Provided by: manpages-hu_20010119-6_all 
NÉV
mount - fájlrendszert csatlakoztat (mount-ol)
ÁTTEKINTÉS
mount [-hV]
mount -a [-fFnrsvw] [-t vfstype]
mount [-fnrsvw] [-o options [,...]] device | dir
mount [-fnrsvw] [-t vfstype] [-o options] device dir
LEÍRÁS
Egy Unix rendszeren elérhető összes fájl egy nagy, faszerkezetű, hierarchikus rendszerben van elhelyezve,
amely a / könyvtárból gyökerezik. Az innét elérhető fájlok azonban több eszközön helyezkedhetnek el. A
mount parancs arra szolgál, hogy egy eszközön található fájlrendszert ebbe a nagy fastruktúrába
bekapcsoljunk. Ezzel ellentétes értelmű az umount(8) , ami a lecsatolásra szolgál.
A mount szokásos formája:
mount -t type device dir
Ez arra utasítja a kernelt, hogy a device eszközön talált type típusú fájlrendszet a dir könyvtárhoz
csatolja. A dir esetleges korábbi tartalma, tulajdonosa és módjai eltűnnek amíg ez a fájlrendszer
csatolva marad, és a dir elérési út a device -on található fájlrendszernek felel meg.
A hívás három formája ténylegesen nem csatol semmit:
mount -h
segítő üzenetet ad;
mount -V
a program verzióját írja ki; és a
mount [-t type]
listázza a csatolt (type típusú) fájlrendszereket. (Lásd lentebb.)
A proc fájlrendszer nincs kapcsolatban egy speciális eszközzel, és csatolásakor egy tetszőleges kulcsszó,
mint pl. a proc használható az eszközmegadás helyett. (A szokásos none választás kevessé szerencsés: a
umount `none busy' hibaüzenete félreérthető lehet.
A legtöbb eszközt egy fájlnév jelzi, amely egy blokkos speciális eszközre mutat, mint pl. /dev/sda1 de
van más lehetőség is. Például az NFS (Network File System=Hálózati Fájlrendszer) csatolásakor a device
lehet ilyesmi is: knuth.cwi.nl:/dir. Lehetséges a kötetcímkével vagy az UUID-vel is hivatkozni a blokkos
különleges eszközökre. (Lásd később a -L és -U kapcsolókat.)
A /etc/fstab fájl (lásd fstab(5) ), tartalmazhat olyan sorokat, melyek azt írják le, hogy mely
eszközöknek melyik a szokásos csatolási pontja és csatolási opciói. Ezt a fájlt háromféleképpen lehet
használni:
(i) A
mount -a [-t type]
parancs (mely többnyire rendszerindító szkriptekben fordul elő) az fstab -ban felsorolt összes
fájlrendszer csatolását eredményezi a megadott opciókkal, kivéve, ha a megfelelő sor tartalmazza a noauto
kulcsszót. A -F opció használata esetén a parancs több alprocesszt indít (fork), így a fájlrendszerek
egyidejűleg kerülnek csatolásra.
(ii) Amikor egy, az fstab -ban szereplő fájlrendszert csatolunk, elegendő csak az eszközt, vagy csak a
csatolási pontot megadni.
(iii) Alapvetően csak a rendszergazda (superuser) tud fájlrendszert csatolni, de ha az fstab megfelelő
sora tartalmazza a user opciót, akkor bárki csatolhatja a megfelelő rendszert.
Így pl. egy
/dev/cdrom /cd iso9660 ro,user,noauto,unhide
sor az fstab fájlban azt eredményezi, hogy minden felhasználó csatolhatja az iso9660 fájltípusú CD-ROM-ot
a
mount /dev/cdrom
vagy
mount /cd
parancsokkal. Részletesen lásd az fstab(5) kézikönyvlapon. Csak az a felhasználó tudja lecsatolni a
fájlrendszert, aki csatolta. Ha azt szeretnénk, hogy minden felhasználó le tudja csatolni, akkor
használjuk a users kifejezést a user helyett az fstab sorban. Az owner hasonló a user beállításhoz,
azzal a megszorítással, hogy a felhasználó tulajdonában kell lennie a speciális fájlnak. Például hasznos
lehet, ha a /dev/fd eszközt egy bejelentkezéskor lefutó szkript a konzolon belépő felhasználó birtokába
adja.
A mount és umount programok egy listát kezelnek a pillanatnyilag csatlakoztatott fájlrendszerekről. A
lista a /etc/mtab fájlban található. Argumentum nélkül a mount ezt a listát nyomtatja ki. Amikor a proc
fájlrendszert csatoljuk (mondjuk a /proc -ba), a /etc/mtab és a /proc/mounts fájloknak hasonló tartalmuk
lesz. Az előzőben egy kicsit több információ van, mint pl. a használt opciók, de ez nem feltétlenül a
legaktuálisabb. (Lásd pl. a -n opciót lejjebb.) Lehetséges a /etc/mtab -ot egy /proc/mounts -ra mutató
szimbolikus kötéssel helyettesíteni, de ebben az esetben bizonyos információkat elvesztünk. (Pl. a `hurok
eszköz' (loop device) kezelése kényelmetlenebbé válik.)
OPCIÓK
A mount egy hívásakor érvényes opciók halmaza úgy határozható meg, hogy először az fstab fájl megfelelő
bejegyzésénél található opciók lesznek kiértékelve, majd a parancssorban a -o utániak, végül a -r vagy -w
opciók, amennyiben jelen vannak.
A mount parancs opciói:
-V Kiírja a verziószámot.
-h Segítő üzenetet ad.
-v Bőbeszédű mód.
-a Az fstab minden (meghatározott típusú) fájlrendszerét csatolja.
-F (A -a -val kapcsolatban használatos.) A `mount' programot annyi példányban indítja, ahány
csatolási kérés van. Ez a különböző csatolásokat párhuzamosan fogja végezni. Ezzel a csatolási
folyamat gyorsabb lehet, mert pl. az NFS csatolásokra való várakozás párhuzamosan történik.
Hátránya, hogy a csatolások nem meghatározott sorrendben történnek. Emiatt nem használható pl.
akkor, ha a /usr és a /usr/spool könyvtárakat is csatoljuk.
-f Mindent elvégez a tényleges rendszerhívás kivételével. Más szavakkal: úgy csinál, mintha csatolná
a fájlrendszert, de igaziból nem teszi meg. Ez a -v -vel együtt használva értelmes: kiírja, mit is
csinálna a `mount' parancs ezen opció nélkül. Arra is használható, hogy a /etc/mtab -ba megtegye a
megfelelő bejegyzéseket olyan eszközök esetén, melyek a -n opcióval lettek csatolva.
-n Az /etc/mtab fájlba való írás nélkül csatol. Ez pl. akkor hasznos, ha a /etc könyvtár csak
olvasható.
-s A pontatlan opciókat is elfogadja leállás nélkül, azaz figyelmen kívül hagyja a fájlrendszer által
nem támogatott opciókat. Nem minden fájlrendszer fogadja el ezt. Ezen opció a Linux autofs-alapú
automatikus csatolóprogramjának (automounter) támogatására lett megvalósítva.
-r Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert. Szinonímája a -o ro -nak.
-w Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert. (Ez az alapértelmezett.) Szinonímája a -o rw
-nek. -L kötetcímke Csatolja a megadott kötetcímkével rendelkező partíciót.
-U uuid
Csatolja a megadott uuid-vel rendelkező partíciót. Ez a két opció csak akkor használható, ha a
/proc/partitions fájl létezik. (Ez a fájl a Linux 2.1.116 verziója óta van jelen.)
-t vfstype
A -t -t követő argumentum a fájlrendszer típusát adja meg. A jelenleg támogatott típusok listáját
a linux/fs/filesystems.c fájlból vehetjük: adfs, affs, autofs, coda, coherent, devpts, efs, ext,
ext2, hfs, hpfs, iso9660, minix, msdos, ncpfs, nfs, ntfs, proc, qnx4, romfs, smbfs, sysv, udf,
ufs, umsdos, vfat, xenix, xiafs. Megjegyezzük, hogy a coherent, a sysv és a xenix egyenértékű,
és a xenix és coherent típust a valamikor a jövőben majd törlik a listáról, és csak a sysv marad.
A 2.1.21 kernelektől kezdve az ext és xiafs nem létezik többé. A legtöbb típus használatakor a
mount program nem tesz mást, mint hogy egyszerűen meghívja a mount(2) rendszerhívást, és ezért nem
szükséges az adott fájlrendszer részletes ismerete. Néhány típushoz azonban (pl. nfs, smbfs,
ncpfs) ad hoc kód szükséges. Az nfs fájlrendszert kezelő kód be van építve, de az smbfs és ncpfs
típusokhoz külön mount program van. Annak érdekében, hogy minden típust egységesen lehessen
kezelni, a mount végrehajtja a /sbin/mount.TYPE programot (ha az létezik), amikor smb-vel vagy
ncp-vel hívták meg. Miután az smbmount program különféle verzióit különféleképpen kell meghívni,
szükséges lehet a /sbin/mount.smb shell szkript alkalmazása, amely beállítja a kívánt hívást. Az
iso9660 típus az alapértelmezett. A -t opció hiánya esetén, vagy ha az auto típus lett megadva, a
szuperblokk alapján próbál a rendszer választani a minix, ext, ext2, xiafs, iso9660, romfs ,ufs,
ntfs, qnx4, bfs listából. Ha ez a próba sikertelen, a mount megpróbálja elolvasni az
/etc/filesystemsfájlt, vagy ha az nem létezik, akkor a /proc/filesystems fájlt, és minden ebben
található fájlrendszert megpróbál, kivéve a "nodev" címkéjűeket, mint pl. a proc és nfs esetén.
Megjegyzendő, hogy az auto típus hasznos lehet felhasználó által csatolt floppik esetében.
Az/etc/filesystemsfájl létrehozása akkor hasznos, ha meg szeretnénk változtani a próbák
sorrendjét, (pl. próbálja előbb a vfat-et és csak utána az msdos-t), vagy az autoloader
kernelmodult használjuk. Figyelem: a típuspróba ökölszabályokat használ, azaz bizonyos `mágikus'
dolgok meglétét vizsgálja, és így néha rosszul érzékeli a típust.
Több mint egy típus is megadható egy vesszőkkel tagolt listával. A típusok kiegészíthetők a no
előtaggal, amely azt jelenti, hogy az adott típussal kapcsolatban nem kell műveletet végezni. (Ez
pl. a -a opcióval együtt lehet értelmes.)
Például a
mount -a -t nomsdos,ext
parancs minden fájlrendszert csatol, amely nem msdos vagy ext típusú.
-o Az opciókat a -o utáni vesszőkkel tagolt listával adhatjuk meg. Néhány ilyen opció csak akkor
hasznos, ha a /etc/fstab fájlban szerepel. A következő opciókat minden fájlrendszer esetén
alkalmazhatjuk.
async A fájlrendszer minden írási/olvasási művelete aszinkron módon megy végbe.
atime Frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés esetén. (Alapértelmezett.)
auto A fájlrendszer csatolható a -a opcióval.
defaults
Az alapértelmezett opciókat használja. Ezek: rw, suid, dev, exec, auto, nouser, és async.
dev Értelmezi a karakteres vagy blokkos speciális eszközfájlokat a fájlrendszeren.
exec Megengedi a bináris fájlok futtatását.
noatime
Nem frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés esetén. (Ez hasznos lehet pl. a `news
spool' gyorsabb elérésének biztosítására news szerverek esetén.)
noauto Csak kifejezett parancsra csatolható, azaz pl. -a opcióval nem csatolódik.
nodev Nem értelmezi a karakteres vagy blokkos speciális eszközfájokat a fájlrendszeren.
noexec Nem engedi meg a csatolt rendszeren található bináris fájlok futtatását. Ez pl. akkor
lehet hasznos, ha egy szerver más architektúrájú binárisokat is tartalmazó fájlrendszert
használ, mint a sajátja.
nosuid Nem engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-group-identifier (sgid) bitek
használatát.
nouser Megtiltja minden közönséges (nem root) felhasználónak a fájlrendszer csatolását.
(Alapértelmezett.)
remount
Megkísérli egy már csatolt fájlrendszer újboli csatolását. Ezt arra szokás használni, hogy
más opciókkal csatoljuk újra a fájlrendszert, például egy korábban csak olvasható
fájlrendszert írhatóvá tegyünk.
ro Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert.
rw Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert.
suid Engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-group-identifier (sgid) bitek használatát.
sync A fájlrendszer írási és olvasási műveleteit szinkronizáltan végzi.
user Megengedi minden közönséges (nem root) felhasználónak a fájlrendszer csatolását. Ez az
opció bekapcsolja a noexec, nosuid, és nodev opciókat, hacsak nem a további opciók ezt
felülbírálják. (Biztonsági okokból ezt csak nagyon átgondolt esetekben szabad megtenni.)
FÁJLRENDSZER-SPECIFIKUS CSATOLÁSI OPCIÓK
A következő opciók csak bizonyos fájlrendszerek esetén használhatók. Fájlrendszer szerint rendezzük őket.
Mindegyiknek a -o után kell állnia.
Az `affs' típus csatolási opciói
uid=érték és gid=érték
A gyökér fájlrendszer tulajdonosát és csoportját állítja be. (Alapértelmezés szerint uid=gid=0, de
ezek az opciók `érték' megadása nélkül az aktuális processztől veszik a megfelelő értékeket.)
setuid=érték és setgid=érték
A fájlok tulajdonosát és csoportját állítja be.
mode=érték
Minden fájl módját ` érték & 0777'-re állítja be az eredeti engedélyektől függetlenül. Keresési
engedélyt ad minden olvasási engedéllyel rendelkező könyvtárra. Az értéket oktálisan kell megadni.
protect
Nem engedi a védelmi bitek megváltoztatását.
usemp A gyökér fájlrendszer uid és gid értékét a csatolási pont megfelelő értékeire állítja be az első
szinkronizálás vagy lecsatolás alkalmával, majd kikapcsolja ezt az opciót. Különös...
verbose
Informatív üzenetet nyomtat minden sikeres csatoláskor.
prefix=string
A kötegnév (volume) előtt használható előtag, amikor kötést követ egy program.
volume=string
A `/' előtt használandó maximum 30 karakteres előtag. Ezt a szimbolikus kötések követésekor
használja.
reserved=érték
Az eszköz elején található nem használt blokkok száma. (Alapértelmezés: 2)
root=érték
Közvetlenül megadja a gyökérblokk (root block) helyzetét.
bs=érték
Megadja a blokkméretet. Érvényes értékei: 512, 1024, 2048, 4096.
grpquota / noquota / quota / usrquota
Ezeket elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.
A `coherent' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `ext' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció. Megjegyzendő, hogy az `ext' fájlrendszer elavult, használata nem ajánlott. A Linux
2.1.21-es kernelétől ez már nem része a kernelnek.
Az `ext2' típus csatolási opciói
Az `ext2' fájlrendszer a standard Linuxos fájlrendszer. Figyelem: A 2.0.4 kernelváltozat előtt egy
programozási hiba miatt véletlenszerű opciókkal is csatolható volt, azóta ezt már javították.
bsddf / minixdf
A statfs rendszerhívás viselkedését állítja be. A minixdf megadása esetén az f_blocks mező a
fájlrendszer összes blokkjainak száma, míg bsddf esetén (ez az alapértelmezés) kivonja az ext2
rendszer által használt overhead blokkokat, melyek nem elérhetők a fájlok tárolása céljából. Így
lehetséges pl. a következő:
% mount /k -o minixdf; df /k; umount /k
Filesystem 1024-blocks Used Available Capacity Mounted on
/dev/sda6 2630655 86954 2412169 3% /k
% mount /k -o bsddf; df /k; umount /k
Filesystem 1024-blocks Used Available Capacity Mounted on
/dev/sda6 2543714 13 2412169 0% /k
(Figyeljük meg, hogy ez a példa azt is mutatja, hogy parancssori opciók is használhatók a /etc/fstab
-beliek mellett.)
check / check=normal / check=strict
Az ellenőrzési szint beállítása. Amikor ezen opciók valamelyike adott (alapértelmezés:
check=normal ) az inode-ok és a blokkok bittérképei a csatolás esetén ellenőrzésre kerülnek. Ez
nagyságrendileg fél percig tart egy nagy lemez esetén. A `strict' megadásakor a blokkok
felszabadításakor (deallocation) ellenőrzi, hogy a felszabadítandó blokk az adatzónában van-e.
check=none / nocheck
Nem ellenőriz.
debug Hibakereső (debugging) információt ad minden (újra)csatolás esetén.
errors=continue / errors=remount-ro / errors=panic
A hibák esetén való viselkedést állítja be. A `continue' megadásakor hiba esetén is folyatja a
műveletet, `remount-ro' esetén csak olvasható módban folytatja a csatolást, `panic' esetén hibára
leállítja az egész rendszert. Az alapértelmezett viselkedés a fájlrendszer szuperblokkjában
tárolódik, és a tune2fs (8) segítségével lehet megváltoztatni.
grpid vagy bsdgroups / nogrpid vagy sysvgroups
Ezek az opciók azt határozzák meg, milyen csoportazonosítója lesz az újonnan létrehozott
fájloknak. A grpid használatával a létrehozott fájl könyvtárának csoportját használja, másképp (és
ez az alapértelmezett) az aktuális processz `fsgid'-jét veszi alapul, hacsak nem a könyvtár
`setgid' bitje be van kapcsolva, amely esetben a csoportazonosítót a szülőkönyvtárból veszi, és
könyvtár létrehozása esetén erre is beállítja a `setgid' bitet.
resgid=n és resuid=n
Az `ext2' fájlrendszer az elérhető terület egy kis százalékát fenntartja magának. (Ez a százalék
alapértelmezésben 5%. Lásd: mke2fs(8) és tune2fs(8).) Ezek az opciók azt határozzák meg, ki
(milyen felhasználói- vagy csoportazonosítóval rendelkező felhasználó) használhatja ezeket a
fenntartott blokkokat.
sb=n Az 1-es blokk helyett az n -ediket használja szuperblokknak. Ez sérült fájlrendszereknél lehet
hasznos. Rendszerint a szuperblokk másolatai minden 8192. blokkban megtalálhatók, azaz az 1,
8193, 16385, ... blokkokban. (Így egy nagy fájlrendszerben a szuperblokknak több száz másolata is
lehet. Jelenleg nincs az `mke2fs'-nek olyan opciója, amely kisebb számú másolat írását állítaná
be.)
grpquota / noquota / quota / usrquota
Ezeket az opciókat elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.
A `fat' fájlrendszer csatolási opciói
Megjegyzendő, hogy a fat nem egy különálló fájlrendszer, hanem az msdos, umsdos és vfat rendszerek közös
része.
blocksize=512 / blocksize=1024
A blokkméretet adja meg. (Alapértelmezés: 512.)
uid=érték és gid=érték
Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját. (Alapértelmezés szerint ezeket az aktuális
processz adataiból veszi.)
umask=érték
Beállítja az `umask' értékét. (Ez azon engedélyek bitmaszkja, melyek nem használhatóak.)
Alapértelmezett értéke az aktuális processz `umask'-ja. Az `érték'-et oktálisan kell megadni.
check=érték
Három különböző szint állítható be:
r[elaxed]
A kis- és nagybetűk egyenértékűek, a nevek hosszú részei csonkolásra kerülnek. (Pl.
verylongname.foobar -ból verylong.foo lesz); a bevezető és beágyazott szóközöket elfogadja
a név bármelyik részében.
n[ormal]
Ugyanaz, mint "relaxed", de sok speciális karaktert (*, ?, <, szóköz, stb.) visszautasít a
fájlnevekben. Ez az alapértelmezett.
s[trict]
Ugyanaz, mint "normal", de a nevek hosszú részeket és speciális karaktereket is
tartalmazhatnak. Ilyeneket (+, =, szóköz, stb.) a Linux használ, de az MS-DOS visszautasít.
codepage=érték
Beállítja azt a kódlapot, amelyet a rendszer a fájlnevek rövid alakjának kódolására fog használni
a FAT és a VFAT fájlrendszereken. Az alapértelmezett a 437-es kódlap.
conv=b[inary] / conv=t[ext] / conv=a[uto]
A fat fájlrendszer végre tudja hajtani a CRLF<-->NL konverziót a kernelben. (Ez az MS-DOS és a
UNIX szövegformátuma közti különbség.) A következő konverziós módok elérhetőek:
binary Nincs konverzió. Ez az alapértelmezett.
text A CRLF<-->NL transzfomációt minden fájlra alkalmazza.
auto A CRLF<-->NL transzformációt azokra a fájlokra alkalmazza, melyeknek nem ``közismerten
bináris'' kiterjesztésük van. Ezen kiterjesztések listája a fs/fat/misc.c eleje alapján
aktuálisan a következő: exe, com, bin, app, sys, drv, ovl, ovr, obj, lib, dll, pif, arc,
zip, lha, lzh, zoo, tar, z, arj, tz, taz, tzp, tpz, gz, tgz, deb, gif, bmp, tif, gl, jpg,
pcx, tfm, vf, gf, pk, pxl, dvi.
Olyan programok, melyek kiszámolt véletlen pozícióban történő fájlelérést (lseek) alkalmaznak, nem
szeretik a kernel szintű szövegkonverziót. Ilyenkor akár adatvesztés is felléphet, ezért legyünk
óvatosak!
Bináris módban illesztett fájlrendszerek esetén különböző konverziós programokat (pl. fromdos,
todos) használhatunk.
debug Hibakereső üzemmódba kapcsol. Egy, a változatot tükröző string és a fájlrendszer paramétereit
tartalmazó lista kerül kiírásra. (Ezeket az adatokat akkor is kinyomtatja, ha a paraméterek nem
konzisztensek.)
fat=12 / fat=16
Megadja, hogy 12 vagy 16 bites a fat. Felülbírálja az automatikus FAT típus érzékelést. Óvatosan
használandó!
iocharset=érték
Az a karakterkészlet, amit a rendszer használ a 16 bites unicode karakterek és a 8 bites
karakterek között. Az iso8859-1 az alapértelmezett. A hosszú fájlnevek unicode formátumban
tárolódnak a lemezen.
quiet Csendes (quiet) üzemmódba kapcsol. Megkísérli elérni, hogy a `chown' és `chmod' parancsok akkor se
jelezzenek hibát, ha sikertelenek voltak. Óvatosan használandó!
sys_immutable, showexec, dots, nodots, dotsOK=[yes|no]
Különféle félrevezető kísérletek, hogy a Unix vagy DOS konvenciókat ráerőltessük a FAT
fájlrendszerre.
A `hpfs' típus csatolási opciói
uid=érték és gid=érték
Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját. (Alapértelmezés szerint ezeket az aktuális
processz adataiból veszi.)
umask=value
Beállítja az `umask' értékét. (Ez azon engedélyek bitmaszkja, melyek nem használhatóak.)
Alapértelmezett értéke az aktuális processz `umask'-ja. Az `érték'-et oktálisan kell megadni.
case=lower / case=asis
Minden fájlnevet kisbetűssé konvertál vagy meghagy az eredeti állapotban. (Alapértelmezett:
case=lower.)
conv=binary / conv=text / conv=auto
A conv=text megadása esetén töröl néhány véletlenszerű CR-t (speciálisn ha NL-ek követik) a fájlok
olvasásakor. conv=auto esetén többé-kevésbé véletlenszerűen választ conv=binary és conv=text
között. A conv=binary megadása pedig mindenféle konverzió elhagyását jelenti. Ez az
alapértelmezett.
nocheck
Nem szakítja meg a csatolási folyamatot ha néhány konzisztencia-teszt nem teljesül.
Az `iso9660' típus csatolási opciói
A normális iso9660 fájlnevek 8.3 formában jelennek meg, azaz a DOS-hoz hasonló megszorítások vonatkoznak
a fájlnevek hosszára, és minden karakter kisbetűs. Továbbá nincs bejegyzés a tulajdonos, védelem, kötések
száma, a speciális blokkos vagy karakteres eszközök, stb. számára.
A `Rock Ridge' egy bővítése az `iso9660'-nak, amely biztosítja az előbb felsorolt Unix-szerű
lehetőségeket. Alapvetően minden könyvtárhoz tartozik egy ilyen bővítés, amely ezeket a speciális
információkat tartalmazza, és amikor a Rock Ridge működik, a fájlrendszer megkülönböztethetetlen a
normális Unix fájlrendszertől. (Kivéve persze, hogy csak olvasható.)
norock Kikapcsolja a Rock Ridge bővítést, akkor is ha jelen van. Lásd map. nojoliet Kikapcsolja a
Microsoft Joliet bővítést, akkor is ha jelen van. Lásd map.
check=r[elaxed] / check=s[trict]
A check=relaxed használata esetén a fájlneveket először kisbetűssé alakítja. Ez valószínűleg csak
a norock és map=normal -lal együtt hasznos. (Alapértelmezett: check=strict.)
uid=érték és gid=érték A fájlrendszer összes
fájljának felhasználói- és csoportazonosítóját a megadott értékre állítja be. Ez felülbírálja a
`Rock Ridge' kiterjesztésből származó hasonló információkat. (Alapértelmezés: uid=0,gid=0.)
map=n[ormal] / map=o[ff]
A Rock Ridge-t nem használó egységekre a normális névfordítás a nagybetűs ASCII kódokat kisbetűsre
alakítja, elhagyja a követő `;1'-et és a `;'-t `.'-ra cseréli. A map=off esetében ez a fordítás
nem történik meg. Lásd: norock. (Alapértelmezett: map=normal.) A map=acorn hasonló, mint a
map=normal, de az Acorn bővítésre is vonatkozik, ha az jelen van.
mode=érték
Nem Rock Ridge eszközökre minden fájlnak a megadott módot adja. (Alapértelmezés: olvasási engedély
mindenkinek.) A Linux 2.1.37 óta ezt az `érték'-et nem muszáj oktálisan megadni. (Az oktális
esetet egy kezdő 0 jelzi.)
unhide Mutatja a rejtett (hidden) és a kapcsolódó (associated) fájlokat is.
block=[512|1024|2048]
A blokkméretet a megadott értékre állítja. (Alapértelmezés: block=1024.)
conv=a[uto] / conv=b[inary] / conv=m[text] / conv=t[ext]
(Alapértelmezett: conv=binary.) A Linux 1.3.54 óta nincs hatása. (Nem bináris beállítás nagyon
veszélyes szokott lenni, és sokszor járt adatvesztéssel.)
cruft Amennyiben a fájl hosszának legfelső bájtja problémákat okozhat, ez az opció használható a felsőbb
bitek figyelmen kívül hagyására. Ez azt eredményezi, hogy a fájlok legfeljebb 16MB hosszúak
lehetnek. A `cruft' opció automatikusan bekapcsol, ha a teljes CDROM-nak vad mérete van. (Pl.
negatív, vagy több, mint 800 MB.) Szintén bekapcsolódik, ha 0 és 1-től eltérő a köteg sorozatszáma
(volume sequence number).
session=x
Kiválasztja a kívánt session-t egy multisession CD-n. (A 2.3.4 óta.)
sbsector=xxx
A session kezdő szektorát adja meg. (A 2.3.4 óta.)
A `minix' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `msdos' típus csatolási opciói
Lásd a `fat' opcióinál. Ha egy msdos fájlrendszer következetlenséget érzékel, hibát jelent, és a
fáljrendszert csak olvashatóvá teszi. A fájlrendszer újracsatolással ismét írhatóvá tehető.
Az `ncp' típus csatolási opciói
Csakúgy, mint az nfs, az ncp megvalósítása elfogad egy bináris argumentumot ( struct ncp_mount_data) a
csatolási rendszerhíváshoz. Ezt az argumentumot az ncpmount(8) állítja össze. A mount jelenlegi változata
nem ismeri az ncp-t.
Az `nfs' típus csatolási opciói
A szöveges, kernel által feldolgozott opcióstring helyett az nfs fájlrendszer egy struct nfs_mount_data
típusú bináris argumentumot vár. A mount program önmaga dolgozza fel a következő, `tag=érték' formájú
opciókat, és az említett struktúrába rakja őket: rsize=n, wsize=n, timeo=n, retrans=n, acregmin=n,
acregmax=n, acdirmin=n, acdirmax=n, actimeo=n, retry=n, port=n, mountport=n, mounthost=name, mountprog=n,
mountvers=n, nfsprog=n, nfsvers=n, namlen=n. Az addr=n opció megengedett, de nincs jelentése.
Továbbá, a következő logikai opciókat, melyek előtt a no szócska állhat is felismeri: bg, fg, soft, hard,
intr, posix, cto, ac, tcp, udp, lock. Részleteket lásd: nfs(5).
Különösen hasznos opciók a következők:
rsize=8192,wsize=8192
Ez jelentősen gyorsabbá teszi az nfs kapcsolatot az alapértelemezett 1024-es blokkmérethez képest.
hard Azok a programok, melyek egy NFS-en keresztül csatolt fájlrendszer valamely fájlját használják,
felfüggesztik működésüket (hang) szerverhiba esetén. A processz nem megszakítható vagy
megállítható a kill paranccsal, hacsak nem az intr is megadásra kerül. Az NFS szerver
rendbejövetele esetén a program futása zavartalanul folytatódik. Általában erre van szükség.
soft Ez az opció megengedi, hogy a kernel ne várakozzon tovább, ha az NFS-szerver egy megadott ideig
nem válaszol. Ez az idő a timeo=time opcióval adható meg. Ez az opció akkor lehet hasznos, ha az
NFS-szerver néha nem válaszol, vagy néha újraindítják, miközben néhány processz fájlokat próbál
letölteni a szerverről. Általában ez sok gonddal jár.
nolock Nem használja a `lock-olást'. Nem indítja a lockd-t.
Az `ntfs' típus csatolási opciói
iocharset=név
A fájlnevek visszaadásához használt karakterkészlet. A VFAT-tel ellentétben a NTFS nem enged
hozzáférni az olyan fájlokhoz, amelyek nevében nem konvertálható karakterek vannak.
utf8 Az UTF-8 kódolást választja a fájlnevek konverziójára.
uni_xlate=[0|1|2]
A 0 (vagy `no' vagy `false') illetve az 1 (vagy `yes' vagy `true') beállításnál a VFAT stílusú
kódolást használja azokra a fájlnevekre, amelyben egyes karakterek kívül esnek az aktuális
karakterkészleten. A 2 érték hatására egy ":"-tal lesz helyettesítve a kérdéses karakter.
posix=[0|1]
Ha be van kapcsolva (posix=1), akkor a fájlrendszer különbséget tesz a kis- és nagybetűk között. A
8.3 alakú álnevek kemény kötésként (hard link) jelennek meg, ahelyett hogy el lennének rejtve.
uid=érték, gid=érték és umask=érték
A fájlok hozzáférési jogait állítja be a fájlrendszeren. Alapértelmezésben minden fájl a root
tulajdonában van, és senki más nem olvashatja.
A `proc' típus csatolási opciói
uid=érték és gid=érték
Ezeket az opciókat elfogadja, de tapasztalataim szerint nincs hatásuk.
A `romfs' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `smbfs' típus csatolási opciói
Csakúgy, mint az nfs, az smb jelenlegi implementációja egy struct smb_mount_data típusú bináris
argumentumot vár. Ezt az argumentumot az smbmount(8) állítja össze, és a mount jelen verziója (2.9w)
semmit sem tud az `smb'-ről.
A `sysv' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `udf' típus csatolási opciói
gid= At alapértelmezett csoport.
umask= Az alapértelmezett umask.
uid= Az alapértelmezet felhasználó.
unhide Mutatja a rejtett fájlokat.
undelete
Mutatja a törölt fájlokat.
strict Szigorú alkalmazkodás (nem használt).
utf8 (nem használt).
iocharset
(nem használt).
bs= A blokkméret. (Nem biztos, hogy működik, ha nem 2048-ra van állítva.)
novrs Átugorja a kötetek sorrendjének felismerését.
session=
Nullától kezdi számolni a CDROM session-öket. Alapértelmezett: az utolsó session.
anchor=
Felülbírálja a szabványos horgonypontot. Alapértelmezett: 256.
volume=
Felülbírálja a VolumeDesc helyét. (nem használt)
partition=
Felülbírálja a PartitionDesc helyét. (nem használt)
lastblock=
A fájlrendszer utolsó blokkja.
fileset=
Felülbírálja a fájlkészlet blokk helyét. (nem használt)
rootdir=
Felülbírálja a gyökérkönyvtár helyét. (nem használt)
Az `ufs' típus csatolási opciói
ufstype=érték Az UFS fájlrendszert széles körben használják a különböző operációs rendszerek. A probléma
az, hogy az egyes megvalósítások eltérnek egymástól, néhány az egyes verziók néhány sajátossága nincs
dokumentálva, ezért nehéz az ufs típusát automatikusan felismerni. Emiatt kell megadni a felhasználónak
az ufs típusát a mount opciójaként. A lehetséges értékek:
old Az ufs régi formája, ez az alapértelmezett, csak olvasható.
44bsd BSD-szerű operációs rendszer által létrehozott fájlrendszerekhez (NetBSD,FreeBSD,OpenBSD).
sun SunOS vagy Solaris által Sparc platformon létrehozott fájlrendszerekhez.
sunx86 Solaris által x86 platformon létrehozott fájlrendszerekhez.
nextstep
NeXTStep által (NeXT munkaállomáson) létrehozott fájlrendszerekhez (egyelőre csak
olvasható).
nextstep-cd
NeXTStep CDROM-hoz (block_size == 2048), csak olvasható.
openstep
OpenStep által létrehozott fájlrendszerekhez (egyelőre csak olvasható).
onerror=érték
Reakció hiba esetén:
panic Ha hibát észlel, kernel pánikot okoz.
[lock|umount|repair]
Ezek az opciók pillanatnyilag semmit sem csinálnak, ha hiba történik csak egy üzenet íródik
ki a konzolra.
Az `umsdos' típus csatolási opciói
Lásd az `msdos' típusnál. A dotsOK opciót az umsdos kikapcsolja.
A `vfat' típus csatolási opciói
Legelőször a fat opcióit ismeri fel. A dotsOK opciót a vfat kikapcsolja. További opciók:
uni_xlate
A nem kezelt Unicode karaktereket speciális escape-sorozatokká alakítja. Ez lehetőséget ad az
Unicode karaktereket használó fájlnevek mentésére és visszaállítására. Ezen opció nélkül egy `?'
jelenik meg, ha az átalakítás nem lehetséges. Az escape-karakter a `:', mert ez különben nem
megengedett a `vfat' fájlrendszerben. A használt escape-sorozat (ahol `u' az Unicode karakter): (u
& 0x3f), ((u>>6) & 0x3f), (u>>12).
posix Megenged olyan fájlneveket, melyek csak kisbetű/nagybetű szempontból különböznek.
nonumtail
Először sorozatszám nélküli rövid nevet próbál készíteni, mielőtt a név~szám.kit formát próbálná.
utf8 Az UTF8 a unicode a fájlrendszerre nézve biztonságos 8 bites kódolása, amit a konzol használ.
A fájlrendszerre is lehet engedélyezni ezzel az opcióval. Ha az `uni_xlate' van beállítva, akkor
az UTF8 tiltva van.
A `xenix' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
A `xiafs' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció. Habár semmi rossz nincs a xiafs-ben, nem igazán elterjedt, és a továbbiakban nincs
karbantartva. Nem érdemes használni. A Linux version 2.1.21 óta nem része a kernelnek.
A HUROK ESZKÖZ (LOOP DEVICE)
További lehetséges csatolási típus a hurok eszközön keresztüli. Lássuk pl. a következő parancsot:
mount /tmp/fdimage /mnt -t msdos -o loop=/dev/loop3,blocksize=1024
Ez beállítja, hogy a /dev/loop3 hurokeszköz a /tmp/fdimage fájlnak feleljen meg, és utána ezt az eszközt
a /mnt -hez csatolja. Ez a fajta csatolás három opciót ismer: loop, offset és encryption, melyek
valójában a losetup (8) opciói. Ha nincs kifejezett hurokeszköz említve, de a `-o loop' adott, akkor a
mount parancs megpróbál egy használaton kívüli hurokeszközt felhasználni a csatoláshoz. Ha az /etc/mtab
nem egy szimbolikus kötés a /proc/mounts-ra, (ez amúgy sem okos dolog), akkor az összes mount-tal csatolt
hurokeszköz lecsatolható az umount-tal. Kézzel is lecsatolhatóak a hurokeszközök a `losetup -d'
paranccsal, lásd losetup(8).
FÁJLOK
/etc/fstab : a fájlrendszerek táblázata.
/etc/mtab : a csatolt fájlrendszerek táblázata.
/etc/mtab~ : lock fájl.
/etc/mtab.tmp : ideiglenes fájl.
LÁSD MÉG
mount(2), umount(2), fstab(5), umount(8), swapon(8), nfs(5), mountd(8), nfsd(8), mke2fs(8), tune2fs(8),
losetup(8)
HIBÁK
Egy összezavarodott fájlrendszer rendszerösszeomlást okozhat.
Néhány Linuxos fájlrendszer nem támogatja a -o sync -et. (Az `ext2fs' támogatja a szinkronizált
frissítéseket (BSD szerűen), amikor sync opcióval van csatolva).
A -o remount opció nem mindig képes a csatolási paraméterek megváltoztatására. (Pl. minden ext2fs-
specifikus paraméterre működik az sb kivételével, de nem változtatható meg a gid és az umask a fatfs
esetén.
TÖRTÉNET
Egy mount parancs az AT&T UNIX 5-ös verziójában jelent meg.
MAGYAR FORDÍTÁS
Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu> és Tímár András <timar_a@freemail.hu>
Linux 2.0 14 September 1997 MOUNT(8)