Provided by: manpages-hu_4.21.0-2_all 
NÉV
bc - Lebegőpontos kalkulátor nyelv
ÁTTEKINTÉS
bc [ -hlwsqv ] [long-options] [ file ... ]
LEÍRÁS
bc egy olyan nyelv, amely lebegőpontos számolást nyújt, interaktív végrehajtással. Van
némi hasonlóság a C programozási nyelvvel. Egy standard matematikai könyvtár megadható
parancssor paraméterként. Ha szükséges, a matematikai könyvtárat definiálni kell, mielőtt
bármilyen más fájlt feldolgoznánk. A bc a megadott fájlokban levő kódot a megadás
sorrenjében dolgozza fel. Miután minden fájlt feldolgozott a bc a szabványos bemenetről
vár további utasításokat. Minden kódot a beolvasás pillanatában végrehajt. (Ha egy fájlban
olyan utasítás található, amely megállítja a feldolgozót, a bc nem fog a szabványos
bemenetről olvasni.
A bc ezen implementációja sok bővítéssel rendelkezik a POSIX standardhoz képest.
Parancssor opcióval megadható, hogy a program ezeknél figyelmeztessen, vagy dobja vissza
őket. Ez a dokumentum az ezen feldolgozó által elfogadott nyelvet írja le. A
kiterjesztések természetesen jelölésre kerülnek.
KAPCSOLÓK
-h, --help
Print the usage and exit.
-i, --interactive
Force interactive mode.
-l, --mathlib
Definiálja a standard matematikai könyvtárat.
-w, --warn
Figyelmeztet a POSIX bc-hez képest használt kiterjesztésekre.
-s, --standard
Csak a pontos POSIX bc nyelvet dolgozza fel.
-q, --quiet
Do not print the normal GNU bc welcome.
-v, --version
Print the version number and copyright and quit.
SZÁMOK
The most basic element in bc is the number. Numbers are arbitrary precision numbers.
This precision is both in the integer part and the fractional part. All numbers are
represented internally in decimal and all computation is done in decimal. (This version
truncates results from divide and multiply operations.) There are two attributes of
numbers, the length and the scale. The length is the total number of decimal digits used
by bc to represent a number and the scale is the total number of decimal digits after the
decimal point. For example:
.000001 számnak a hossza és a léptéke is 6.
míg az 1935.000 számnak a hossza 7, a léptéke 3.
VÁLTOZÓK
A számokat két fajta változóban lehet tárolni, egyszerű változóban vagy tömbben. Mind az
egyszerű, mind a tömbváltozónak van neve. A neveknek betűvel kell kezdődniük, ezt
követhetik számok, betűk vagy aláhúzások. Minden betűnek kisbetűnek kell lennie. (A teljes
alfanumerikus nevek már egy kiterjesztés. A POSIX bc-ben minden név egy kisbetűből áll.) A
változó típusa a kontextusból tisztán kiderül, mivel minden tömb változót egy szögletes
zárójel pár ([]) követ.
Négy speciális változó van, scale, ibase, obase, és last. A scale azt definiálja, hogy
néhány művelet a tizdes pont után hány számjegyet használjon. A scale alapértelmezett
értéke 0. Az ibase és az obase definiálja a bemeneti és a kimeneti számrendszer
konverziót. Az alapértelmezett számrendszer mind a bemenetre, mind a kimenetre 10-es. A
last (kiterjesztés) változóban az utolsó kiírt érték szerepel. Ez később kerül
részletezésre. Ezeknek vátlozóknak lehet értéket adni, de kifejezésben is használhatóak.
MEGJEGYZÉS
A megjegyzések a bc-ben a /* karakterekkel kezdődnek és a */ karakterek jelzik a végét. A
megjegyzések bárhol megjelenhetnek, és a bemenetben egy szóközt jelentenek. (Ez azt
jelenti, hogy a megjegyzések elhatárolnak más objektumokat. Például, egy megjegyzés nem
lehet egy változónév közepén.) A megjegyzésekben bármennyi újsor lehet (sor vége), a
megjegyzés kezdete és vége között.
To support the use of scripts for bc, a single line comment has been added as an
extension. A single line comment starts at a # character and continues to the next end of
the line. The end of line character is not part of the comment and is processed normally.
KIFEJEZÉSEK
A számokat kifejezésekkel és utasításokkal lehet manipulálni. Mivel a nyelvet interaktívra
készítették, az utasítások és a kifejezések rögtön végrehajtódnak. Nincs "fő" program
(main függvény). A kód olyan sorrendben hajtódik végre, ahogy a bc beolvassa. (A
függvények, később kerülnek leírásra, a beolvasás sorrendjében kerülnek definiálásra.)
A simple expression is just a constant. bc converts constants into internal decimal
numbers using the current input base, specified by the variable ibase. (There is an
exception in functions.) The legal values of ibase are 2 through 36. (Bases greater than
16 are an extension.) Assigning a value outside this range to ibase will result in a
value of 2 or 36. Input numbers may contain the characters 0–9 and A–Z. (Note: They must
be capitals. Lower case letters are variable names.) Single digit numbers always have
the value of the digit regardless of the value of ibase. (i.e. A = 10.) For multi-digit
numbers, bc changes all input digits greater or equal to ibase to the value of ibase-1.
This makes the number ZZZ always be the largest 3 digit number of the input base.
A teljes kifejezések hasonlóak a többi magas szintű nyelvben levőkhöz. Mivel csak
egyetlen típusú szám van, nincs szabály a típusok keverésének kezelésére. Minden
kifejezésnek van egy pontossága. Ez az eredeti számokból, az elvégzett műveletekból és még
sok egyébből tevődik össze, az értéke a scale változóban található. Ezen változó legális
értékei a 0-tól a C nyelvben egész számnak megadható legnagyobb értékig terjednek.
Itt következik a legalis kifejezések leírása, az "expr" a teljes kifejezésre, a "var"
pedig egy egyszerű, vagy egy tömb változóra vonatkozik. Egy egyszerű változóra a
név
míg egy tömbre a
leírásával hivatkozhatunk. Hacsak másként nem specifikáljuk, az eredmény
pontossága a kifejezések pontosságának a maximuma lesz.
Unless specifically mentioned the scale of the result is the maximum scale of the
expressions involved.
- expr Az eredmény a kifejezés negáltja.
++ var A változó értéke eggyel nő, és az eredmény a változó új értéke lesz.
-- var A változó értéke eggyel csökken, és az eredmény a változó új értéke lesz.
var ++
A kifejezés eredménye a változó eredeti értéke, majd a változó értéke nő eggyel.
var -- A kifejezés eredménye a változó eredeti értéke, majd a változó értéke csökken
eggyel.
expr + expr
Az eredmény a két kifejezés összege.
expr - expr
Az eredmény a két kifejezés különbsége.
expr * expr
Az eredmény a két kifejezés szorzata.
expr / expr
Az eredmény a két kifejezés hányadosa. Az eredmény pontosságát a scale változó
értéke határozza meg.
expr % expr
Az eredmény a "maradék", amely a következőképpen kerül kiszámolásra. Az a%b
kiszámolásához először, kiszámolásra kerül az a/b, scale számjegyre. Az eredmény a
következőképpen adódik: a-(a/b)*b, a pontossága a scale+scale(b) és scale(a) közül
a nagyobb lesz. Ha a scale egyenlő nullával, vagy mindkét kifejezés egész, a
maradék is egész lesz.
expr ^ expr
Az eredmény az első kifejezés a másodikra emelve. A második kifejezésnek egésznek
kell lennie. (Ha a második kifejezés nem egész, egy figyelmeztetés generálódik, és
az érték egész értékre csonkolódik.) Az eredmény pontossága scale lesz, ha a kitevő
negatív. Ha a kitevő pozitív, az eredmény pontossága az első kifejezés
pontosságának és a kitevő értékének a szorzata és - az első kifejezés és a scale
változó értéke közül a nagyobb - közül a kisebb lesz. (Pl. scale(a^b) =
min(scale(a)*b, max( scale, scale(a))).) Megjegyezendő, hogy az expr^0 mindig 1
értékkel tér vissza.
( expr )
Ez megváltoztatja a kifejezés kiértékelésének standard precedenciáját.
var = expr
A változó értéke a kifejezés lesz.
var <op>= expr
Ez ekvivalens a "var = var <op> expr" kifejezéssel, azzal a kivétellel, hogy a
"var" rész csak egyszer értékelődik ki. Ez akkor okozhat különbséget, ha a "var"
egy tömb.
A relációs kifejezések speciális kifejezés fajták, amelyek mindig 0-t, vagy 1-et adnak
vissza, 0-át, ha a reláció hamis, és 1-et, ha igaz. Ezek bármilyen legális kifejezésben
megjelenhetnek. (A bc POSIX változatában, hogy a relációs kifejezések csak if, while és
for utasításokban szerepelhetnek, illetve csak egy tesztelésük lehetséges.) A relációs
operátorok a következők:
expr1 < expr2
Az eredmény 1, ha az expr1 kisebb, mint az expr2.
expr1 <= expr2
Az eredmény 1, ha az expr1 kisebb, vagy egyenlő, mint az expr2.
expr1 > expr2
Az eredmény 1, ha az expr1 nagyobb, mint az expr2.
expr1 >= expr2
Az eredmény 1, ha az expr1 nagyobb, vagy egyenlő, mint az expr2.
expr1 == expr2
Az eredmény 1, ha az expr1 egyenlő az expr2-vel.
expr1 != expr2
Az eredmény 1, ha az expr1 nem egyenlő az expr2-vel.
A boolean műveletek is legálisak. ( A POSIX bc-ben nincsenek boolean műveletek.) Minden
boolean műveletnek az értéke 0, vagy 1 (hamis, vagy igaz), mint a relációs műveleteknél. A
boolean műveletek a következőek:
!expr Az eredmény 1, ha a kifejezés 0.
expr && expr
Az eredmény 1, ha a mindkét kifejezés nem 0.
expr || expr
Az eredmény 1, ha a bármelyik kifejezés nem 0.
A kifejezések precedenciája a következő (alacsonytól a magas felé):
|| operátor, balról asszociatív
&& operátor, balról asszociatív
! operátor, nem asszociatív
Relációs operátorok, balról asszociatív
Értékadó operátor, jobbról asszociatív
+ és - operátorok, balról associative
*, / és % operátorok, balról asszociatív
^ operátor, jobbról asszociatív
unáris - operátor, nem asszociatív
++ és -- operátorok, nem asszociatív
Ez a precedencia úgy van megválasztva, hogy a POSIX bc alá programok is korrekten
fussanak. Emiatt, a relációs és logikai operátorokat az értékadó operátoroknál néha
szokatlan eredmény is kijöhet. Lásd a következő kifejezést:
a = 3 < 5
A legtöbb C programozó ezt úgy értelmezi, hogy a "3 < 5" (az értéke 1) kerül az "a"
változóba. A bc itt a következőt csinálja, hozzárendeli a 3-at az "a" változóhoz, majd a
3-at összehasonlítja az 5-tel. A legjobb, hogyha értékadó operátort használsz relációs, és
logikai operátorokkal, akkor használsz zárójeleket.
Van néhány egyéb speciális kifejezés, amelyet még a bc nyújt. Ezek a felhasználó által
definiálható függvények, és a standard függvények hívása. Ezek a következő alakban
jelennek meg: "name(parameters)" A függvényekhez lásd még a felhasználó által definiált
függvények fejezetet. A standard függvények a következőek:
length ( expression )
A length függvény értéke a kifejezésben megadott szám értékes jegyeinek száma.
read ( )
A read függvény (kiterjesztés) beolvas egy számot a szabványos bemenetről,
függetlenül attól, hogy a függvény hol található. Figyelmeztetés: ez problémát
okozhat, ha mind a program, mind az adatok a standard bementről jönnek. A legjobb,
ha ezt a függvényt csak előre megírt programoknál használjuk, amely adatokat kér a
felhasználótól, de nem engedi meg, hogy a felhasználó program kódot is beírjon. A
read függvény értéke a szabványos bemenetről beolvasott szám értéke, az ibase
változó értékét, mint számrendszert használva a konverzió alapjául.
scale ( expression )
A scale függvény értéke a kifejezés tizedespont mögött szereplő számjegyeinek
száma.
sqrt ( expression )
Az sqrt függvény értéke a kifejezés értékének a négyzetgyökével egyenlő. Ha a
kifejezés negatív, egy futási hiba generálódik.
UTASÍTÁSOK
Az utasítások (mint a legtöbb algebrai nyelvnél) határozzák meg a kifejezések
kiértékelésének sorrendjét. A bc-ben az utasítások akkor hajtódnak végre, amint "arra mód
van". A végrehajtás akkor történik meg, mikor az interpreter új sor karakterrel
találkozik, illetve, mikor egy, vagy több komplett utasítás felépül. Ezen azonnali
végrehajtás miatt, az újsorok nagyon fontosak a bc-ben. Valójában, mind a pontosvessző,
mind az újsor használható utasításelválasztóként. Egy rossz helyre rakott újsor
szintaktikai hibát okoz. Mivel az újsorok utasítás elhatárolók, el lehet őket rejteni, a
backslash karakter segítségével. A "\<nl>" karaktersorozattal, ahol az <nl> az újsort
jelenti, az újsor csak egy szóközként jelenik meg a bc-ben. Egy utasítás lista a
pontosvesszővel, vagy újsorral elválasztott utasítások sorozata. Itt következnek a bc
utasításai, és az, hogy mit csinálnak: (A szögletes zárójelbe ([]) zárt részek az
utasításból elhagyhatóak.)
expression
Ez az utasítás kétféle képpen is megjelenhet. Az egyik, mikor a kifejezés
"<változó> <értékadás> ...", ez egy értékadási utasítás. Ha a kifejezés nem
értékadási utasítás, akkor kiértékelése után kapott eredmény kiírásra kerül a
szabványos kimenetre. A szám kiírása után egy újsor is kiírásra kerül. Például, az
"a=l" egy értékadási utasítás, míg az "(a=l)" egy kifejezés, amelyben van egy
értékadás. Minden szám az obase változóban tárolt számrendszer alapján kerül
kiírásra. Az obase változó legális értékei 2-től a BC_BASE_MAX konstansban tárolt
értékig mehetnek. (Lásd még a HATÁRÉRTÉKEK fejezetet.) A 2-estől a 16-os
számrendszerig a számok kiírása a szokásos módon történik. 16-osnál nagyobb
számrendszereknél a bc több karakterből álló számjegyeket használ, ahol minden
magasabb számrendszerbeli számjegynek a tizes számrendszerbeli számképe íródik ki.
A több karakteres számjegyeket egymástól a program szóközökkel választja el. Minden
számjegy annyi karakterből áll, amennyi az "obase-1" szám kiírásához kell, 10-es
számrendszerben. Mivel a számok változó pontosságúak, előfordulhat, hogy néhány
szám kiírása nem fér ki egy sorba. Ezeket a hosszú számokat a program sorokra
tördeli, a sorok végén egy-egy "\" karakterrel. Az egy sorba kiírt karakterek
maximális száma 70. A bc interaktivitása miatt, az utolsó kiírt számot eltárolja
egy speciális változóban. Így az utoljára kiírt szám megkapásához nem szükséges
újra leírni az egész kifejezést, hanem csak a last változó értékét kell előszedni.
A last változónak értéket is lehet adni, ez esetben a benne tárolt utolsó érték
egyszerűen felülíródik. Ez az érték addig marad meg benne, amíg a következő szám
kiírásra nem kerül, vagy más értéket nem adnak neki. (Némelyik implementáció
megengedi, hogy a last változóra egy egyedüli ponttal ("."), amely nem része
számnak, hivatkozzunk.)
string A string a kimenetre íródik ki. A stringek idézőjellel kezdődnek, és bármilyen
karaktert tartalmazhatnak a következő idézőjelig. Egyetlen karakter sem kerül
értelmezésre, még az újsor karakter sem. A string kiírása után nem íródik ki újsor
karakter.
print list
A print utasítás (kiterjesztés), a kiírás egy újabb módozatát kínálja. A "list"
egy string és kifejezés lista, vesszővel elválasztva. Minden string vagy kifejezés
a lista sorrendjében íródik ki. Záró újsor nem íródik ki. A kifejezések
kiértékelődnek, és az eredményük a last változóban tárolásra kerül. A stringek
pedig egyszerűen kiírásra kerülnek, speciális karaktereket is tartalmazhatnak. A
speciális karakterek a backslalsh karakterrel kezdődnek (\). A speciális karakterek
a következőek: "a" (figyelmeztetés, vagy bip), "b" (backspace), "f" (lapdobás), "n"
(újsor), "r" (kocsi vissza), "q" (idézőjel), "t" (tabulátor) és "\" (backslash).
Minden más, a backslash után levő karaktert figyelmen kívül hagy a program.
{ utasítás_lista }
Ez egy összetett utasítás. Ennek segítségével lehet több végrehajtandó utasítást
egybekapcsolni.
if ( kifejezés ) then utasítás1 [else utasítás2]
Az if kiértékeli a kifejezést, és végrehajtja az utasítás1-et, vagy az utasítás2-t,
a kifejezés értékétől függően. Ha a kifejezés eredménye nem nulla, az utasítás1
hajtódik végre. Ha az utasítás2 létezik, és a kifejezés eredménye nulla, az
utasítás2 hajtódik végre. (Az else ág kiterjesztés.)
while ( kifejezés ) utasítás
A while utasítás mindaddig végrehajtja az utasítást, amíg a kifejezés eredménye nem
nulla. Az utasítás minden végrehajtása előtt kiértékeli a kifejezést. A ciklus
akkor fejeződik be, ha a kifejezés eredménye nulla lesz, vagy ha végrehajtódik egy
break utasítás.
for ( [kifejezés1] ; [kifejezés2] ; [kifejezés3] ) utasítás
A for utasítás egy utasítás ismételt végrehajtását vezérli. A kifejezés1 a ciklus
előtt kiértékelődik. A kifejezés2 az utasítás minden végrehajtása előtt
kiértékelődik. Ha nem nulla, az utasítás végrehajtódik, ha nulla, a ciklus véget
ér. Az utasítás minden végrehajtása után, a kifejezés3 kiértékelődik, mielőtt a
kifejezés2 kiszámolódna. Ha a kifejezés1 és a kifejezés3 hiányzik, a
kiértékelődésük helyén semmi nem fog történni. Ha a kifejezés2 hiányzik, az olyan,
mintha a kifejezés2 helyén egy olyan kifejezés lenne, amelynek az eredménye mindig
1. (Az opcionális kifejezések egy kiterjesztés.) A következő ekvivalens kódokat ad
a for utasításra:
kifejezés1;
while (kifejezés2) {
utasítás;
kifejezés3;
}
break Ezzel az utasítással ki lehet lépni a legbelső while, vagy for utasításból.
continue
Ez az utasítás (kiterjesztés) azt eredményezi, hogy a legbelső for utasítás egy új
ciklust kezd.
halt Ez az utasítás (kiterjesztés), ha végrehajtódik, azt eredményezi, hogy a bc kilép.
return Nulla értékkel tér vissza egy függvényből (lásd még a függvények fejezetet).
return ( kifejezés )
Return the value of the expression from a function. (See the section on
functions.) As an extension, the parenthesis are not required.
PSZEUDO UTASÍTÁSOK
Ezek az utasítások a tradicionális értelemben nem utasítások. Nem hajtódnak végre.
Funkciójukat "fordítási" időben fejtik ki.
limits Kiírja a bc adott verziója által használt határokat. Kiterjesztés.
quit Ha a quit utasítást beolvassa, a bc feldolgozó kilép. Nem számít, hogy az utasítás
hol található (pl. az "if (0 == 1) quit" hatására is kilép a bc.)
warranty
Kiírja a figyelmeztető üzenetet. Kiterjesztés.
FÜGGVÉNYEK
A függvényekkel definiálhatunk számításokat, amelyeket csak később kívánunk végrehajtani.
A függvények a bc -ben mindig egy értéket számolnak, és azt visszaadják a hívónak. A
függvény definíciója "dinamikus" abban az értelemben, hogy mindaddig definiálatlan, amíg a
feldolgozó nem találkozik vele a bemeneten. Ez a definícó mindaddig használható, amíg egy
ugyanezen névű függvény definicóval nem találkozik. Az új definíció felülírja a régit.
Egy függvény definíciója a következőképpen néz ki:
define name ( parameters ) { newline auto_list statement_list }
A függvényhívás is egy kifejezés, a következő formában: "name(parameters)".
Parameters are numbers or arrays (an extension). In the function definition, zero or more
parameters are defined by listing their names separated by commas. All parameters are
call by value parameters. Arrays are specified in the parameter definition by the
notation "name[]". In the function call, actual parameters are full expressions for
number parameters. The same notation is used for passing arrays as for defining array
parameters. The named array is passed by value to the function. Since function
definitions are dynamic, parameter numbers and types are checked when a function is
called. Any mismatch in number or types of parameters will cause a runtime error. A
runtime error will also occur for the call to an undefined function.
Az auto_list egy opcionális változó lista, amely "helyi" változókat tartalmazza. A
szintaxisa: "auto név, ... ;". (A pontosvessző opcionális.) Minden név egy auto változó
neve. Tömbök is definiálhatóak így, a szokásos módon. Ezek a változók a vermen kapnak
helyet, a függvény belépése után. A változók ezután inicializálásra kerülnek nulla
kezdőértékkel, és a függvény végrehajtása során használhatóak. Amikor a függvény kilép,
ezeket a változókat eltávolítja a veremből, így az eredeti értékük helyreállítódik. A
paraméterek is auto változók, amelyek a függvény meghívásakor kapják meg értéküket. Az
auto változók különböznek a tradícionális helyi változóktól a következő dologban: ha A
meghívja a B függvényt, B látja az A auto változóit, hacsak B-ben nincs ugyanezen néven is
auto változó definiálva. Azon tény miatt, hogy az auto változók és a paraméterek egy
vermen kapnak helyet, a bc kezeli a rekurzív függvényeket is.
A függvény törzse bc utasítások listája. Az utasításokat pontosvesszők, vagy újsorok
választják el. A return utasítás hatására a függvény végrehajtása véget ér, és visszatér
egy értékkel. Az első forma, a "return", 0-át ad vissza a hívónak, míg a második, "return
( kifejezés )", kiértékeli a kifejezést, és az eredményt adja vissza. A függvény végén, ha
mást nem írunk ki, mindig van egy "return (0)", ez megkímél attól, hogy explicite ki
kelljen írni a return utasítást.
A függvényeknél megváltozik az ibase változó használata is. A függvény törzsében szereplő
minden konstans, a függvény hívásakor használatos ibase alapján konvertálódik. Ha az
ibase-t megváltoztatjuk egy függvényben, annak nem lesz hatása, kivéve a read standard
függvényt, amely mindig az ibase aktuális értékét használja a számok konvertálásához.
Several extensions have been added to functions. First, the format of the definition has
been slightly relaxed. The standard requires the opening brace be on the same line as the
define keyword and all other parts must be on following lines. This version of bc will
allow any number of newlines before and after the opening brace of the function. For
example, the following definitions are legal.
define d (n) { return (2*n); } define d (n) { return (2*n); }
Functions may be defined as void. A void function returns no value and thus may not be
used in any place that needs a value. A void function does not produce any output when
called by itself on an input line. The key word void is placed between the key word
define and the function name. For example, consider the following session.
define py (y) { print "--->", y, "<---", "\n"; } define void px (x) { print "--->", x, "<---", "\n"; } py(1) --->1<--- 0 px(1) --->1<---
Since py is not a void function, the call of py(1) prints the desired output and then
prints a second line that is the value of the function. Since the value of a function
that is not given an explicit return statement is zero, the zero is printed. For px(1),
no zero is printed because the function is a void function.
Also, call by variable for arrays was added. To declare a call by variable array, the
declaration of the array parameter in the function definition looks like "*name[]". The
call to the function remains the same as call by value arrays.
MATEMATIKAI KÖNYVTÁR
Ha a bc-t a -l opcióval indítjuk, a matematikai könyvtár betöltődik, és a pontosság 20-as
lesz. A matematikai függvények azzal a pontossággal számolják ki az eredményt, amely a
meghívásukkor be volt állítva. A matematikai könyvtár a következő függvényeket definiálja:
s (x) Az x (radián) színusza.
c (x) Az x (radián) koszínusza.
a (x) The arctangent of x, arctangent returns radians.
l (x) Az x természetes logaritmusa.
e (x) Az e x-edik hatványa.
j (n,x)
Az n-ed rendű Bessel fuggvenye x-nek.
PÉLDÁK
A /bin/sh-ban a következő utasítás visszaadja a "pi" értékét a pi környezeti változóban.
pi=$(echo "scale=10; 4*a(1)" | bc -l)
Az itt következő példában a matematikai könyvtárban található hatvány függvény
definícióját mutatjuk be. A függvény POSIX bc nyelven íródott.
scale = 20
/* Kihasználja a következó tényt: e^x = (e^(x/2))^2. Mikor az x elég kicsi, a következő sort használjuk: e^x = 1 + x + x^2/2! + x^3/3! + ... */
define e(x) { auto a, d, e, f, i, m, v, z
/* Ellenőrzi az x előjelét. */ if (x<0) { m = 1 x = -x }
/* Elófeltétel. */ z = scale; scale = 4 + z + .44*x; while (x > 1) { f += 1; x /= 2; }
/* Inicializálja a változókat. */ v = 1+x a = x d = 1
for (i=2; 1; i++) { e = (a *= x) / (d *= i) if (e == 0) { if (f>0) while (f--) v = v*v; scale = z if (m) return (1/v); return (v/1); } v += e } }
A következő kód a bc kiterjesztett szolgáltatásait használja, egy egyszerű csekkfüzet
egyenleg kiszámolására. Legjobb, ha ezt a programot fájlba lementjük, hogy többször is
használhassuk anélkül, hogy újra be kelljen gépelni.
scale=2 print "\nCsekkfüzet program!\n" print " Emlékeztető, a letétek negatív tranzakciók.\n" print " Kilépés 0 összegű tranzakció bevitelével.\n\n"
print "Kezdeti egyenleg? "; bal = read() bal /= 1 print "\n" while (1) { "jelenlegi egyenleg = "; bal "tranzakció? "; trans = read() if (trans == 0) break; bal -= trans bal /= 1 } quit
A következő függvény a faktoriális rekurzív definíciója.
define f (x) { if (x <= 1) return (1); return (f(x-1) * x); }
READLINE AND LIBEDIT OPTIONS
GNU bc can be compiled (via a configure option) to use the GNU readline input editor
library or the BSD libedit library. This allows the user to do editing of lines before
sending them to bc. It also allows for a history of previous lines typed. When this
option is selected, bc has one more special variable. This special variable, history is
the number of lines of history retained. For readline, a value of -1 means that an
unlimited number of history lines are retained. Setting the value of history to a
positive number restricts the number of history lines to the number given. The value of 0
disables the history feature. The default value is 100. For more information, read the
user manuals for the GNU readline, history and BSD libedit libraries. One can not enable
both readline and libedit at the same time.
ELTÉRÉSEK
A bc ezen verziója a POSIX P1003.2/D11 tervezete alapján készült és a tervezethez és a
tradícionális implementációhoz képest sok bővítést és különbséget tartalmaz. Ez nincs
implementálva a tradícionális dc(1)-ben. Ez a verzió egy egyszerű feldolgozó, amely csak
átfordítja a programot. Egy "nem dokumentált" kapcsoló (-c) kiírja az átfordított
programot a szabványos kimenetre, és nem futtatja le. Ez főleg az értelmező
nyomkövetésekor és a matematikai könyvtár előkészítésekor használatos.
A különbségek legfőbb forrásai a kiterjesztések, hol egy szolgáltatás lett kiterjesztve,
hogy több lehetősége legyen, hol pedig új szolgáltatás lett létrehozva. A következó lista
megmutatja a különbségeket és a kiterjesztéseket.
LANG environment
Ez a verzió nem követi a POSIX szabványt a LANG környezeti változó használatában,
és minden környezeti változó az "LC_" prefixszel kezdődik.
nevek A tradícionális és a POSIX bc -ben a funkciók, változók és tömbök nevei csak egy
karakter hosszúak lehettek. Itt már több karaktert is használhatunk, de a neveknek
betűvel kell kezdődni és csak betűket számokat és aláhúzásjeleket tartalmazhatnak.
Stringek
A stringek nem tartalmazhatnak NUL (ASCII nulla) karaktert. A POSIX szerint
bármilyen karakter lehet egy stringben.
last A POSIX bc-ben nincs last változó. Néhány implementáció a pontot (.) használja erre
a célra.
összehasonlítások
A POSIX bc csak az if, vagy a while utasításban enged meg összehasonlításokat, vagy
a for utasítás második kifejezésében. Továbbá, utasításonként csak egy relációs
operátor van megengedve.
if utasítás, else ág
A POSIX bc-ben nincs else ág.
for utasítás
A POSIX bc-ben minden kifejezésnek szerepelnie kell.
&&, ||, !
A POSIX bc-ben nincsenek logikai operátorok.
read függvény
A POSIX bc-ben nincs read függvény.
print utasítás
A POSIX bc-ben nincs print utasítás.
continue utasítás
A POSIX bc-ben nincs continue utasítás.
return utasítás
POSIX bc requires parentheses around the return expression.
tömb paraméterek
POSIX bc does not (currently) support array parameters in full. The POSIX grammar
allows for arrays in function definitions, but does not provide a method to specify
an array as an actual parameter. (This is most likely an oversight in the
grammar.) Traditional implementations of bc have only call by value array
parameters.
function format
POSIX bc requires the opening brace on the same line as the define key word and the
auto statement on the next line.
=+, =-, =*, =/, =%, =^
A POSIX bc-ben nincs szükség ezekre a "régi stílusú" értékadó operátorokra. Ez a
verzió megengedi ezeket. Használd a limits utasítást, hogy megtudd, hogy az
installált verzió megengedi-e ezeket. Ha igen, az "a =- 1" kifejezés csökkenti az
a értékét 1-gyel, egyébként pedig az a értékét beállítja -1-re.
szóközök a számokban
A bc más implementációi megengedik szóközök használatát a számokban. Például, az
"x=1 3" kifejezés az x változóhoz hozzárendeli a 13-at. Ebben a bc-ben ugyanez az
utasítás szintaktikai hibát ad.
hibák és végrehajtás
Ez az impelmentáció különbözik a többitől abban, hogy mely kódokat hajtja végre,
mikor egy szintaktikai, vagy más hibába belefut. Ha egy szintaktikai hibát talál a
függvény definíciójában, a hibakezelő megpróbálja megtalálni az utasítás elejét, és
folytatni a függvény feldolgozását. Ha a szintaktikai hiba a függvény törzsében
következik be, a függvény nem lesz definiálva, és nem lehet meghívni sem. Az
interaktív végrehajtási blokkokban levő szintaktikai hibák érvénytelenítik az egész
blokkot. Egy végrehajtási blokknak minősül az az utasítássor, amely a következő
soremelésig tart. Például:
a = 1
b = 2
ez két végrehajtási blokk és
{ a = 1
b = 2 }
ez egy. A futási-hibák hatására a jelenlegi blokk végrehajtása befejeződik. A
futási-figyelmezetetés nem állítja meg a blokk végrehajtását.
Megszakítások
Egy interaktív végrehajtás során, a SIGINT szignál (általában a terminálról érkező
Control-C karakter generálja) hatására a jelenlegi blokk végrehajtása megszakad.
Kijelzésre kerül egy "futási" hiba, hogy melyik függvény lett megszakítva. Miután
minden futási struktúra kiürül, egy üzenet kerül kiírásra a felhasználó felé, hogy
a bc kész további adatok fogadására. Minden korábban definiált függvény továbbra is
definiálva marad, és minden nem-auto változóban a megszakításkori érték lesz.
Minden auto változó (a függvények paraméterei is) törlésre kerül a kiürítési
eljárás során. Nem-interaktív végrehajtáskor a SIGINT szignál az egész bc futását
megszakítja.
HATÁROK
A következő határok vannak beépítve ebbe a bc -be. Néhányuk egy installálással
megváltoztatható. Az aktuális értékeik megszerzéséhez használd a limits utasítást.
BC_BASE_MAX
A legnagyobb kimeneti számrendszer, jelenleg 999. A maximum bemeneti számrendszer
16.
BC_DIM_MAX
Ez a jelenlegi pontossági határ, 655535. Az ön installációjában más lehet.
BC_SCALE_MAX
The number of digits after the decimal point is limited to INT_MAX digits. Also,
the number of digits before the decimal point is limited to INT_MAX digits.
BC_STRING_MAX
A karakterek maximális száma egy stringben INT_MAX.
exponens
A hatványozás operátor (^) kitevőjének maximum értékét a LONG_MAX határozza meg.
változó nevek
A jelenlegi limit az egyedi nevekre 32767 mind az egyszerű változókra, mind a
tömbökre és a függvényekre.
KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK
The following environment variables are processed by bc:
POSIXLY_CORRECT
This is the same as the -s option.
BC_ENV_ARGS
This is another mechanism to get arguments to bc. The format is the same as the
command line arguments. These arguments are processed first, so any files listed
in the environment arguments are processed before any command line argument files.
This allows the user to set up "standard" options and files to be processed at
every invocation of bc. The files in the environment variables would typically
contain function definitions for functions the user wants defined every time bc is
run.
BC_LINE_LENGTH
This should be an integer specifying the number of characters in an output line for
numbers. This includes the backslash and newline characters for long numbers. As
an extension, the value of zero disables the multi-line feature. Any other value
of this variable that is less than 3 sets the line length to 70.
DIAGNOSZTIKA
Ha egy a parancssorban szereplő fájl nem nyitható meg, a bc üzen, hogy a fájl nem
elérhető, és kilép. Ugyanígy, a fordítási és a futási idejű diagnosztika is önmagyarázó.
HIBÁK
A hibakezelés még nem túl jó.
Email bug reports to bug-bc@gnu.org. Be sure to include the word “bc” somewhere in the
“Subject:” field.
SZERZŐ
Philip A. Nelson
philnelson@acm.org
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A szerző szeretné megköszönni Setve Sommars-nak (Steve.Sommars@att.com), hogy oly nagy
mértékben segített az implementáció tesztelésében. Sok nagyon jó tanácsot adott.
Segítségével egy sokkal jobb terméket sikerült létrehozni.
FORDÍTÁS
A kézikönyv magyar fordítását a Csehi András <acsehi@merlin.flexum.hu> készítette.
Ez a fordítás ingyenes dokumentáció; lásd a GNU General Public License 3
⟨https://www.gnu.org/licenses/gpl-3.0.html⟩. Vagy újabb verzióját a szerzői jogi
feltételekkel kapcsolatban. Feltételezzük, hogy NEM FELELŐSSÉG.
Ha hibát talál a kézikönyv oldal fordításában, küldje el a e-mail cím: TODO. ⟨⟩.