NÉV

     ping — a hálózat gépeinek ICMP ECHO_REQUEST csomagok küldése

VÁZLAT

     ping [-dfnqrvR] [-c (számláló)] [-i (várakozás)] [-l (előterhelés)] [-p (mintázat)] [-s
     (csomagméret)]

LEÍRÁS

     A ping ICMP (hálózatközi vezérlőüzenet protokol) kötelező ECHO_REQUEST (visszhang-kérés)
     datagramot küld azért, hogy egy ICMP ECHO_RESPONSE (visszhang-válasz) válaszcsomagot kapjon
     egy géptől vagy átjárótól.  Az ECHO_REQUEST datagramok (``ping''-ek) egy IP és egy ICMP
     fejléccel rendelkeznek, amit egy “struct timeval” késés követ, majd tetszőleges számú
     kitöltő ``pad'' byte ami megtölti a csomagot.

     -c számláló
             A program leállása számláló ECHO_RESPONSE csomag fogadása után.

     -d      Beállítja a SO_DEBUG (hibakeresési) opciót a használt csatlakozóponton (socket-en).

     -f      Elárasztó (flooding) ping.  A kimenő csomagok olyan gyorsak, hogy vagy
             másodpercenként százszor, vagy a visszaérkezés után azonnal indulnak, amelyik
             gyorsabb.  Minden egyes elküldött ECHO_REQUEST után egy pont ``.'' jelenik meg, és
             minden kapott ECHO_REPLY után egy visszatörlés (backspace).  Ez gyorsan láthatóvá
             teszi, hogy hány csomag veszett el.  Ezt az opciót csak a szuper-felhasználó
             használhatja.  Figyelmeztetés: ez komoly hálózat terhelést okoz, és csak fokozott
             óvatossággal használható.

     -i várakozás
             Minden csomag között várakozás másodpercnyi várakozás. Az alapértelmezett egy
             másodpercnyi várakozás minden csomag között.  Ez az opció összeférhetetlen az -f
             opcióval.

     -l előterhelés
             Ha az előterhelés opciót megadjuk, a ping először ennyi csomagot küld, amilyen
             gyorsan csak lehetséges, mielőtt visszatérne normál működési állapotába.  Ezt az
             opciót csak a szuper-felhasználó használhatja.

     -n      Csak számjegyes kijelzés.  Nem történik kísérlet a gépek címeihez tartozó
             szimbolikus nevek visszakeresésére.

     -p mintázat
             Meghatározható legfeljebb 16 kitöltő, ``pad'' byte a küldött csomag kitöltéséhez.
             Ez akkor hasznos, ha a hálózat adatfüggő problémáit szeretnénk diagnosztizálni.
             Például, a “-p ff” hatására a küldött csomag csupa egyessel lesz kitöltve.

     -q      Csöndes kijelzés.  Semmi sem íródik ki, csak az összegző sor induláskor és
             befejezéskor.

     -R      Útvonal feljegyzés.  Tartalmazza a RECORD_ROUTE opciót az ECHO_REQUEST csomagban és
             a visszatérő csomagokban lévő útvonal puffert megjeleníti.  Megjegyzendő, hogy az IP
             fejlécbe csak kilenc ilyen útvonal fér bele.  Sok gép nem veszi figyelembe, vagy
             eldobja ezt az opciót.

     -r      Kikerüli a rendes útvonal választó táblázatot és közvetlenül a csatolt hálózat
             gépének küld.  Hibajelzés érkezik, ha a gép nem a közvetlenül csatolt hálózaton
             található.  Ez az opció akkor használható, ha egy helyi gépet szeretnénk pingelni
             egy olyan csatolón keresztül, aminek nincs közvetlen útvonala felé (például miután a
             csatolót eldobta a routed(8)).

     -s csomagméret
             Az elküldendő adatbájtok számát határozza meg.  Az alapértelmezett 56, ami 64 ICMP
             adatbájtra módosul, amikor az ICMP 8 bájtos fejléce hozzáadódik.

     -v      Bőbeszédű kimenet. Minden fogadott ICMP csomag, ami nem ECHO_RESPONSE kiíródik.

     Amikor a ping segítségével hibát keresünk, először mindig a saját gépet kell ellenőrizni,
     hogy a helyi hálózati csatoló jól működik.  Utána egyre távolabbi gépeket és átjárókat kell
     ``pingelni''.  A program a válaszidők és a csomag veszteségek statisztikáját kiszámolja.  Ha
     kettőzött csomagok érkeznek, azokat nem számolja bele a csomagveszteségi statisztikába,
     habár ezen csomagok válaszidejét használja a minimum/átlag/maximum válaszidő kiszámításához.
     Amikor a meghatározott darabszámú csomagot elküldte (és megkapta), vagy SIGINT hatására
     megszakad a program futása, egy rövid összegzést ír ki.

     Ha a ping nem kap egyetlen válaszcsomagot sem, 1-es kilépési kódot eredményez.  Hiba esetén
     2-es, egyébként 0-ás kóddal lép ki. Ezért a kilépési kód használható annak megállapítására,
     hogy egy gép ``él'' vagy sem.

     Ezen programot a hálózat ellenőrzésére, mérésére és menedzselésére szánták.  A terhelés
     miatt, amit a hálózaton okoz, nem tanácsos a ping használata normál működés során, vagy
     automatikus parancsfájlokban.

AZ ICMP CSOMAG RÉSZLETEI

     Egy IP fejléc opciók nélkül 20 byte hosszú.  Egy ICMP ECHO_REQUEST csomag ezenkívül
     tartalmaz egy 8 bájtos ICMP fejlécet, amit tetszőleges mennyiségű adat követ.  Amikor a
     csomagméretet megadjuk, ezt a többlet adatmennyiséget határozzuk meg (az alapértelmezett
     56).  Tehát az IP csomag belsejében kapott ICMP ECHO_REPLY típusú adat mennyisége mindig 8
     bájttal (az ICMP fejléccel) több lesz, mint az kért adatmennyiség.

     Ha ez az adatmennyiség legalább 8 byte hosszú, a ping ennek az első nyolc bájtját használja
     arra, hogy időjelzést tegyen bele, amit a visszatérési idő kiszámítására használ.  Ha
     kevesebb, mint nyolc kitöltő bájtot határozunk meg, akkor a visszatérési időket nem adja
     meg.

KÉTSZEREZETT ÉS SÉRÜLT CSOMAGOK

     A Ping jelez minden megkétszerezett és sérült csomagot.  Kétszerezett csomagnak normális
     esetben nem lenne szabad előfordulnia, és úgy tűnik, hogy hibás link-szintű újraküldések
     okozzák.  A kétszereződések sok helyzetben előfordulhatnak, és habár ritkán, (vagy sosem)
     jelentenek jót, az alacsony szintű kettőződések előfordulása nem minden esetben ad okot a
     riadalomra.

     A sérült csomagok feltétlenül riasztó jelek, és a ping csomag útjában (a hálózaton vagy a
     gépeken) hibás hardvert jeleznek.

KÜLÖNBÖZŐ ADATMINTÁZATOK KIPRÓBÁLÁSA

     A hálózat(között)i réteg sohasem kezelheti a csomagokat eltérően, az adatrészükben
     tartalmazott adatoktól függően.  De sajnos, adatfüggő problémák osonhatnak be a hálózatokba,
     amik ott hosszú ideig felfedezetlenek maradhatnak.  Sok esetben az a különös mintázat,
     amivel a probléma van olyan, amiben nincs elég ``átmenet'', mint pl. a csak nullák, csak
     egyesek, vagy olyan minta, ami ehhez közelít, mint pl. a majdnem csak nullák.  Nem
     feltétlenül elégséges, ha a parancssorban olyan adatmintázatot határozunk meg, ami (például)
     csak nullákból áll, mivel  az adatkapcsolati szinten lévő mintázat számít, és a kapcsolat a
     parancssorba beírt adat és a vezérlő által továbbított adat között igen bonyolult lehet.

     Ez azt jelenti, hogy ha adatfüggő problémát kell keresni, valószínűleg igen sokat kell
     próbálgatni hogy megtaláljuk.  Ha szerencsénk van, található egy olyan fájl, ami vagy nem
     megy át a hálózaton, vagy az átvitele sokkal tovább tart, mint a hasonló hosszúságú fájloké.
     Akkor ebben a fájlban lehet olyan ismétlődő mintázatokat keresni, amit ki lehet próbálni a
     ping -p opciójával.

TTL RÉSZLETEI

     Egy IP csomag TTL értéke jelzi az IP útvonalválasztók maximális számát, amin a csomag
     keresztül tud menni, mielőtt eldobják.  A jelenlegi gyakorlat szerint az Interneten minden
     útvonalválasztótól az várható, hogy a TTL mezőt pontosan eggyel csökkenti.

     A TCP/IP specifikációja szerint a TTL mezőt a TCP csomagoknál 60-ra kell állítani, de sok
     rendszer kisebb értékeket használ ( a BSD 4.3 30-at, a 4.2 15-öt használt).

     Ennek a mezőnek a lehetséges legnagyobb értéke 255, és a legtöbb Unix rendszer az ICMP
     ECHO_REQUEST csomagokban a TTL mezőt 255-re állítja.  Ezért van az, hogy néhány gép
     ``ping''-elhető, de nem érhető el telnet(1) -tel vagy ftp(1) -vel.

     Normális működés esetén a ping a megkapott csomagok TTL értékét kiírja.  Amikor a távoli
     rendszer megkapja a ping csomagot, a következő három dolog valamelyikét teheti a TTL mezővel
     a válaszában:

     •   Nem változtatja; ez az, amit a Berkeley Unix rendszerek csináltak a 4.3BSD-Tahoe
         változat előtt.  Ebben az esetben a TTL értéke a megkapott csomagban 255 minusz az oda-
         vissza úton érintett útvonalválasztók száma lesz.

     •   Beállítja 255-re; ez az, amit a jelenlegi Berkeley Unix rendszerek tesznek.  Ebben az
         esetben a TTL értéke a kapott csomagban 255 minusz az útvonalválasztók száma lesz a
         távoli rendszer felől a pingelő gép irányában.

     •   Valami más értékre állítja.  Néhány gép ugyanazt az értéket használja az ICMP csomagok
         számára, mint amit a TCP csomagok esetében, például 30-at vagy 60-at.  Egyebek
         használhatnak teljesen vad értékeket.

HIBÁK

     Sok gép és átjáró figyelmen kívül hagyja a RECORD_ROUTE opciót.

     Az IP fejléc maximális hossza túl kicsi ahhoz, hogy az olyan opciók, mint a RECORD_ROUTE
     teljesen hasznosak lehessenek.  Ezzel azonban nem sokat lehet tenni.

     Az elárasztó pingelés általában nem ajánlott, az üzenetszórási címnek az elárasztó pingelése
     pedig csak nagyon ellenőrzött körülmények között végezhető.

LÁSD MÉG

     netstat(1), ifconfig(8), routed(8)

TÖRTÉNETE

     A ping parancs először a 4.3BSD rendszerben jelent meg.

MAGYAR FORDÍTÁS

     Bozsér Zoltán <ZOLTAN.BOZSER@hun.conoco.com>