Provided by: manpages-hu_20010119-6_all 
      
    
NÉV
       ping — a hálózat gépeinek ICMP ECHO_REQUEST csomagok küldése
VÁZLAT
       ping [-dfnqrvR] [-c (számláló)] [-i (várakozás)] [-l (előterhelés)] [-p (mintázat)] [-s (csomagméret)]
LEÍRÁS
       A  ping ICMP (hálózatközi vezérlőüzenet protokol) kötelező ECHO_REQUEST (visszhang-kérés) datagramot küld
       azért, hogy egy ICMP ECHO_RESPONSE (visszhang-válasz) válaszcsomagot kapjon egy  géptől  vagy  átjárótól.
       Az  ECHO_REQUEST  datagramok  (``ping''-ek)  egy  IP és egy ICMP fejléccel rendelkeznek, amit egy “struct
       timeval” késés követ, majd tetszőleges számú kitöltő ``pad'' byte ami megtölti a csomagot.
       -c számláló
               A program leállása számláló ECHO_RESPONSE csomag fogadása után.
       -d      Beállítja a SO_DEBUG (hibakeresési) opciót a használt csatlakozóponton (socket-en).
       -f      Elárasztó (flooding) ping.  A kimenő csomagok olyan gyorsak, hogy vagy másodpercenként  százszor,
               vagy   a   visszaérkezés  után  azonnal  indulnak,  amelyik  gyorsabb.   Minden  egyes  elküldött
               ECHO_REQUEST után egy pont ``.'' jelenik meg, és minden kapott ECHO_REPLY után  egy  visszatörlés
               (backspace).   Ez  gyorsan  láthatóvá  teszi,  hogy hány csomag veszett el.  Ezt az opciót csak a
               szuper-felhasználó használhatja.  Figyelmeztetés: ez  komoly  hálózat  terhelést  okoz,  és  csak
               fokozott óvatossággal használható.
       -i várakozás
               Minden  csomag  között  várakozás  másodpercnyi  várakozás.  Az  alapértelmezett egy másodpercnyi
               várakozás minden csomag között.  Ez az opció összeférhetetlen az -f opcióval.
       -l előterhelés
               Ha az előterhelés opciót megadjuk, a ping először  ennyi  csomagot  küld,  amilyen  gyorsan  csak
               lehetséges,  mielőtt  visszatérne  normál  működési  állapotába.   Ezt  az  opciót csak a szuper-
               felhasználó használhatja.
       -n      Csak számjegyes kijelzés.  Nem történik kísérlet  a  gépek  címeihez  tartozó  szimbolikus  nevek
               visszakeresésére.
       -p mintázat
               Meghatározható  legfeljebb  16  kitöltő,  ``pad''  byte  a küldött csomag kitöltéséhez.  Ez akkor
               hasznos, ha a hálózat adatfüggő  problémáit  szeretnénk  diagnosztizálni.   Például,  a  “-p  ff”
               hatására a küldött csomag csupa egyessel lesz kitöltve.
       -q      Csöndes kijelzés.  Semmi sem íródik ki, csak az összegző sor induláskor és befejezéskor.
       -R      Útvonal  feljegyzés.  Tartalmazza a RECORD_ROUTE opciót az ECHO_REQUEST csomagban és a visszatérő
               csomagokban lévő útvonal puffert megjeleníti.  Megjegyzendő, hogy  az  IP  fejlécbe  csak  kilenc
               ilyen útvonal fér bele.  Sok gép nem veszi figyelembe, vagy eldobja ezt az opciót.
       -r      Kikerüli  a  rendes  útvonal  választó  táblázatot és közvetlenül a csatolt hálózat gépének küld.
               Hibajelzés érkezik, ha a gép nem a közvetlenül csatolt hálózaton található.  Ez  az  opció  akkor
               használható,  ha  egy  helyi gépet szeretnénk pingelni egy olyan csatolón keresztül, aminek nincs
               közvetlen útvonala felé (például miután a csatolót eldobta a routed(8)).
       -s csomagméret
               Az elküldendő adatbájtok számát határozza meg.  Az alapértelmezett 56,  ami  64  ICMP  adatbájtra
               módosul, amikor az ICMP 8 bájtos fejléce hozzáadódik.
       -v      Bőbeszédű kimenet. Minden fogadott ICMP csomag, ami nem ECHO_RESPONSE kiíródik.
       Amikor  a  ping  segítségével hibát keresünk, először mindig a saját gépet kell ellenőrizni, hogy a helyi
       hálózati csatoló jól működik.  Utána egyre távolabbi gépeket és átjárókat kell ``pingelni''.  A program a
       válaszidők és a csomag veszteségek statisztikáját kiszámolja.  Ha kettőzött csomagok érkeznek, azokat nem
       számolja  bele  a  csomagveszteségi  statisztikába,  habár  ezen  csomagok   válaszidejét   használja   a
       minimum/átlag/maximum  válaszidő kiszámításához.  Amikor a meghatározott darabszámú csomagot elküldte (és
       megkapta), vagy SIGINT hatására megszakad a program futása, egy rövid összegzést ír ki.
       Ha a ping nem kap egyetlen válaszcsomagot  sem,  1-es  kilépési  kódot  eredményez.   Hiba  esetén  2-es,
       egyébként 0-ás kóddal lép ki. Ezért a kilépési kód használható annak megállapítására, hogy egy gép ``él''
       vagy sem.
       Ezen  programot  a  hálózat  ellenőrzésére, mérésére és menedzselésére szánták.  A terhelés miatt, amit a
       hálózaton okoz, nem tanácsos a ping használata normál működés során, vagy automatikus parancsfájlokban.
AZ ICMP CSOMAG RÉSZLETEI
       Egy IP fejléc opciók nélkül 20 byte hosszú.  Egy ICMP  ECHO_REQUEST  csomag  ezenkívül  tartalmaz  egy  8
       bájtos  ICMP  fejlécet,  amit  tetszőleges mennyiségű adat követ.  Amikor a csomagméretet megadjuk, ezt a
       többlet adatmennyiséget határozzuk meg (az alapértelmezett 56).  Tehát az  IP  csomag  belsejében  kapott
       ICMP  ECHO_REPLY  típusú  adat  mennyisége  mindig  8 bájttal (az ICMP fejléccel) több lesz, mint az kért
       adatmennyiség.
       Ha ez az adatmennyiség legalább 8 byte hosszú, a ping ennek az első nyolc bájtját  használja  arra,  hogy
       időjelzést  tegyen  bele, amit a visszatérési idő kiszámítására használ.  Ha kevesebb, mint nyolc kitöltő
       bájtot határozunk meg, akkor a visszatérési időket nem adja meg.
KÉTSZEREZETT ÉS SÉRÜLT CSOMAGOK
       A Ping jelez minden megkétszerezett és sérült csomagot.   Kétszerezett  csomagnak  normális  esetben  nem
       lenne  szabad előfordulnia, és úgy tűnik, hogy hibás link-szintű újraküldések okozzák.  A kétszereződések
       sok helyzetben előfordulhatnak, és  habár  ritkán,  (vagy  sosem)  jelentenek  jót,  az  alacsony  szintű
       kettőződések előfordulása nem minden esetben ad okot a riadalomra.
       A  sérült csomagok feltétlenül riasztó jelek, és a ping csomag útjában (a hálózaton vagy a gépeken) hibás
       hardvert jeleznek.
KÜLÖNBÖZŐ ADATMINTÁZATOK KIPRÓBÁLÁSA
       A hálózat(között)i réteg sohasem kezelheti a csomagokat eltérően, az adatrészükben tartalmazott adatoktól
       függően.   De  sajnos,  adatfüggő  problémák  osonhatnak  be  a  hálózatokba,  amik  ott   hosszú   ideig
       felfedezetlenek  maradhatnak.   Sok  esetben  az  a különös mintázat, amivel a probléma van olyan, amiben
       nincs elég ``átmenet'', mint pl. a csak nullák, csak egyesek, vagy olyan minta, ami ehhez  közelít,  mint
       pl. a majdnem csak nullák.  Nem feltétlenül elégséges, ha a parancssorban olyan adatmintázatot határozunk
       meg,  ami  (például)  csak  nullákból  áll,  mivel   az adatkapcsolati szinten lévő mintázat számít, és a
       kapcsolat a parancssorba beírt adat és a vezérlő által továbbított adat között igen bonyolult lehet.
       Ez azt jelenti, hogy ha adatfüggő problémát kell keresni, valószínűleg igen sokat kell  próbálgatni  hogy
       megtaláljuk.   Ha  szerencsénk  van,  található egy olyan fájl, ami vagy nem megy át a hálózaton, vagy az
       átvitele sokkal tovább tart, mint a hasonló hosszúságú  fájloké.   Akkor  ebben  a  fájlban  lehet  olyan
       ismétlődő mintázatokat keresni, amit ki lehet próbálni a ping -p opciójával.
TTL RÉSZLETEI
       Egy  IP  csomag  TTL  értéke  jelzi  az IP útvonalválasztók maximális számát, amin a csomag keresztül tud
       menni, mielőtt eldobják.  A jelenlegi  gyakorlat  szerint  az  Interneten  minden  útvonalválasztótól  az
       várható, hogy a TTL mezőt pontosan eggyel csökkenti.
       A TCP/IP specifikációja szerint a TTL mezőt a TCP csomagoknál 60-ra kell állítani, de sok rendszer kisebb
       értékeket használ ( a BSD 4.3 30-at, a 4.2 15-öt használt).
       Ennek  a  mezőnek  a  lehetséges  legnagyobb  értéke 255, és a legtöbb Unix rendszer az ICMP ECHO_REQUEST
       csomagokban a TTL mezőt 255-re állítja.  Ezért van az, hogy néhány gép ``ping''-elhető, de nem érhető  el
       telnet(1) -tel vagy ftp(1) -vel.
       Normális  működés  esetén  a  ping  a  megkapott  csomagok  TTL értékét kiírja.  Amikor a távoli rendszer
       megkapja a ping csomagot, a következő három dolog valamelyikét teheti a TTL mezővel a válaszában:
       •   Nem változtatja; ez az, amit a Berkeley Unix rendszerek  csináltak  a  4.3BSD-Tahoe  változat  előtt.
           Ebben  az  esetben  a  TTL  értéke  a  megkapott  csomagban  255  minusz  az oda-vissza úton érintett
           útvonalválasztók száma lesz.
       •   Beállítja 255-re; ez az, amit a jelenlegi Berkeley Unix rendszerek tesznek.  Ebben az esetben  a  TTL
           értéke a kapott csomagban 255 minusz az útvonalválasztók száma lesz a távoli rendszer felől a pingelő
           gép irányában.
       •   Valami  más értékre állítja.  Néhány gép ugyanazt az értéket használja az ICMP csomagok számára, mint
           amit a TCP  csomagok  esetében,  például  30-at  vagy  60-at.   Egyebek  használhatnak  teljesen  vad
           értékeket.
HIBÁK
       Sok gép és átjáró figyelmen kívül hagyja a RECORD_ROUTE opciót.
       Az  IP  fejléc  maximális  hossza  túl  kicsi  ahhoz,  hogy az olyan opciók, mint a RECORD_ROUTE teljesen
       hasznosak lehessenek.  Ezzel azonban nem sokat lehet tenni.
       Az elárasztó pingelés általában nem ajánlott, az üzenetszórási címnek az elárasztó pingelése  pedig  csak
       nagyon ellenőrzött körülmények között végezhető.
LÁSD MÉG
       netstat(1), ifconfig(8), routed(8)
TÖRTÉNETE
       A parancs először a 4.3BSD rendszerben jelent meg.
MAGYAR FORDÍTÁS
       Bozsér Zoltán <ZOLTAN.BOZSER@hun.conoco.com>
Linux NetKit 0.09                                August 30, 1996                                         PING(8)