meg van adva.
-lines nnn
Beállítja a képernyő sorainak számát.
-marking
A szöveg a ^KB és a kurzor között jelölődik ki (használd a -lightoff kapcsolóval együtt és
módosítsd a joerc fájlt a drop-anchor stílusú blokk-kijelöléshez).
-mid Ha ez a kapcsoló be van kapcsolva, és a kurzor kimozog az ablakból, az ablak úgy gördül, hogy a
kurzor középen legyen. Lassú terminálokon, amelyeknek nincsenek görgető parancsaik, a kapcsoló
kényszerűségből be van kapcsolva.
-nobackups
Ez a kapcsoló megakadályozza a backupfájlok készítését.
-nonotice
Ez a kapcsoló megakadályozza, hogy a copyrightmegjegyzés megjelenjen a szövegszerkesztő
indulásakor.
-nosta Ez a kapcsoló eltávolítja a felső státuszsort. Ez kellemes, ha csak a szöveget akarod látni a
képernyőn, vagy ha vt52-es terminált használsz.
-noxon Megkísérli kikapcsolni a ^S/^Q billentyűk feldolgozását. Ez hasznos, ha a Joe WordStar- vagy
Emacs-módban van.
-orphan
Ha ez a kapcsoló aktív, a parancssorban megadott extra fájlok nem külön ablakokba, hanem "árva"
pufferekbe kerülnek. Ez hasznos, ha a Joe Emacs-módban van.
-pg nnn
Meghatározza a PgUp/PgDn (^U/^V) után megtartandó sorok számát. Ha -1-et adsz meg, az ablak felét
tartja meg.
-skiptop nnn
Ne használja a képernyő legfelső nnn sorát. Ez hasznos, ha a Joe-t BBS-editorként használod.
Ezek a kapcsolók a joerc fájlban szintén beállíthatók. Továbbá a NOXON, BAUD, LINES, COLUMNS és DOPADDING
kapcsolók környezeti változókban is megadhatók.
A JOETERM környezeti változó beállítása hatástalanítja a szokásos TERM változót, és ebből állapítja meg a
Joe a terminál típusát.
A következő kapcsolókat minden egyes fájlnév előtt meg lehet adni a parancssorban:
+nnn A kurzor a megadott sorban áll kezdetben.
-crlf A Joe LF helyett CR-LF-et használ a sorvége jelzésére. Ez MS-DOS vagy VMS fájlok szerkesztésére
használható.
-wordwrap
A Joe a szó előtt sort tör, ha a jobb oldali margón túl gépelsz.
-autoindent
Ha Returnt ütsz egy behúzott sorban, a behúzás átmásolódik az új sorra.
-overwrite
A gépelés nem beszúr, hanem felülírja a korábbi karaktereket.
-lmargin nnn
Beállítja a bal margót.
-rmargin nnn
Beállítja a jobb margót.
-tab nnn
Beállítja a tabulálás szélességét.
-indentc nnn
Beállítja a behúzási karaktert a ^K, és ^K. számára (32 a SZÓKÖZ, 9 a TAB).
-istep nnn
Beállítja a behúzás lépésközét a ^K, és ^K. számára.
-linums
A sor számát megjeleníti minden sor elején.
-rdonly
A fájl csak olvasható.
-keymap name
A joerc fájl egy másik szekcióját használja a billentyűszekvenciák hozzárendelésére.
Ezek a kapcsolók a joerc fájlban is megadhatók. Beállíthatók a fájlnév kiterjesztésétől függően.
Programoknál (.c, .h vagy .p kiterjesztésűek) általában lehetővé teszik a sorok automatikus behúzását. A
sortörés engedélyezett minden fájlra, kivéve az rc-kre.
A SZERKESZTÉSI MUNKA
A szerkesztés alapjai
Ha karaktereket gépelsz a szövegszerkesztőbe, azok általában a szerkesztendő fájlba szúródnak (vagy
hozzáfűződnek a fájlhoz, ha a kurzor a fájl végén helyezkedik el). Ez az editor közönséges üzemmódja. Ha
létező szöveget akarsz kicserélni, törölnöd kell a régit az új begépelése előtt vagy után. A Backspace
billentyű használható a szöveg törléséhez: mozgasd a kurzort a törlendő szöveg jobb széléhez, és üsd le a
Backspace-t néhányszor.
Sortörés beszúrásához üss Enter vagy Return billentyűt. Például, ha a kurzor a sor közepén állt, és
Return-t ütöttél, a sor kettészakad, és a kurzor a második sor elejére kerül. Üss Backspace-t a sor
elején a sortörés eltűntetéséhez.
A fájlban való mozgáshoz használd a kurzornyilakat. Ha a billentyűzeted nem tartalmazza ezeket (vagy
valamilyen okból nem működnek), használd a ^F-et az előre (jobbra), ^B-et a hátra (balra), ^P-t az előző
sorba (felfelé) és ^N-t a következő sorba (lefelé) való mozgáshoz. A jobb és bal nyíl egyszerre egy
karakterpozícióval mozgatja a kurzort előre vagy hátra a szövegben: ha sor elején állsz, és megnyomod a
bal nyílat, az előző sor végére kerülsz. A felfelé- és lefelényíl annyi karakterpozícióval mozgatja előre
és hátra a kurzort, hogy ugyanabba az oszlopba kerüljön, mint ahol az eredeti sorban volt.
Ha be akarod húzni a sort, használd a TAB billentyűt. Ez speciális vezérlő karaktert helyez el, ami
gondoskodik arról, hogy az őt követő karakterek a következő tabulátorpozíción kezdődjenek. A
tabulátorpozíciók általában minden nyolcadik oszlopban találhatók, de ez megváltoztatható a ^T D
paranccsal. A PASCAL- és C-programozók gyakran minden negyedikre állítják.
Ha valamilyen okból a képernyőd összekuszálódott (például figyelmeztetést kaptál a bifftől, hogy leveled
jött), felfrissítheted a ^R lenyomásával.
Sok más törlő és mozgató billentyű létezik még. Például a ^D billentyű nem visszafelé töröl, mint a
Backspace, hanem a kurzor alatti karaktert törli. A ^D a sortörést is törli, ha a kurzor a sor végén áll.
^Y-nal azt a sort törlöd, amin a kurzor áll, ^J-vel pedig csak a kurzortól a sor végéig terjedő részt
törlöd.
^A-val a kurzor az őt tartalmazó sor elejére ugrik. ^E-vel a kurzor a sor végére ugrik. ^U-val vagy ^V-
vel a képernyő méretének felével gördül a kurzor fel vagy le. A "gördülés" azt jelenti, hogy a szöveg
elmozdul a képernyőn, de a kurzor ugyanazon a helyen marad a képernyőhöz viszonyítva. ^K U-val vagy ^K V-
vel a kurzor a fájl elejére vagy végére ugrik. A szövegszerkesztő súgó képernyőin további törlő és
mozgató parancsokat találsz.
Ha hibát vétettél, ^_-sal vonhatod vissza. A legtöbb billentyűzeten elég a ^- -et lenyomni, de némelyiken
a Shift és a Control billentyűket egyszerre kell lenyomva tartani. Ha túl sokat vontál vissza, ^^
billentyűvel "újracsinálhatod" a visszavont változtatásokat (elég ^6-ot nyomni bizonyos
billentyűzeteken).
Ha a fájl egy bizonyos részét szerkesztetted, és azután időlegesen megnézted vagy szerkesztetted a fájl
egy másik részét, ^K - -szal visszatérhetsz az eredeti helyre. Ez a parancs valójában a fájl azon részére
visz vissza, ahol a legutolsó változtatás történt. A helyek között, ahol korábban változtatás történt, ^K
- -szal és ^K =-vel lehet lépkedni, ugyanúgy, ahogy a változások történetében visszavonással és
"újracsinálással".
Ha befejezted a fájl szerkesztését, ^K X-szel léphetsz ki a szövegszerkesztőből. Ha még nem nevezted el a
szerkesztett fájlt, akkor a Joe rákérdez a nevére.
Amikor szerkesztesz egy fájlt, valójában csak egy másolatát szerkeszted. Ezért, ha úgy döntöttél, hogy
nem szeretnéd a a legutóbbi időszak változtatásait eszközölni a fájlra, üss ^C-t, hogy a fájl elmentése
nélkül lépj ki.
Ha szerkesztesz egy fájlt, és elmented a változásait, az aktuális könyvtárban egy "backup" másolat készül
róla, aminek a neve az eredeti fájl kiegészítve egy '~' karakterrel.
Sortörés és formázás
Ha egy C vagy PASCAL nyelvű fájlban a képernyő jobb szegélyén túl gépelsz, a képernyő jobbra gördül
követve a kurzort. Ha egy közönséges fájlban (aminek a neve nem .c-re, .h-ra vagy .p-re végződik) gépelsz
túl a jobb szegélyen, a JOE az utolsó szó előtt automatikusan megtöri a sort, így nem kell Return-t
ütnöd. Ez az úgynevezett sortörő (word-wrap) üzemmód. A sortörés be- vagy kikapcsolható ^T W paranccsal.
A JOE inicializációs fájlja általában úgy van beállítva, hogy ez a mód minden fájlra, ami nem
programfájl, automatikusan be van kapcsolva. Az alapbeállítások megváltoztatásához lásd lent a joerc
fájlra vonatkozó fejezetet.
Eltekintve a sortörő módtól, a JOE nem tartja automatikusan megformázva a bekezdéseket úgy, mint némely
szövegszerkesztő. Ehelyett, ha újra akarsz formázni egy bekezdést, nyomj ^K J-t. Ez a parancs kitölti a
bekezdést, amiben a kurzor áll, annyi szót illeszt egy sorba, amennyi elfér. Ebben az esetben bekezdésnek
az a szövegrész számít, amit felül és alul üres sor határol.
A bekezdésformázás és a sortörés margóit a ^T L és a ^T R parancsokkal lehet beállítani. Ha a bal margó
1-től különböző értékre van állítva, a sor elején történő gépeléskor azonnal a bal margóra ugrik a
kurzor.
Ha a margók között középre szeretnéd helyezni a sort, használd a ^K A parancsot.
Felülíró üzemmód
Néha fárasztó, ha törölni kell a régi szöveget, mielőtt vagy miután beszúrtad az újat. Ez történik
például akkor, ha egy táblázatot módosítasz, és szeretnéd, hogy a táblázat jobb széle ugyanabban az
oszlopban maradjon. Ilyenkor ^T T-vel átválthatsz felülíró üzemmódba. Amikor a szövegszerkesztő ebben a
módban van, a már létező karakterek az általad begépeltekre cserélődnek úgy, ahogy egy idealizált írógép
működne. A Backspace pedig balra törlés helyett csupán balra mozgatja a kurzort, ha nem a sor elején vagy
végén áll. A felülíró mód az elektronikus szövegszerkesztésben nem természetes mód, ezért amilyen hamar
csak lehet, vissza kell térni beszúró módba a ^T T lenyomásával.
Ha felülíró módban szeretnél beszúrni, üss ^@-ot. Ez egyetlen szóközt szúr be a szövegbe.
Vezérlő és metakarakterek
Minden karaktert egy szám reprezentál. Például az 'A'-t 65, az '1'-et 49. Minden általában látható
karakter értéke a 32 - 126 intervallumba esik (ezt a különös, önkényes, karakterről számra történő
leképezést ASCII-karakterkészletnek hívják). Az intervallumon kívül eső számok 0-tól 255-ig általában nem
jelenítődnek meg, de néha egyéb különleges jelentésük van. A 10-es szám például a sorvéget jelenti.
Ezeket a különleges, nem megjeleníthető vezérlő karaktereket úgy viheted be, hogy megnyomod a `-ot, majd
a @ A B C ... X Y Z [ ^ ] \ _ valamelyikét a 0 - 31-ig terjedő kódokhoz és ?-et a 127-es kódhoz. Például
a ` J lenyomásával sorvége karaktert szúrhatsz be, ` I-vel pedig TAB-ot (amely ugyanazt csinálja, mint a
TAB billentyű). Hasznos vezérlőkarakter a 12-es (` L), melynek hatására a legtöbb nyomtató előre halad a
lap tetejéig. Észre fogod venni, hogy a JOE ezt a karaktert aláhúzott L-ként jeleníti meg. A 127 feletti
karaktereket, a metakaraktereket, a ^\ lenyomásával viheted be. Ez 128-at ad hozzá a következő bevitt
(esetleg vezérlő) karakterhez. A JOE a 128 feletti karaktereket inverzen jeleníti meg. Egyes nyelvek,
melyek több betűvel rendelkeznek, mint az angol, a metakaraktereket használják az ábécé maradék részére.
Át kell váltanod ASIS-módra (lásd később), hogy ezek háborítatlanul eljussanak a terminálig.
Promptok
Ha a Joe egy prompttal fájlnévre kérdez rá, és megnyomod a TAB-ot, megpróbálja azt kiegészíteni az
általad beírt névből, amennyire lehetséges. Ha nem tudja a teljes névre kiegészíteni, mert több megoldás
is létezik, hangjelzést ad. Ha megint megnyomod a TAB-ot, a Joe kilistázza az összes lehetséges
kiegészítést. A kurzornyilakkal mozoghatsz az alkönyvtármenüben, és RETURN-nel vagy SZÓKÖZ-zel
választhatsz ki egy elemet. Ha egy könyvtárbejegyzés első betűjét lenyomod, kiválasztódik, vagy ha több
bejegyzés is azonos betűvel kezdődik, akkor a kurzor ezen bejegyzések között ugrál. Ha alkönyvtárat vagy
a ..-t választod, a fájlnévprompt kiegészül az alkönyvtár nevével, és az új alkönyvtár betöltődik a
menübe. Backspace-szel visszatérhetsz az előző alkönyvtárba.
A legtöbb prompt rögzíti az általad adott válaszok történetét. Felfelé- és lefelényíllal lépkedhetsz a
történetben.
A promptok valójában egy soros, státuszsor nélküli ablakok, így a promptokon belül bármelyik szokásos
szerkesztő parancsot használhatod. A prompt története pedig nem más, mint ugyanannak a "promptfájlnak" a
sorai. Így a megszokott ^K F paranccsal kereshetsz benne visszafelé.
Mivel a promptok ablakok, ezért ^K P-vel és ^K N-nel átválthatsz belőlük másik ablakba.
Hol vagyok?
^K SZÓKÖZ-re a JOE beszámol a képernyő utolsó sorában a sor-, oszlop- és byte-számról. A kurzor alatti
karakterhez rendelt szám (az ASCII-kódja) is megjelenik. A státuszsor-karakterláncban elhelyezett
megfelelő escape-szekvenciákkal beállíthatod, hogy a sor- és/vagy oszlopszám mindig megjelenjen a
státuszsorban. A részletekhez módosítsd a joerc fájlt.
Fájlműveletek
^K D-vel mentheted el az aktuális fájlt (lehet a fájl eredeti nevétől különböző néven is). Miután
elmentetted a fájlt, ^K E-vel egy másik fájl szerkesztését kezdheted meg.
Ha csak a fájl egy kijelölt szakaszát szeretnéd elmenteni, lásd a Blokkok fejezetet lent.
Ha a szerkesztett fájlba egy másik fájlt szeretnél beemelni, használd a ^K R-t a beszúrásra.
A szövegszerkesztő működésének ideiglenes felfüggesztése
Ha szeretnéd ideiglenesen leállítani a szövegszerkesztőt, és szeretnél visszatérni a shellbe, üss ^K Z-t.
Akkor lehet erre szükség, ha abba akarod hagyni a szöveg szerkesztését, és például válaszolni akarsz egy
e-mailre, vagy el akarod olvasni ezt a manoldalt. fg vagy exit begépelésével (a felfüggesztéskor közli
veled a Joe, melyikkel) térhetsz vissza a szövegszerkesztőhöz.
Szövegkeresés
^K F-fel előre vagy hátrafelé kereshetsz szövegtöredéket (karakterláncot). A keresendő szót a megjelenő
prompt után kell beírni. Miután Return-t nyomtál, újabb prompt jelenik meg. Nyomhatsz megint egyszerűen
Return-t az azonnali előre történő kereséshez, vagy megadhatsz egy vagy több kapcsolót:
b Hátrafelé keres.
i A kis- és nagybetűket egyformaként kezeli. Egyébként pedig különbözőnek tekinti őket.
nnn (ahol nnn szám) Ha megadsz egy számot, a JOE a szöveg N-edik előfordulását keresi meg. Ez hasznos,
ha valamilyen reguláris módon strukturált fájlokban szeretnél egy bizonyos helyre ugrani.
r Kicseréli a szöveget. Ha megadod az r kapcsolót, a Joe rákérdez a helyettesítő szövegre. Minden
egyes alkalommal, amikor a szövegszerkesztő megtalálja a keresendő szöveget, megkérdezi, hogy le
akarod-e cserélni a helyettesítő szövegre. Ha y-t nyomsz, lecseréli a szöveget, és megkeresi a
következő előfordulást, ha n-et nyomsz, nem cserél, csak a következő előfordulást keresi meg, ha
r-t nyomsz, kérdés nélkül lecseréli a maradék összes előfordulást a fájlban (alávetve a fenti nnn
kapcsolónak), ha pedig ^C-t nyomsz, leáll a keresés.
^L-el megismételheted az előző keresést.
Reguláris kifejezések
Számos különleges karaktersorozatot vihetsz be keresendő szövegként:
\* Nulla vagy több karaktert talál meg. Például, ha A\*B-t adsz meg keresendő szövegnek, a JOE olyan
A-t fog keresni, amit akárhány karakter követ, azután pedig egy B.
\? Pontosan egy karaktert talál meg. Például, ha A\?B-t adsz meg keresendő szövegnek, a JOE
megtalálja AXB-t, de nem találja meg AB-t vagy AXXB-t.
\^ \$ Ezek egy sor elejére és végére illeszkednek. Például, ha \^teszt\$-et keresel, a JOE a sorban
önmagában álló teszt-et találja meg.
\< \> Ezek egy szó elejére és végére illeszkednek. Például, ha \<\*is\*\>-at keresel, a JOE megtalálja
azt az egész szót, amely tartalmazza az is részkarakterláncot.
\[...] A szögletes zárójelek között álló bármelyik karakterre illeszkedik. Például, ha a \[Ee]zt
keresendő karakterláncot adod meg, a JOE egyaránt megtalálja az Ezt és az ezt szavakat. A
zárójelek között karaktertartományt is megadhatsz. Például a \[A-Z] megtalálja az összes
nagybetűt. Ha a zárójelek között az első karakter ^, a JOE azokat a karaktereket fogja keresni,
amelyek nincsenek a zárójelben.
\c Hasonlóan működik, mint a \*, de csak helyesen zárójelezett C-nyelvű kifejezésekre illeszkedik.
Például, ha malloc(\c) szót keresed, a JOE minden malloc függvényhívást megtalál még akkor is, ha
) van a zárójelek között.
\+ A \+-t követő karakterből nullát vagy többet talál meg. Például, ha a \[ ]\+\[ ] karakterláncot
keresed, ahol a szögletes zárójelek között SZÓKÖZ és TAB áll, a JOE a whitespace-eket találja meg.
\\ Egyetlen \-re illeszkedik.
\n A speciális sorvége vagy újsor karaktert találja meg.
Számos különleges karaktersorozatot adhatsz meg a helyettesítő karakterláncban is:
\& A kereső karakterláncra illeszkedő szöveggel helyettesít. Például, ha a kereső karakterlánc \<\*\>
volt, ami szavakra illeszkedik, és "\&" a helyettesítő karakterlánc, a JOE idézőjelbe rakja a
szavakat.
\0 - \9
Az N-edik \*-ra, \?-re, \+-ra, \c-re vagy \[...]-re illeszkedő szöveggel helyettesít.
\\ Használd ezt, ha \-t akarsz tenni a helyettesítő karakterláncba.
\n Használd ezt, ha sorvége jelet akarsz tenni a helyettesítő karakterláncba.
PÉLDÁK
Tegyük fel, hogy van egy címlistád, mindegyik cím külön sorban van, mindegyik sor "Cím:"-tal kezdődik és
az elemeket vessző határolja, így:
Cím: S. Holmes, 221b Baker St., London, Anglia
Ha újra akarod rendezni a listát úgy, hogy elöl legyen az ország, utána a város, azután a személy neve,
majd a cím, ez a teendő:
^K F-fel kezdd el a keresést, és gépeld be:
Cím:\*,\*,\*,\*\$
hogy illeszkedjen a "Cím:"-ra, a négy vesszővel elválasztott elemre és a sor végére. A kapcsolókhoz írj
r-t a cseréhez, azután gépeld be:
Cím:\3,\2,\0,\1
hogy az általad kívánt módon megkeverd az információt. Miután Returnt nyomtál, a keresés elkezdődik, és a
példasor így módosul:
Cím: Anglia, London, S. Holmes, 221b Baker St.
Blokkok
Ha a szöveg bizonyos részeit mozgatni, másolni, elmenteni vagy törölni akarod, ezt kijelölt blokkokkal
teheted meg. Először vidd a kurzort a kívánt szövegrész elejére, és nyomj ^K B-t. Azután vidd a kurzort a
szövegrész vége utáni karakterre, és nyomj ^K K-t. A ^K B és ^K K közötti szöveg kijelölődik. Most
viheted a kurzort valahova máshova a dokumentumban, és nyomj ^K M-t, hogy oda mozogjon a kijelölt szöveg.
^K C-vel a kijelölt szövegről másolatot készíthetsz, és beszúrhatod oda, ahol a kurzor áll. ^K Y törli a
kijelölt szöveget. ^K W a kijelölt szöveget fájlba írja.
Nagyon hasznos parancs a ^K /, amely Unix-parancson szűr át szövegblokkot. Például, ha ^K B-vel és ^K K-
val szavak listáját jelölöd ki, és a ^K / sort parancsot gépeled be, a szólista rendezetté válik. A ^K /
parancshoz másik hasznos Unix-parancs a tr. Ha begépeled a ^K / tr a-z A-Z parancsokat, akkor a kijelölt
blokk összes betűjéből nagybetű lesz.
Miután befejezted a blokkműveletet, ha nem zavar, hagyhatod a blokkot kijelölve (persze, ha véletlenül
lenyomod a ^K Y-t, anélkül, hogy észrevennéd...). Ha mégis zavar, csak üss ^K B ^K K-t a kijelölés
kikapcsolásához.
Programblokkok behúzása
A ^T I paranccsal lehet be-, illetve kikapcsolni az automatikus behúzó üzemmódot. A joerc úgy van
beállítva, hogy a .p, .c vagy .h végű fájlokra engedélyezve van az automatikus behúzás. Ha az automatikus
behúzás be van kapcsolva, és Return-t ütsz, a kurzor ugyanabba az oszlopba kerül, ahol az első nem
SZÓKÖZ/TAB karakter volt az eredeti sorban.
A ^K , és ^K . parancsok használatával balra vagy jobbra tolhatsz egy szövegblokkot. Ha nincs kijelölve
szöveg, amikor kiadod ezeket a parancsokat, a kurzort tartalmazó programblokk fog kiválasztódni és
mozogni a későbbi ^K , és ^K . parancsokra. Az eltolás oszlopainak száma beállítható a ^T billentyúvel.
Ablakok
Egyszerre több fájlt is szerkeszthetsz, vagy szerkesztheted ugyanazt a fájlt kettő vagy több különböző
helyen. Ehhez nyomj ^K O-t, ekkor két ablakra oszlik a képernyő. ^K P-vel vagy ^K N-nel viheted át a
kurzort a felső vagy az alsó ablakba. ^K E-vel szerkeszthetsz új fájlt az egyik ablakban. Az ablak
eltűnik, ha ^K X-szel elmented a fájlt, vagy ^C-vel kilépsz a fájlból. Ha olyan fájlból lépsz ki, amely
két ablakban is jelen van, a fájl nem tűnik el, csak az egyik ablaka.
^K O-val nyithatsz ablakon belül még több ablakot. Ha túl sok ablakod van a képernyőn, de nem akarod
eltávolítani őket, nyomj ^K I-t. Így csak az az ablak fog látszani, amelyben a kurzor van, vagy ha
kezdetben is csak egy ablak látszódott, a JOE megkísérli beilleszteni az összes rejtett ablakot. Ha több
ablak van, mint amennyit el lehet helyezni a képernyőn, a legalsó ablakból ^K N-nel, a legfelsőből ^K P-
vel érheted el azokat.
Ha több fájlnevet adtál meg a JOE indításakor a parancssorban, mindegyik fájl külön ablakba kerül.
Az ablakok magasságát a ^K G és ^K T parancsokkal állíthatod.
Billentyűzetmakrók
A makrók lehetővé teszik, hogy billentyűleütések sorozatát rögzítsed, és két billentyű lenyomásával
visszajátszd őket. Ez ismétlődő feladatok automatizálására használható. A makrórögzítés elindításához
nyomj ^K [-et, azután egy számot 0-tól 9-ig. A státuszsorban megjelenik a (Macro n recording...) [n-dik
makró rögzítése] felirat. Most gépeld be azt a billentyűsorozatot, amit szeretnél ismételten
végrehajtani. A begépelt parancsok hatása most is a szokásos. ^K ]-lel állítsd le a makró rögzítését. ^K
lenyomása után a rögzített makró számával hajthatod végre a billentyűsorozatot.
Például, ha "**"-ot szeretnél néhány sor elejére tenni, gépeld be:
^K [ ^A ** <lefelényíl> ^K ]
ami elindítja a makrórögzítést, a sor elejére teszi a kurzort, beszúrja a "**"-ot, egy sorral lejjebb
viszi a kurzort, és befejezi a rögzítést. Mivel a rögzített billentyűlenyomások hatására a kurzor a
következő sorba kerül, a makrót ismételten használhatjuk anélkül, hogy nekünk mozgatni kellene a kurzort,
ezt tartsuk szem előtt minden makrórögzítésnél.
Ha úgy találod, hogy a rögzített makró ismétlődő billentyűleütéseket tartalmaz, a makrón belül
rögzíthetsz másik makrót, feltéve, hogy különböző makrószámot használsz. Az előzőleg rögzített makrókat
is futtathatod az új makrón belül.
Ismétlés
Az ismétlés paranccsal, ^K \-sel a kívánt alkalommal megismételhetsz makrót, bármely más szerkesztő
parancsot vagy akár egy közönséges karaktert. Nyomj ^K \-t, gépeld be, hogy hányszor akarod ismételni a
parancsot, és nyomd meg a Return-t. Most a következő általad megadott szerkesztő parancsot ennyiszer
fogja ismételni.
Például a szöveg következő 20 sorának törléséhez gépeld be:
^K 20<Return>^Y
Téglalap-kijelölő üzemmód
^T X-re a ^K B és ^K K parancsok nem szövegfolyamot, hanem téglalapblokkot jelölnek ki. Ez az üzemmód a
szöveg oszlopainak mozgatására, másolására, törlésére vagy elmentésére használható. Az oszlopokat
szűrheted is a ^K / paranccsal - ha például rendezni akarod őket. A fájl beszúrása parancsra, a ^K R-re
is hatással van.
A téglalap-kijelölő móddal együtt használva hasznos a felülíró mód (^T T). Felülíró módban a téglalap nem
a régi szöveg elé szúródik be, hanem a helyére kerül. A blokktörlő parancs (^K Y) sem törli a kijelölt
téglalapot, hanem SZÓKÖZ-ökkel és TAB-okkal írja felül. A felülíró mód különösen hasznos a blokkszűrő
parancs (^K /) használatánál, mivel megmarad a kijelölt oszlop eredeti szélessége.
Tagek keresése
Ha sok forrásfájlból álló nagy C programot szerkesztesz, a ctags programmal tags fájlt hozhatsz létre. Ez
a fájl tartalmazza a program szimbólumainak listáját, és hogy melyik fájlban és melyik pozíción
definiálták őket. A ^K ; parancs megkeresi a szimbólumot (függvényeket, definiált konstansokat stb.),
betölti az aktuális ablakba a fájlt, amely tartalmazza a szimbólum definícióját, és a kurzort a
definícióhoz viszi. A ^K ; rákérdez a kívánt szimbólumra, de azt a szimbólumot használja alapértékként,
amin a kurzor állt. Mivel a ^K ; parancs az aktuális ablakba tölti be a definíciós fájlt, érdemes előtte
^K O-val ketté osztani az ablakot, hogy egyszerre látszódjon az eredeti és a definíciós fájl.
Shellablakok
^K '-fal futtathatsz shellparancsot egy JOE-ablakban. Ha a kurzor a shellablak végén áll (ha nem,
használj ^K V-t), bármit írsz, az az ablak helyett a shellnek adódik át. A shell vagy a shellben
végrehajtott parancsok kimenete hozzáadódik a shellablakhoz (a kurzor követni fogja ezt a kimenetet, ha a
shellablak végén áll). Ez a parancs shellparancsok eredményének - például a make kimenetének, egy
karakterlánc fájlhalmazból való ki-grep-pelése vagy egy FTP-kapcsolat alkönyvtárlistája eredményének
rögzítésére használható. Amellett a begépelhető karakterek, a ^C, a Backspace, a DEL, a Return és a ^D
billentyűk adódnak át a shellnek. Írd be az exit parancsot a shellkimenet rögzítésének leállításához. Ha
^C-t nyomsz a shellablakban, amikor a kurzor nem az ablak végén van, a shellre végrehajtódik a kill
parancs..
KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK
Ahhoz, hogy a JOE helyesen működjön, számos más környezeti beállításnak helyesnek kell lennie. A
számítógép és a terminálod közötti kapcsolat minőségét (baud-értékét) helyesen kell beállítani, hogy a
JOE egyenletesen frissítse a képernyőt, és engedélyezze, hogy az előregépelés késleltesse a a képernyő
frissítését. Ennek beállítására használd az stty nnn parancsot. Olyan közel kell állítani a kapcsolat
valódi minőségéhez, amennyire csak lehet. Például, ha 1200 baudos modemmel csatlakozol, ezt az értéket
kell az stty-nek megadni. Ha 14.4k-s modemmel csatlakozol, de a terminálszerver, ahová csatlakoztál, 9600
bauddal csatlakozik a számítógéphez, a sebességet 9600 baudra kell állítani. A 38400-as vagy extb
speciális baud-értéket a nagyon nagy sebességű kapcsolat jelzésére használják, úgymint memory mapped
konzol vagy X-window terminálemulátor. Ha nem tudod az stty-nal beállítani a valódi átviteli minőséget
(talán mert a modem különböző értéken kommunikál a számítógéppel, mint amennyivel a telefonvonalon
keresztül kommunikál), adhatsz helyette numerikus értéket a BAUD környezeti változónak (setenv BAUD
9600-at használj csh-ban, BAUD=9600; export BAUD-ot sh-ban).
A TERM környezeti változót az általad használt terminál típusára kell állítani. Ha a terminálod mérete
(sorok/oszlopok száma) különbözik attól, mint amiről a a TERMCAP- vagy TERMINFO-bejegyzés tanúskodik, az
stty rows mm cols nn paranccsal (mm a sorok, nn az oszlopok száma) vagy a LINES és COLUMNS környezeti
változókkal állíthatod be.
A JOE általában úgy gondolja, hogy a számítógép és a terminálod közötti flow controlt a ^S/^Q handshaking
valósítja meg (azaz, ha a számítógép túl gyorsan küldi a karaktereket a terminálodra, a terminálod ^S-t
küld a kimenet megállítására és ^Q-t a helyreállítására). Ha a flow control out-of-band vagy hardveres
handshakinget használ, vagy ha a terminálod elég gyors ahhoz, hogy állandóan lépést tartson a számítógép
kimenetével, és szeretnéd a ^S/^Q billentyűket szerkesztő parancsként használni, állítsd be a NOXON
környezeti változót, hogy a JOE megkísérelje kikapcsolni a ^S/^Q handshakinget. Ha a számítógép és a
terminálod közötti kapcsolat nem használ handshakinget, és a terminálod nem elég gyors ahhoz, hogy lépést
tartson a számítógép kimenetével, állítsd be a DOPADDING környezeti változót, hogy a JOE lelassítsa a
kimenetet PAD (tömítő) karakterek beszúrásával.
FÁJLNEVEK
Bárhol, amikor a JOE fájlnevet kér tőled, akár a parancssorban, akár a szövegszerkesztőn belül, ezt is
begépelheted:
!parancs
Az adatokat egy shellparancsból olvassa, vagy egy shellparancsba írja. Például joe '!ls'-sel az
alkönyvtárlistád másolatát szerkesztheted, vagy ^K D !mail jhallen@world.std.com-mal a
szerkesztett fájlt elküldheted nekem.
>>fájlnév
Ez által a JOE hozzáfűzi a szerkesztett szöveget a "fájlnév" végéhez.
fájlnév,KEZDET,MÉRET
Ez által egy fájl vagy eszköz rögzített szakaszát éred el. A KEZDET-et és a MÉRET-et decimálisan
(pl. 123), oktálisan (pl. 0777) vagy hexadecimálisan (pl. 0xFF) adhatod meg. Például joe
/dev/fd0,508,2-vel editálhatod Linuxon az első hajlékonylemez-meghajtó 508. és 509. byte-ját.
- Ezzel a szabványos bemenetről nyerheted az inputot, vagy a szabványos kimenetre írhatod az
eredményt. Például parancscsőbe is rakhatod a joe-t: quota -v | joe - | mail root, ha reklamálni
akarsz az alacsony kvótád miatt.
A joerc FÁJL
A ^T kapcsolók, a súgóképernyők és a billentyűsorozatokhoz kötött szerkesztő parancsok mind a JOE
inicializációs fájljában vannak definiálva. Ha erről a fájlról (amely a /etc/joe/joerc útvonalon
található) másolatot készítesz $HOME/.joerc néven, kedved szerint testre szabhatod ezeket a
beállításokat. Az inicializációs fájl szintaxisa magától értetődő, és további útmutatás is található
benne.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A JOE-t Joseph H. Allen írta. Ha hibabejelentésed vagy kérdésed van, küldd el őket e-mailen a
jhallen@world.std.com címre. Larry Foard (entropy@world.std.com) és Gary Gray (ggray@world.std.com) is
segítettek a JOE megalkotásában.
VÁLTOZTATÁSOK
Változtatások Debianhoz Christian Linharttól <chris@cosy.sbg.ac.at>. Ezek a változtatások csak néhány
fájl Debianban megváltozott helyét érintik.
MAGYAR FORDÍTÁS
Nagy Viktor <chaos@valerie.inf.elte.hu>
JOE(1)