Provided by: manpages-hu_20010119-6_all bug

NÉV

       zip, zipnote, zipsplit - (archívum) fájlok csomagolása és tömörítése

ÁTTEKINTÉS

       zip  [-AcdDeEfFghjklLmoqrSTuvVwXyz@$]  [-b útvonal]  [-n végződések]  [-t hhnnéé] [ zipfile [ file1 file2
       ...]] [-xi lista]

       zipcloak [-dhL] [-b útvonal] zipfile

       zipnote [-hwL] [-b útvonal] zipfile

       zipsplit [-hiLpst] [-n méret] [-b útvonal] zipfile

LEÍRÁS

       A zip egy tömörítő és file csomagoló program  Unix,  VMS,  MSDOS,  OS/2,  Windows  NT,  Minix,  Atari  és
       Macintosh   rendszerekre.   Hasonlít  a  tar(1)  és  a  compress(1)  UNIX  parancsok  kombinációjához  és
       kompatíbilis a PKZIP-pel (Phil Katz ZIP programja MSDOS rendszerre).

       A zip-et kiegészítő unzip(1) program kicsomagolja a zip archívumokat.  A zip  és  az  unzip(1)  programok
       tudják  kezelni a PKZIP-pel készített archívumokat, valamint a PKZIP és a PKUNZIP is tudja kezelni a zip-
       pel készített archívumokat. A zip 2.1-es verziója kompatíbilis a PKZIP 2.04-gyel.   Figyelem:  a  PKUNZIP
       1.10  nem tudja kicsomagolni a PKZIP 2.04-gyel vagy a zip-pel készített fájlokat. Ehhez a PKUNZIP 2.04g-t
       vagy az unzip 5.0p1-et (vagy későbbi verziókat) kell használni.

       Ha a zip és az unzip programokat paraméterek nélkül indítjuk, egy rövid leírást adnak a használatukról.

       A program segítségével becsomagolhatunk fájlokat terjesztéshez, archiváláshoz, és a nem  használt  fájlok
       vagy könyvtárak tömörítésével lemezterületet takaríthatunk meg.

       A  zip  egy vagy több fájlt egyetlen zip archívumba tesz a fájlokhoz tartozó információval együtt.  (Név,
       útvonal, dátum, utolsó módosítás ideje, védelem és információ  a  file  sértetlenségének  ellenőrzésére.)
       Egy  teljes alkönyvtár-szerkezet egyetlen paranccsal becsomagolható egy zip archívumba.  Szövegfile-oknál
       általános a 2:1 és 3:1 közötti tömörítési arány. A zip egyféle tömörítési módszert ismer (deflation) és a
       fájlokat tömörítés nélkül is tudja tárolni. A zip minden tömörítendő fájlra automatikusan  kiválasztja  a
       kettő közül a jobbat.

       Ha  egy  már  létező  zip  archívum  nevét  adjuk  meg,  akkor az azonos nevű fájlokat a zip lecseréli az
       archívumban, az új fájlokat pedig felveszi.  Például ha  a  valami.zip  már  létezik,  és  tartalmazza  a
       valami/file1, valami/file2 file-okat, és a valami könyvtár tartalmazza a valami/file1, valami/file3 file-
       okat, akkor a

              zip -r valami valami

       parancs  lecseréli  a  valami.zip-ben a valami/file1 file-t, és hozzáadja a valami.zip-hez a valami/file3
       file-t.  Ezután a valami.zip tartalmazni fogja a valami/file1, valami/file2,  és  valami/file3  file-okat
       úgy, hogy a valami/file2 változatlan marad.

       Ha  a  file  listát  -@  alakban  adjuk  meg,  akkor  a zip a szabványos bemenetről várja az input fájlok
       listáját.  UNIX alatt ez a lehetőség nagyon jól kihasználható, ha a find(1) paranccsal együtt használjuk.
       Ha például minden C forrás fájlt archiválni akarunk az aktuális  könyvtárból  és  minden  alkönyvtárából,
       akkor ezt írjuk:

              find . -name "*.[ch]" -print | zip forras -@

       (Figyeljük   meg,   hogy  a  mintát  idézőjelek  közé  kell  tenni,  hogy  a  parancsértelmező  ne  tudja
       kiterjeszteni.)  A zip a zip file nevének elfogad egy kötőjelet ("-") is, ebben az esetben a zip file-t a
       szabványos kimenetre fogja írni, így a kimenetet egy másik programnak adhatjuk tovább. Például a

              zip -r - . | dd of=/dev/nrst0 obs=16k

       parancs úgy csinál mentést az aktuális könyvtárról, hogy a zip  kimenetét  közvetlenül  szalagra  írja  a
       megadott blokkmérettel.

       A  zip  a  tömörítendő  file  neveként  elfogad egy kötőjelet ("-") is, ekkor a standard bemenetről fogja
       beolvasni a fájlt, lehetővé téve, hogy a bemenet egy másik programtól érkezzen. Például a

              tar cf - . | zip backup -

       parancs úgy csinál mentést az aktuális  könyvtárról,  hogy  a  tar  program  kimenetét  tömöríti  be.  Ez
       általában  jobb  tömörítést  ad,  mint  az  előző  példában használt -r kapcsoló, mert a zip így ki tudja
       használni a fájlok közti redundanciát.  A mentést visszatölthetjük az

              unzip -p backup | tar xf -

       paranccsal.  Ha nem adunk meg zip file nevet és a szabványos  kimenet  nem  egy  terminál,  akkor  a  zip
       szűrőként működve tömörítve írja ki a szabványos kimenetre a szabványos bemenet tartalmát. Például a

              tar cf - . | zip | dd of=/dev/nrst0 obs=16k

       parancs megfelel a

              tar cf - . | zip - - | dd of=/dev/nrst0 obs=16k

       parancsnak.  Az  így készített zip archívumok kicsomagolhatók az unzip csomag funzip programjával, vagy a
       gzip csomag gunzip programjával. Például:

       dd if=/dev/nrst0  ibs=16k | funzip | tar xvf -

       Amikor a zip egy már létező zip archívumot módosít, egy ideiglenes fájlba írja az új tartalmat,  és  csak
       akkor cseréli le az eredeti fájlt, ha az új változat létrehozása hibátlanul sikerült.

       Ha  a zip archívum neve nem tartalmaz kiterjesztést, akkor a .zip kiterjesztést fogja használni. Ha a név
       már tartalmaz a .zip-től különböző kiterjesztést, akkor a meglévő kiterjesztés nem változik.

OPCIÓK

       -A     Önkicsomagoló archívum igazítása.  Az önkicsomagoló archívum egy létező archívumból jön létre úgy,
              hogy az elejére egy SFX blokk kerül.   Az  -A  opció  jelzi  a  zip-nek,  hogy  ennek  a  bevezető
              adatblokknak a figyelembevételével igazítsa a tábla-bejegyzések eltolási értékeit.

       -b elérési út
              A megadott elérési út használata az ideiglenes zip archívum létrehozásához. Például a

                     zip -b /tmp cucc *

              parancs  a  /tmp  könyvtárba  fogja  tenni  az  ideiglenes  zip  archívumot, amit majd az aktuális
              könyvtárban levő cucc.zip file-ba másol. Ez az opció akkor hasznos, ha egy már  létező  archívumot
              frissítünk,  és  az archívumot tartalmazó fájlrendszeren nincs elég szabad hely ahhoz, hogy a régi
              és az új archívum egyszerre elférjen.

       -c     Egysoros megjegyzések hozzáadása minden fájlhoz.  Először a fájlműveletek  (hozzáadás,  frissítés)
              hajtódnak  végre,  ezután  a felhasználó minden fájlhoz megadhat egy egysoros megjegyzést.  Minden
              fájlhoz írjuk be a megjegyzést enterrel  lezárva,  vagy  üssünk  csak  entert,  ahol  nem  akarunk
              megjegyzést megadni.

       -d     File-ok eltávolítása (törlése) a zip archívumból.  Például a

                     zip -d valami valami/pista/szemet valami/jancsi/\* \*.o

              parancs  eltávolítja  a  valami/pista/szemet  file-t,  minden valami/jancsi/-val kezdődő fájlt, és
              minden .o-val végződő fájlt (bármilyen elérési útra).   Figyeljük  meg,  hogy  a  "\"  karakterrel
              kerültük  el, hogy a parancsértelmező automatikusan kiterjessze az elérési utakat, így a zip látni
              fogja a csillagokat, és a megadott elérési utakat az archívum tartalmára értelmezi, nem  pedig  az
              aktuális könyvtárra.

              MSDOS  alatt a -d opció különbséget tesz a kis- és nagybetűk között, amikor a zip archívumban levő
              fájlokat keresi.  Ezért a fájlneveket csupa nagybetűvel kell megadni, ha MSDOS rendszeren a PKZIP-
              pel zippeltük őket.

       -D     Az  alkönyvtáraknak  ne  legyen  bejegyzésük  a  zip  archívumban.   Alapértelmezés   szerint   az
              alkönyvtárakhoz is készül bejegyzés, így az attribútumaik megőrződnek a zip archívumban.  A ZIPOPT
              környezeti  változó  használatával megváltoztathatjuk az alapértelmezés szerinti opciókat. Például
              Unix alatt sh-ban:

                     ZIPOPT="-D"; export ZIPOPT

              (A ZIPOPT változó bármilyen opciót tartalmazhat -- egyszerre többet is -- kivéve  a  -i  és  a  -x
              opciókat. A -D a -x "*/" rövidítése, de ez utóbbi nem állítható be a ZIPOPT környezeti változóval.

       -e     A  zip archívum tartalmának titkosítása. A terminálon bekér egy jelszót (a jelszó nem fog látszani
              a beíráskor; ha a szabványos hibakimenet nem tty eszköz, akkor  a  zip  hibaüzenettel  leáll).   A
              jelszót kétszer kéri be, hogy a felhasználót megvédje a gépelési hibáktól.

       -f     Csak  akkor  cserél (frissít) egy fájlt a zip archívumban, ha a fájlt újabban módosították, mint a
              zip archívumban levő változatát.  A frissítés (-u) opcióval ellentétben ezzel nem kerülnek  be  új
              fájlok a zip archívumba.  Például:

                     zip -f valami

              Ezt  a parancsot abból a könyvtárból kell kiadni, ahol az eredeti zip parancsot is kiadtuk, hiszen
              a zip archívumokban tárolt elérési utak mindig relatívak.

              Megjegyzés: A TZ (időzóna) környezeti változót a  helyi  időzónának  megfelelően  kell  beállítani
              ahhoz, hogy a -f , -u , és -o opciók helyesen működjenek.

              Ennek  az  okai  eléggé  szövevényesek,  körülbelül  arról van szó, hogy a Unix fájlmódosítási idő
              formátuma (mindig GMT) különbözik a legtöbb egyéb operációs rendszerétől (mindig helyi idő), és  a
              kettőt össze kell hasonlítani.  Egy tipikus TZ érték például: ``MET-1METDST'' (Közép-európai idő a
              nyári-téli időszámítás automatikus állításával).

       -F     A  zip archívum kijavítása. Ez az opció akkor használható, ha az archívum egyes részei hiányoznak.
              Nincs garancia arra, hogy működik, ezért először MINDENKÉPPEN csináljunk egy biztonsági  másolatot
              az eredeti archívumról!

              Ha  duplán  adjuk  meg (-FF), akkor a zip nem bízik a sérült archívumban tárolt fájlméretekben, és
              jellegzetes mintázatok keresésével próbálja azonosítani a fájlok közti határokat  az  archívumban.
              A  szimpla -F megbízhatóbb, ha az archívum nem sérült meg nagyon, például ha csak a vége hiányzik;
              ezért először ezt az opciót használjuk.

              Egyik  opció  sem  tudja  helyrehozni  az  archívumot,  ha  azt  bináris  helyett   ascii   módban
              továbbították.  A  javítás  után az unzip -t opciója néhány fájlnál hibás CRC-t jelezhet. Az ilyen
              fájlokat nem lehet helyreállítani; törölhetők az archívumból a zip -d opciójával.

       -g     A fájlokat hozzáadja a megadott archívumhoz, ahelyett, hogy új archívumot hozna létre.   Ha  ez  a
              művelet  nem  sikerül,  a  zip  megpróbálja  visszaállítani  az  archívum  eredeti állapotát. Ha a
              visszaállítás nem sikerül, az archívum megsérülhet.

       -h     Segítséget ad a zip használatához. (Ez jelenik meg akkor  is,  ha  a  zip-et  argumentumok  nélkül
              indítjuk.)

       -i fájlok
              Csak a megadott fájlokat vegye fel, például:

                     zip -r valami . -i \*.c

              Ez  csak  azokat  a  fájlokat csomagolja az aktuális könyvtárból és annak alkönyvtáraiból, amelyek
               .c-re végződnek. (Megjegyzés PKZIP felhasználóknak: az ezzel ekvivalens parancs a

                     pkzip -rP valami *.c

              A PKZIP csak az aktuális könyvtárban engedi meg a rekurziót.)  A "\" karakterrel elkerüljük,  hogy
              a parancsértelmező behelyettesítse a fájlneveket, így a fájlok keresését minden alkönyvtár-szinten
              a zip fogja végezni.

       -j     Csak  a  fájlneveket  tárolja  (az  elérési  utat  elhagyja),  és nem tárolja a könyvtárak neveit.
              Alapértelmezés szerint a zip a teljes elérési utat tárolja (az aktuális könyvtártól számítva).

       -J     Levágja az archívum  elejére  illesztett  bármilyen  kiegészítő  adatblokkot  (pl.  SFX  blokk  az
              önkicsomagoló archívumoknál).

       -k     Megpróbálja  az MSDOS-nak megfelelő formába konvertálni a neveket és elérési utakat, csak az MSDOS
              fájlattribútumokat tárolja (UNIX alatt csak a  felhasználó  írási  jogát),  és  úgy  jegyzi  be  a
              fájlokat,  mint MSDOS alatt készített bejegyzések (akkor is, ha ez nem igaz). Ez az opció az MSDOS
              alatti PKZIP-pel való kompatibilitás megőrzésére  szolgál,  mivel  az  nem  tud  kezelni  bizonyos
              fájlneveket, például azokat, amelyek két pontot tartalmaznak.

       -l     A  Unix sorvége jeleit (LF) lecseréli az MSDOS konvenciójának megfelelő CR LF-re. Ezt az opciót ne
              használjuk bináris fájlokra!  Unix alatt is használhatjuk, ha a zip fájlt MSDOS-ra  a  PKUNZIP-nak
              szánjuk.   Ha  az  input  fájlokban  már  CR  LF  karakterek  vannak,  akkor  ez az opció plusz CR
              karaktereket fog hozzáadni. Ezáltal az unzip -a Unix alatt az eredeti file pontos másolatát  adja,
              és visszavonja a zip -l hatását.

       -ll    Az MSDOS sorvége jeleit (CR LF) lecseréli a Unix-nak megfelelő LF-re.  Ezt az opciót ne használjuk
              bináris fájlokra! MSDOS alatt is használhatjuk, ha a zip fájlt Unix-ra az unzip-nak szánjuk.

       -L     A zip licensz megjelenítése.

       -m     A  megadott fájlokat áthelyezi a zip archívumba, vagyis törli a könyvtárakat és a fájlokat, miután
              létrehozta a megadott zip archívumot. Ha egy könyvtár a benne  lévő  fájlok  törlése  után  üressé
              válik,  akkor  a  könyvtárat is törli. A zip addig nem töröl semmit, amíg az archívumot hibátlanul
              létre nem hozta.  Ez az opció hasznos a lemezterület megtakarítására, de potenciálisan  veszélyes,
              ezért ajánlott a -T opcióval együtt használni, ami a fájlok törlése előtt ellenőrzi az archívumot.

       -n végződések
              Nem  próbálja  meg tömöríteni azokat a fájlokat, amelyek neve a végződések valamelyikére végződik.
              Az ilyen fájlokat a zip egyszerűen eltárolja (0% tömörítés) a zip fájlban, így  nem  pazarol  időt
              arra,  hogy  megpróbálja  tömöríteni őket.  A végződéseket vagy kettősponttal vagy pontosvesszővel
              kell elválasztani egymástól.  Például:

                     zip -rn .Z:.zip:.tiff:.gif:.snd  valami valami

              Ez a parancs a valami-ből mindent bemásol a valami.zip-be, de minden .Z, .zip, .tiff,  .gif,  vagy
              .snd  végződésű fájlt tömörítés nélkül fog tárolni.  (A kép- és hangfile-oknak általában megvannak
              a saját speciális tömörítési módszereik.)  A zip alapértelmezés  szerint  nem  tömöríti  azokat  a
              fájlokat,  amelyek  neve  a .Z:.zip:.zoo:.arc:.lzh:.arj listában szereplő végződések valamelyikére
              végződik.  Az ilyen fájlokat közvetlenül tárolja az  archívumban.   A  ZIPOPT  környezeti  változó
              segítségével beállíthatjuk az alapértelmezés szerinti opciókat. Példaul Unix-ban csh-val:

                     setenv ZIPOPT "-n .gif:.zip"

              Ha minden fájlt meg akarunk próbálni tömöríteni:

                     zip -n : valami

              A  zip  a  maximális  tömörítést  jelző  -9  opció hatására is megpróbál tömöríteni minden fájlt a
              végződésektől függetlenül.

       -o     A zip archívum "utolsó módosítás" idejét  beállítja  a  zip  archívum  bejegyzései  között  talált
              legutolsó (legrégebbi) "utolsó módosítás" idejére. Ez használható önmagában is, minden más művelet
              nélkül. Például a

              zip -o valami

              parancs beállítja a valami.zip "utolsó módosítás" idejét a bejegyzései közti legutolsó időre.

       -q     Csendes  mód:  nem  ír  ki  tájékoztató üzeneteket és nem kér be megjegyzéseket.  (Hasznos például
              shell scriptekben és háttérben futó task-nál.)

       -r     A könyvtárszerkezet rekurzív bejárása; például:

                     zip -r valami valami

              Ebben az esetben a valami-ben levő összes fájlt és alkönyvtárat  elmenti  a  valami.zip  nevű  zip
              archívumba;  beleértve  a  "."-tal  kezdődő  nevű  fájlokat  is, hiszen a rekurzió nem használja a
              parancsértelmező fájlnév helyettesítő mechanizmusát.  Ha a valami alkönyvtárban levő fájloknak  és
              alkönyvtáraknak  csak  egy  adott részhalmazát akarjuk menteni, akkor a -i opcióval adhatjuk meg a
              kívánt fájlnév mintát.  A -r opciót nem tanácsos a ".*" fájlnévvel használni, mert  ez  ráillik  a
              ".."-ra is, így a szülő könyvtárat is becsomagolja (és valószínűleg nem ezt akartuk).

       -S     Felveszi a rendszer- és a rejtett fájlokat is. Ez az opció csak néhány rendszeren működik, Unix-on
              nincs hatása.

       -t mmddyy
              Kihagyja azokat a fájlokat, amelyek utolsó módosítási ideje korábbi a megadott dátumnál, ahol mm a
              hónap (0-12), dd a hónap napja (1-31), és yy az évszám utolsó két számjegye.  Például a

                     zip -rt 120791 infamy valami

              parancs  hozzáadja  az  infamy.zip  archívumhoz  a valami alkönyvtárban levő összes olyan fájlt és
              alkönyvtárat, amelyet 1991. december 7-én vagy később módosítottak utoljára.

       -T     Az új zip file ellenőrzése. Ha hibát talál, akkor a régi zip file változatlanul  marad  és  (a  -m
              kapcsolóval együtt) nem töröl egyetlen becsomagolt fájlt sem.

       -u     Csak  akkor  cserél le (frissít) egy a zip archívumban már szereplő fájlt, ha később módosították,
              mint a zip archívumban levő változatát. Például:

                     zip -u cucc *

              Ez a parancs az aktuális könyvtárból hozzáad az archívumhoz minden új fájlt, és frissíti azokat  a
              fájlokat,  amelyeket  a  cucc.zip létrehozása/utolsó módosítása óta módosítottak. (A zip nem fogja
              önmagába becsomagolni a cucc.zip-et.)

              Megjegyzés: a -u opció argumentumok nélkül úgy működik, mint a -f (frissítés) opció.

       -v     Részletes kiírás mód vagy információk az aktuális verzióról.

              Ha rendes műveletekkel együtt használjuk, akkor tömörítés közben mutatja, hogy éppen hol tart,  és
              részletes adatokat szolgáltat a zip file szerkezetének érdekességeiről.

              Ha  a  -v  az  egyetlen  argumentum,  és  a szabványos kimenet nincsen fájlba irányítva, akkor egy
              információs képernyőt kapunk. A copyright-jelzés, a program neve,  verziószáma,  a  kiadás  dátuma
              mellett  megadja az Info-ZIP és a terjesztő helyek címét is. Ezután következik néhány információ a
              zip program fordításáról (a használt fordító típusa és verziója, az operációs rendszer verziója, a
              fordítás időpontja, és a program létrehozásakor bekapcsolt fordítási opciók).

       -V     VMS file attribútumok mentése. Ez az opció csak VMS alatt működik, a vele létrehozott zip  file-ok
              más rendszereken általában nem lesznek használhatók.

       -w     A  verziószámok  hozzácsatolása a fájlnevekhez, a fájlok több verzióját is tárolja. (Csak VMS-ben;
              alapértelmezés: csak a fájlok legutóbbi verzióját használja.)

       -x fájlok
              Kihagyja a megadott fájlokat, például a

                     zip -r valami valami -x \*.o

              parancs a valami könyvtár tartalmát tárolja a valami.zip-ben, de kihagy minden .o-ra végződő  nevű
              fájlt.   A  "\" megakadályozza a parancsértelmező automatikus fájlnév helyettesítését, így a nevek
              illesztését minden alkönyvtár-szinten a zip fogja végezni.

       -X     Nem tárolja a speciális fájlattribútumokat (Kiterjesztett attribútumok  az  OS/2-nél,  uid/gid  és
              file módosítási idők a Unix-nál.)

       -y     A  szimbolikus  linkeket  önmagukban  tárolja  a  zip  file-ban,  ahelyett,  hogy  a  linkek által
              hivatkozott fájlokat tömörítené.  (Csak Unix-nál.)

       -z     Az egész zip file-ra vonatkozó többsoros megjegyzést olvas be a terminálról.  A  megjegyzés  végét
              egy  egyetlen pontot tartalmazó sor, vagy a fájlvége jel jelzi (^D Unix-on, ^Z MSDOS-on, OS/2-n és
              VAX/VMS-en).  A megjegyzést fájlból is be lehet vinni:

                     zip -z valami < mejegyzes

       -#     A # számjegy megadásával szabályozza a tömörítés  sebességét:  -0:  nincs  tömörítés  (csak  tárol
              minden  fájlt),  -1:  a  leggyorsabb tömörítési módszer (gyengébb tömörítés), és -9: a  leglassabb
              tömörítési módszer  (optimális  tömörítés,  nem  veszi  figyelembe  a  fájlnevek  végződését).  Az
              alapértelmezett tömörítési szint a -6.

       -@     A  tömörítendő  fájlok  listáját  a  szabványos bemenetről veszi. A szóközt tartalmazó fájlneveket
              aposztrófok között kell megadni, például: 'file név'.

       -$     Az első tömörítendő fájlt tartalmazó meghajtó kötetnevét is tárolja.  Ha csak a kötetnevet akarjuk
              tárolni, vagy meg akarunk határozni egy adott meghajtót, akkor  első  fájlként  írjuk  a  meghajtó
              nevét, például:

                     zip -$ valami a: c:akarmi

              Ez az opció csak néhány rendszeren működik (MSDOS és OS/2), Unix-on nincs hatása.

PÉLDÁK

       A legegyszerűbb példa:

              zip cucc *

       Ez  létrehozza  a  cucc.zip  archívumot (feltéve, hogy korábban nem létezett), és az aktuális könyvtárban
       levő összes fájlt tárolja benne tömörített  formában.  (A  .zip  végződés  automatikusan  hozzáíródik  az
       archívum  file  nevéhez, kivéve, ha az már tartalmazott pontot. Így explicit módon megadható más végződés
       is.)

       A parancsértelmező fájlnév helyettesítési mechanizmusa miatt a "."-tal kezdődő fájlok nem kerülnek be  az
       archívumba.  Ha ezeket is hozzá akarjuk venni:

              zip cucc .* *

       De ez sem tárolja az aktuális könyvtárból nyíló alkönyvtárakat.

       Ha egy teljes könyvtárat akarunk zip-pelni:

              zip -r valami valami

       Ez a parancs létrehozza a valami.zip archívumot, amibe bekerül a valami alkönyvtárban levő összes file és
       alkönyvtár.

       Szükség  lehet  arra,  hogy  olyan  zip  archívumot  hozzunk létre, amely tartalmazza a fájlokat a valami
       könyvtárból, de a valami könyvtárnevet nem tárolja.  A  -j  opció  segítségével  levághatjuk  az  elérési
       utakat, például:

              zip -j valami valami/*

       Ha  kevés  a  szabad lemezterület, akkor előfordulhat, hogy az eredeti könyvtár és a tömörített változata
       nem  fér  el  együtt.   Ebben  az  esetben  létrehozhatjuk  az  archívumot  lépésekben  is,  a  -m  opció
       használatával.   Ha  a  valami  könyvtár  tartalmazza  a  pista,  feri,  és  jancsi alkönyvtárakat, akkor
       megtehetjük ezt:

              zip -rm valami valami/pista
              zip -rm valami valami/feri
              zip -rm valami valami/jancsi

       Az első parancs létrehozza a valami.zip-et, és a másik kettő bővíti.  Mindegyik zip parancs  végrehajtása
       után az utoljára létrehozott archívum törlődik, elég helyet hagyva a következő zip parancs működéséhez.

MINTAILLESZTÉS

       Ez a rész csak a UNIX-ra vonatkozik.

       A UNIX parancsértelmezői (sh(1) és csh(1)) file-név helyettesítést végeznek a parancsok argumentumain.  A
       speciális karakterek:

       ?      egyetlen tetszőleges karaktert helyettesít

       *      tetszőleges számú karaktert helyettesít (beleértve a nullát is)

       []     a  szögletes  zárójelekben  megadott  tartományba tartozó egyetlen karaktert helyettesít (például:
              [a-f], [0-9]).

       Amikor a parancsértelmező ezekkel a karakterekkel találkozik (ha nincsenek  védve  "\"  karakterrel  vagy
       idézőjelekkel),  akkor  az  aktuális  elérési úton olyan fájlokat fog keresni, amelyek neve illeszkedik a
       megadott mintára, és ezeknek a fájloknak a listájával helyettesíti az argumentumot.

       A zip program is képes elvégezni ugyanezt a helyettesítést a módosítandó zip archívumban  levő  fájlokra,
       illetve a -x (kizárás) vagy -i (beillesztés) opciók esetében a megadott fájllistán (ha "\" karaktert vagy
       idézőjeleket   használunk,   hogy   megakadályozzuk   a  parancsértelmező  automatikus  helyettesítését).
       Általánosan, amikor a zip a listában feldolgoz egy fájlnevet, akkor a  fájlt  először  a  fájlrendszerben
       keresi.  Ha  ott  nem  találja,  akkor  a  módosítandó  zip  archívumban  (ha  van  ilyen) keresi a fenti
       mintaillesztő karaktereknek megfelelően. Minden illeszkedő file  nevet  felvesz  a  feldolgozandó  fájlok
       listájába,  kivéve,  ha  az  a  -x  opcióval  megadott  fájlok között van, illetve ha nincs a -i opcióval
       megadott fájlok között.

       A mintaillesztésbe az elérési út is beletartozik, tehát például a \*.o mintának megfelel  minden  ".o"-ra
       végződő  file,  függetlenül  az  elérési út elejétől.  Jegyezzük meg, hogy minden speciális karakter (pl.
       ?*[]) elé "\" karaktert kell írni, vagy az egész argumentumot dupla idézőjelek ("") közé kell tenni.

       Általában használjunk "\" karaktert, hogy a zip-pel végeztessük a mintaillesztést a -f (frissítés) és  -d
       (törlés)  opcióknál,  és  néha  a  -x  (kizárás)  opció  után  is,  ha  a megfelelő művelettel használjuk
       (hozzáadás, -u, -f, vagy -d).

LÁSD MÉG

       compress(1), shar(1), tar(1), unzip(1), gzip(1)

HIBÁK

       A zip 2.1 nem kompatíbilis a PKUNZIP  1.10-zel.  A  zip  1.1  használatával  tudunk  a  PKUNZIP  1.10-zel
       kicsomagolható zip file-okat létrehozni.

       A  zip  2.1-el  létrehozott  zip  file-okat  nem szabad módosítani a zip 1.1-el vagy a PKZIP 1.10-zel, ha
       titkosított tagokat is tartalmaznak, illetve ha pipe-ról, vagy soros hozzáférésű  eszközről  hoztuk  őket
       létre.   A  zip  vagy  a PKZIP régi verziói hibás formátumú archívumot hoznának létre.  A régi verziók ki
       tudják listázni a zip file tartalmát, de nem tudják kicsomagolni (az új tömörítő algoritmus  miatt).   Ha
       nem  használunk  titkosítást,  és  csak  közönséges,  lemezen  levő  fájlokat  használunk, akkor nem kell
       törődnünk ezzel a problémával.

       VMS alatt a zip nem kezel megfelelően minden speciális file formátumot.  Csak a "stream-LF" formátumú zip
       file-ok működnek a zip-pel.  Más fájlok  konvertálhatók  Rahul  Dhesi  BILF  programjával.   A  zip  ezen
       verziója elvégzi a konverzió egy részét.  Ha Kermit-et használunk zip fájlok másolására Vax-tól MSDOS-ra,
       akkor írjuk be a Vax-on, hogy "set file type block".  Ha MSDOS-ról Vax-ra másolunk, akkor írjuk be a Vax-
       on, hogy "set file type fixed". Mindkét esetben az MSDOS-on írjuk be azt, hogy "set file type binary".

       VMS alatt a zip elszáll, ha DECnet szintaxis szerinti fájlspecifikációt adunk meg, például: valami::*.*.

       OS/2-n  a  zip  nem  tud  megtalálni  néhány  file  nevet,  például  azokat,  amelyek felkiáltójelet vagy
       kettőskeresztet tartalmaznak. Ez a hiba az OS/2-ben van: a 32 bites DosFindFirst/Next nem találja meg  az
       ilyen file neveket. A hiba más programokat is érint, például a GNU tar-t.

       OS/2   alatt  (kompatibilitási  okokból)  a  DIR  annyi  kiterjesztett  attribútumot  mutat,  amennyit  a
       DosQueryPathInfo() 16 bites verziója visszaad. Ellenkező esetben az 1.3-as  és  a  2.0-ás  OS/2-n  a  DIR
       különböző  értékeket  mutatna.   A 32 bites DosQueryPathInfo() által visszaadott adatszerkezet egy kicsit
       különbözik, extra byte-okat tartalmaz a 4 byte-os  határra  igazítás  miatt  (hogy  megfeleljen  az  OS/2
       későbbi  RISC verzióinak), valamint pointereket (valójában egy láncolt lista). Ezért a zip által mutatott
       érték (mivel a zip a 32 bites  mód  méretét  használja)  különbözik  attól,  amit  a  DIR  mutat.  A  zip
       hordozhatósági okokból a 32 bites formátumot tárolja, még az OS/2 1.3-on futó 16 bites MS C-vel fordított
       változat is, tehát ez is a 32 bites mód méretét mutatja.

       Az Amigán a -A opció egyelőre nem működik.

SZERZŐK

       Copyright  (C)  1990-1996  Mark  Adler,  Richard B. Wales, Jean-loup Gailly, Onno van der Linden, Kai Uwe
       Rommel, Igor Mandrichenko, John Bush and Paul Kienitz.  Ezt a programot bármely  személy  vagy  intézmény
       használhatja,  másolhatja,  vagy  terjesztheti  mindaddig, amíg az összes eredeti fájlt együtt tartja.  A
       program eladásából nem szerezhet jövedelmet, és ezt a copyright szöveget változatlanul kell hagynia.

       UGYANÚGY, MINT MÁS INGYENES DOLGOKNÁL, A ZIP-HEZ ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ SEGÉDPROGRAMOKHOZ NEM  JÁR  SEMMILYEN
       GARANCIA.  A SZERZŐI JOGOK TULAJDONOSAIT SEMMILYEN ESETBEN SEM TERHELI FELELŐSSÉG A PROGRAM HASZNÁLATÁBÓL
       ADÓDÓ BÁRMILYEN KÁROKÉRT.

       Az eredeti szöveg:

       Permission is granted to any individual or institution to use, copy, or  redistribute  this  software  so
       long  as  all of the original files are included, that it is not sold for profit, and that this copyright
       notice is retained.

       LIKE ANYTHING ELSE THAT'S FREE, ZIP AND ITS ASSOCIATED UTILITIES ARE PROVIDED AS  IS  AND  COME  WITH  NO
       WARRANTY  OF  ANY KIND, EITHER EXPRESSED OR IMPLIED. IN NO EVENT WILL THE COPYRIGHT HOLDERS BE LIABLE FOR
       ANY DAMAGES RESULTING FROM THE USE OF THIS SOFTWARE.

       A hibájelentéseket és a  megjegyzéseket  küldd  a  zip-bugs@wkuvx1.wku.edu  címre.   A  hibajelentésekhez
       csatold  a  zip  verziószámát  (lásd zip -h ), a fordításnál használt make opciókat (lásd zip -v ), a gép
       típusát, az operációs rendszer nevét és verzióját, valamint minél több kiegészítő információt!

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

       Szeretnénk köszönetet mondani R. P. Byrne-nek a Shrink.Pas programjáért, amely ezt a  projektet  ihlette,
       és  amiből  a  "shrink"  algoritmust  loptuk;  Phil  Katz-nak,  amiért  a zip file-formátumot, tömörítési
       formátumot és a .ZIP kiterjesztést public domain-be tette, és amiért elfogadott néhány kisebb  módosítást
       a  file-formátumon;  Steve  Burg-nek  a  "deflate"  formátum tisztázásáért; Haruhiko Okumurának és Leonid
       Broukhis-nek a tömörítési algoritmushoz adott hasznos ötleteikért; Keith  Petersen-nek,  Rich  Wales-nek,
       Hunter  Goatley-nak  és Mark Adler-nek, amiért fenntartják az INFO-ZIP csoport levelezési listáját és ftp
       szerverét; és legfőképpen az INFO-ZIP csoport tagjainak (a lista az infozip.who file-ban van), akiknek  a
       fáradhatatlan  tesztelési  és  hibajavítási  munkája nélkül egy hordozható zip létrehozása nem lett volna
       lehetséges.  Végül szeretnénk megköszönni (szemrehányást tenni)  az  első  INFO-ZIP  moderátornak,  David
       Kirschbaum-nak,  amiért egyáltalán belevitt minket ebbe az egészbe.  Ezt a dokumentációt R. P. C. Rodgers
       írta át UNIX-ra.

MAGYAR FORDÍTÁS

       Dénes Pál <denespal@valerie.inf.elte.hu>

                                                   1996 Apr 13                                            ZIP(1)