Ubuntu Manpage: NÉV

ÁTTEKINTÉS

locate: [ -d elérési út ] [ --database=elérési út ] [--version] [--help] minta...

LEÍRÁS

Ez a dokumentum a locate parancs GNU verziójának leírása. A locate parancs végignézi a megadott fájlnév-adatbázis(oka)t és kinyomtatja azokat a fájlneveket, melyek illeszkednek a mintá(k)ra. A minták tartalmazhatnak shell-stílusú speciális karaktereket is (metakarakterek). Ezek a: `*', `?', és `[]'. A metakarakterek nem kezelik a `/' vagy `.' karaktereket speciálisan, emiatt például a `foo*bar' minta illeszkedik a `foo3/bar' karaktersort tartalmazó fájlnévre, hasonlóan a `*duck*' minta is illeszkedik a `lake/.ducky' karaktersort tartalmazó fájlnevekre. A metakaraktereket tartalmazó mintákat idézõjelek közé kell tenni jelezve, hogy azok nem a parancsértelmezõnek (shell) szólnak.

Ha a minta egyszerû string — nem tartalmaz metakaraktereket —, akkor a locate parancs kilistáz minden olyan fájlnevet, ami bármely részében tartalmazza az adott stringet. Ha a minta metakaraktereket is tartalmaz, akkor a locate csak azokat a fájlokat listázza, melyek pontosan illeszkednek a megadott mintára. Emiatt a metakaraktereket tartalmazó mintát általában `*'-gal kezdjük, és többnyire `*'-gal fejezzük be. Ettõl akkor térjünk el, ha pontosan a fájlnév elejére vagy végére akarunk keresni.

A fájlnév-adatbázis(ok) tartalmazzák mindazokat a fájlneveket, melyek az adatázis utolsó frissítésekor a rendszerben megtalálhatóak voltak. A rendszer adminisztrátora kiválaszthatja az alapértelmezett adatbázist, a frissítésének gyakoriságát, és azokat a könyvtárakat, melyekrõl az adatbázis adatokat tartalmazhat. ; lásd updatedb(1L).

OPCIÓK

-d elérési út, --database=elérési út: Ez az opció lehetõvé teszi, hogy az alapértelmezett fájlnév adatbázis helyett az elérési út -on található adatbázis(ok)ban keressünk. Az elérési út az adatbázis fájlok neveinek kettõsponttal elválasztott listája. A parancssori opció helyett használható a LOCATE_PATH környezeti változó, melyben a parancssorihoz hasonlóan adhatjuk meg az adatbázis fájlok helyét. A parancssori opcióban megadottak felülbírálják a környezeti változóban megadottakat.

A fájlnév adatbázis formája megváltozott a GNU find és locate 4.0 verziói óta, lehetõvé téve, hogy eltérõ byte -rendezést használó gépek ugyanazt az adatbázist használhassák. A locate parancs ezen verziója automatikusan felismeri és használja a locate vagy find korábbi GNU és Unix verziói számára készült adatbázisokat.

--help: Rövid használati útmutatót ír ki, majd kilép.
--version: Kiírja a program aktuális verziószámát, majd kilép.