Provided by: manpages-hu_20010119-5_all 
NÉV
mount - fájlrendszert csatlakoztat (mount-ol)
ÁTTEKINTÉS
mount [-hV]
mount -a [-fFnrsvw] [-t vfstype]
mount [-fnrsvw] [-o options [,...]] device | dir
mount [-fnrsvw] [-t vfstype] [-o options] device dir
LEÍRÁS
Egy Unix rendszeren elérhető összes fájl egy nagy, faszerkezetű, hierarchikus rendszerben
van elhelyezve, amely a / könyvtárból gyökerezik. Az innét elérhető fájlok azonban több
eszközön helyezkedhetnek el. A mount parancs arra szolgál, hogy egy eszközön található
fájlrendszert ebbe a nagy fastruktúrába bekapcsoljunk. Ezzel ellentétes értelmű az
umount(8) , ami a lecsatolásra szolgál.
A mount szokásos formája:
mount -t type device dir
Ez arra utasítja a kernelt, hogy a device eszközön talált type típusú fájlrendszet a dir
könyvtárhoz csatolja. A dir esetleges korábbi tartalma, tulajdonosa és módjai eltűnnek
amíg ez a fájlrendszer csatolva marad, és a dir elérési út a device -on található
fájlrendszernek felel meg.
A hívás három formája ténylegesen nem csatol semmit:
mount -h
segítő üzenetet ad;
mount -V
a program verzióját írja ki; és a
mount [-t type]
listázza a csatolt (type típusú) fájlrendszereket. (Lásd lentebb.)
A proc fájlrendszer nincs kapcsolatban egy speciális eszközzel, és csatolásakor egy
tetszőleges kulcsszó, mint pl. a proc használható az eszközmegadás helyett. (A szokásos
none választás kevessé szerencsés: a umount `none busy' hibaüzenete félreérthető lehet.
A legtöbb eszközt egy fájlnév jelzi, amely egy blokkos speciális eszközre mutat, mint pl.
/dev/sda1 de van más lehetőség is. Például az NFS (Network File System=Hálózati
Fájlrendszer) csatolásakor a device lehet ilyesmi is: knuth.cwi.nl:/dir. Lehetséges a
kötetcímkével vagy az UUID-vel is hivatkozni a blokkos különleges eszközökre. (Lásd később
a -L és -U kapcsolókat.)
A /etc/fstab fájl (lásd fstab(5) ), tartalmazhat olyan sorokat, melyek azt írják le, hogy
mely eszközöknek melyik a szokásos csatolási pontja és csatolási opciói. Ezt a fájlt
háromféleképpen lehet használni:
(i) A
mount -a [-t type]
parancs (mely többnyire rendszerindító szkriptekben fordul elő) az fstab -ban felsorolt
összes fájlrendszer csatolását eredményezi a megadott opciókkal, kivéve, ha a megfelelő
sor tartalmazza a noauto kulcsszót. A -F opció használata esetén a parancs több
alprocesszt indít (fork), így a fájlrendszerek egyidejűleg kerülnek csatolásra.
(ii) Amikor egy, az fstab -ban szereplő fájlrendszert csatolunk, elegendő csak az eszközt,
vagy csak a csatolási pontot megadni.
(iii) Alapvetően csak a rendszergazda (superuser) tud fájlrendszert csatolni, de ha az
fstab megfelelő sora tartalmazza a user opciót, akkor bárki csatolhatja a megfelelő
rendszert.
Így pl. egy
/dev/cdrom /cd iso9660 ro,user,noauto,unhide
sor az fstab fájlban azt eredményezi, hogy minden felhasználó csatolhatja az iso9660
fájltípusú CD-ROM-ot a
mount /dev/cdrom
vagy
mount /cd
parancsokkal. Részletesen lásd az fstab(5) kézikönyvlapon. Csak az a felhasználó tudja
lecsatolni a fájlrendszert, aki csatolta. Ha azt szeretnénk, hogy minden felhasználó le
tudja csatolni, akkor használjuk a users kifejezést a user helyett az fstab sorban. Az
owner hasonló a user beállításhoz, azzal a megszorítással, hogy a felhasználó tulajdonában
kell lennie a speciális fájlnak. Például hasznos lehet, ha a /dev/fd eszközt egy
bejelentkezéskor lefutó szkript a konzolon belépő felhasználó birtokába adja.
A mount és umount programok egy listát kezelnek a pillanatnyilag csatlakoztatott
fájlrendszerekről. A lista a /etc/mtab fájlban található. Argumentum nélkül a mount ezt a
listát nyomtatja ki. Amikor a proc fájlrendszert csatoljuk (mondjuk a /proc -ba), a
/etc/mtab és a /proc/mounts fájloknak hasonló tartalmuk lesz. Az előzőben egy kicsit több
információ van, mint pl. a használt opciók, de ez nem feltétlenül a legaktuálisabb. (Lásd
pl. a -n opciót lejjebb.) Lehetséges a /etc/mtab -ot egy /proc/mounts -ra mutató
szimbolikus kötéssel helyettesíteni, de ebben az esetben bizonyos információkat
elvesztünk. (Pl. a `hurok eszköz' (loop device) kezelése kényelmetlenebbé válik.)
OPCIÓK
A mount egy hívásakor érvényes opciók halmaza úgy határozható meg, hogy először az fstab
fájl megfelelő bejegyzésénél található opciók lesznek kiértékelve, majd a parancssorban a
-o utániak, végül a -r vagy -w opciók, amennyiben jelen vannak.
A mount parancs opciói:
-V Kiírja a verziószámot.
-h Segítő üzenetet ad.
-v Bőbeszédű mód.
-a Az fstab minden (meghatározott típusú) fájlrendszerét csatolja.
-F (A -a -val kapcsolatban használatos.) A `mount' programot annyi példányban
indítja, ahány csatolási kérés van. Ez a különböző csatolásokat párhuzamosan fogja
végezni. Ezzel a csatolási folyamat gyorsabb lehet, mert pl. az NFS csatolásokra
való várakozás párhuzamosan történik. Hátránya, hogy a csatolások nem meghatározott
sorrendben történnek. Emiatt nem használható pl. akkor, ha a /usr és a /usr/spool
könyvtárakat is csatoljuk.
-f Mindent elvégez a tényleges rendszerhívás kivételével. Más szavakkal: úgy csinál,
mintha csatolná a fájlrendszert, de igaziból nem teszi meg. Ez a -v -vel együtt
használva értelmes: kiírja, mit is csinálna a `mount' parancs ezen opció nélkül.
Arra is használható, hogy a /etc/mtab -ba megtegye a megfelelő bejegyzéseket olyan
eszközök esetén, melyek a -n opcióval lettek csatolva.
-n Az /etc/mtab fájlba való írás nélkül csatol. Ez pl. akkor hasznos, ha a /etc
könyvtár csak olvasható.
-s A pontatlan opciókat is elfogadja leállás nélkül, azaz figyelmen kívül hagyja a
fájlrendszer által nem támogatott opciókat. Nem minden fájlrendszer fogadja el ezt.
Ezen opció a Linux autofs-alapú automatikus csatolóprogramjának (automounter)
támogatására lett megvalósítva.
-r Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert. Szinonímája a -o ro -nak.
-w Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert. (Ez az alapértelmezett.)
Szinonímája a -o rw -nek. -L kötetcímke Csatolja a megadott kötetcímkével
rendelkező partíciót.
-U uuid
Csatolja a megadott uuid-vel rendelkező partíciót. Ez a két opció csak akkor
használható, ha a /proc/partitions fájl létezik. (Ez a fájl a Linux 2.1.116
verziója óta van jelen.)
-t vfstype
A -t -t követő argumentum a fájlrendszer típusát adja meg. A jelenleg támogatott
típusok listáját a linux/fs/filesystems.c fájlból vehetjük: adfs, affs, autofs,
coda, coherent, devpts, efs, ext, ext2, hfs, hpfs, iso9660, minix, msdos, ncpfs,
nfs, ntfs, proc, qnx4, romfs, smbfs, sysv, udf, ufs, umsdos, vfat, xenix, xiafs.
Megjegyezzük, hogy a coherent, a sysv és a xenix egyenértékű, és a xenix és
coherent típust a valamikor a jövőben majd törlik a listáról, és csak a sysv marad.
A 2.1.21 kernelektől kezdve az ext és xiafs nem létezik többé. A legtöbb típus
használatakor a mount program nem tesz mást, mint hogy egyszerűen meghívja a
mount(2) rendszerhívást, és ezért nem szükséges az adott fájlrendszer részletes
ismerete. Néhány típushoz azonban (pl. nfs, smbfs, ncpfs) ad hoc kód szükséges.
Az nfs fájlrendszert kezelő kód be van építve, de az smbfs és ncpfs típusokhoz
külön mount program van. Annak érdekében, hogy minden típust egységesen lehessen
kezelni, a mount végrehajtja a /sbin/mount.TYPE programot (ha az létezik), amikor
smb-vel vagy ncp-vel hívták meg. Miután az smbmount program különféle verzióit
különféleképpen kell meghívni, szükséges lehet a /sbin/mount.smb shell szkript
alkalmazása, amely beállítja a kívánt hívást. Az iso9660 típus az alapértelmezett.
A -t opció hiánya esetén, vagy ha az auto típus lett megadva, a szuperblokk alapján
próbál a rendszer választani a minix, ext, ext2, xiafs, iso9660, romfs ,ufs, ntfs,
qnx4, bfs listából. Ha ez a próba sikertelen, a mount megpróbálja elolvasni az
/etc/filesystemsfájlt, vagy ha az nem létezik, akkor a /proc/filesystems fájlt, és
minden ebben található fájlrendszert megpróbál, kivéve a "nodev" címkéjűeket, mint
pl. a proc és nfs esetén.
Megjegyzendő, hogy az auto típus hasznos lehet felhasználó által csatolt floppik
esetében. Az/etc/filesystemsfájl létrehozása akkor hasznos, ha meg szeretnénk
változtani a próbák sorrendjét, (pl. próbálja előbb a vfat-et és csak utána az
msdos-t), vagy az autoloader kernelmodult használjuk. Figyelem: a típuspróba
ökölszabályokat használ, azaz bizonyos `mágikus' dolgok meglétét vizsgálja, és így
néha rosszul érzékeli a típust.
Több mint egy típus is megadható egy vesszőkkel tagolt listával. A típusok
kiegészíthetők a no előtaggal, amely azt jelenti, hogy az adott típussal
kapcsolatban nem kell műveletet végezni. (Ez pl. a -a opcióval együtt lehet
értelmes.)
Például a
mount -a -t nomsdos,ext
parancs minden fájlrendszert csatol, amely nem msdos vagy ext típusú.
-o Az opciókat a -o utáni vesszőkkel tagolt listával adhatjuk meg. Néhány ilyen opció
csak akkor hasznos, ha a /etc/fstab fájlban szerepel. A következő opciókat minden
fájlrendszer esetén alkalmazhatjuk.
async A fájlrendszer minden írási/olvasási művelete aszinkron módon megy végbe.
atime Frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés esetén. (Alapértelmezett.)
auto A fájlrendszer csatolható a -a opcióval.
defaults
Az alapértelmezett opciókat használja. Ezek: rw, suid, dev, exec, auto,
nouser, és async.
dev Értelmezi a karakteres vagy blokkos speciális eszközfájlokat a
fájlrendszeren.
exec Megengedi a bináris fájlok futtatását.
noatime
Nem frissíti az inode-ok elérési ideit minden elérés esetén. (Ez hasznos
lehet pl. a `news spool' gyorsabb elérésének biztosítására news szerverek
esetén.)
noauto Csak kifejezett parancsra csatolható, azaz pl. -a opcióval nem csatolódik.
nodev Nem értelmezi a karakteres vagy blokkos speciális eszközfájokat a
fájlrendszeren.
noexec Nem engedi meg a csatolt rendszeren található bináris fájlok futtatását. Ez
pl. akkor lehet hasznos, ha egy szerver más architektúrájú binárisokat is
tartalmazó fájlrendszert használ, mint a sajátja.
nosuid Nem engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-group-identifier (sgid)
bitek használatát.
nouser Megtiltja minden közönséges (nem root) felhasználónak a fájlrendszer
csatolását. (Alapértelmezett.)
remount
Megkísérli egy már csatolt fájlrendszer újboli csatolását. Ezt arra szokás
használni, hogy más opciókkal csatoljuk újra a fájlrendszert, például egy
korábban csak olvasható fájlrendszert írhatóvá tegyünk.
ro Csak olvasható módon csatolja a fájlrendszert.
rw Írható/olvasható módon csatolja a fájlrendszert.
suid Engedélyezi a set-user-identifier (suid) és set-group-identifier (sgid)
bitek használatát.
sync A fájlrendszer írási és olvasási műveleteit szinkronizáltan végzi.
user Megengedi minden közönséges (nem root) felhasználónak a fájlrendszer
csatolását. Ez az opció bekapcsolja a noexec, nosuid, és nodev opciókat,
hacsak nem a további opciók ezt felülbírálják. (Biztonsági okokból ezt csak
nagyon átgondolt esetekben szabad megtenni.)
FÁJLRENDSZER-SPECIFIKUS CSATOLÁSI OPCIÓK
A következő opciók csak bizonyos fájlrendszerek esetén használhatók. Fájlrendszer szerint
rendezzük őket. Mindegyiknek a -o után kell állnia.
Az `affs' típus csatolási opciói
uid=érték és gid=érték
A gyökér fájlrendszer tulajdonosát és csoportját állítja be. (Alapértelmezés
szerint uid=gid=0, de ezek az opciók `érték' megadása nélkül az aktuális
processztől veszik a megfelelő értékeket.)
setuid=érték és setgid=érték
A fájlok tulajdonosát és csoportját állítja be.
mode=érték
Minden fájl módját ` érték & 0777'-re állítja be az eredeti engedélyektől
függetlenül. Keresési engedélyt ad minden olvasási engedéllyel rendelkező
könyvtárra. Az értéket oktálisan kell megadni.
protect
Nem engedi a védelmi bitek megváltoztatását.
usemp A gyökér fájlrendszer uid és gid értékét a csatolási pont megfelelő értékeire
állítja be az első szinkronizálás vagy lecsatolás alkalmával, majd kikapcsolja ezt
az opciót. Különös...
verbose
Informatív üzenetet nyomtat minden sikeres csatoláskor.
prefix=string
A kötegnév (volume) előtt használható előtag, amikor kötést követ egy program.
volume=string
A `/' előtt használandó maximum 30 karakteres előtag. Ezt a szimbolikus kötések
követésekor használja.
reserved=érték
Az eszköz elején található nem használt blokkok száma. (Alapértelmezés: 2)
root=érték
Közvetlenül megadja a gyökérblokk (root block) helyzetét.
bs=érték
Megadja a blokkméretet. Érvényes értékei: 512, 1024, 2048, 4096.
grpquota / noquota / quota / usrquota
Ezeket elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.
A `coherent' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `ext' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció. Megjegyzendő, hogy az `ext' fájlrendszer elavult, használata nem
ajánlott. A Linux 2.1.21-es kernelétől ez már nem része a kernelnek.
Az `ext2' típus csatolási opciói
Az `ext2' fájlrendszer a standard Linuxos fájlrendszer. Figyelem: A 2.0.4 kernelváltozat
előtt egy programozási hiba miatt véletlenszerű opciókkal is csatolható volt, azóta ezt
már javították.
bsddf / minixdf
A statfs rendszerhívás viselkedését állítja be. A minixdf megadása esetén az
f_blocks mező a fájlrendszer összes blokkjainak száma, míg bsddf esetén (ez az
alapértelmezés) kivonja az ext2 rendszer által használt overhead blokkokat, melyek
nem elérhetők a fájlok tárolása céljából. Így lehetséges pl. a következő:
% mount /k -o minixdf; df /k; umount /k
Filesystem 1024-blocks Used Available Capacity Mounted on
/dev/sda6 2630655 86954 2412169 3% /k
% mount /k -o bsddf; df /k; umount /k
Filesystem 1024-blocks Used Available Capacity Mounted on
/dev/sda6 2543714 13 2412169 0% /k
(Figyeljük meg, hogy ez a példa azt is mutatja, hogy parancssori opciók is használhatók a
/etc/fstab -beliek mellett.)
check / check=normal / check=strict
Az ellenőrzési szint beállítása. Amikor ezen opciók valamelyike adott
(alapértelmezés: check=normal ) az inode-ok és a blokkok bittérképei a csatolás
esetén ellenőrzésre kerülnek. Ez nagyságrendileg fél percig tart egy nagy lemez
esetén. A `strict' megadásakor a blokkok felszabadításakor (deallocation)
ellenőrzi, hogy a felszabadítandó blokk az adatzónában van-e.
check=none / nocheck
Nem ellenőriz.
debug Hibakereső (debugging) információt ad minden (újra)csatolás esetén.
errors=continue / errors=remount-ro / errors=panic
A hibák esetén való viselkedést állítja be. A `continue' megadásakor hiba esetén is
folyatja a műveletet, `remount-ro' esetén csak olvasható módban folytatja a
csatolást, `panic' esetén hibára leállítja az egész rendszert. Az alapértelmezett
viselkedés a fájlrendszer szuperblokkjában tárolódik, és a tune2fs (8) segítségével
lehet megváltoztatni.
grpid vagy bsdgroups / nogrpid vagy sysvgroups
Ezek az opciók azt határozzák meg, milyen csoportazonosítója lesz az újonnan
létrehozott fájloknak. A grpid használatával a létrehozott fájl könyvtárának
csoportját használja, másképp (és ez az alapértelmezett) az aktuális processz
`fsgid'-jét veszi alapul, hacsak nem a könyvtár `setgid' bitje be van kapcsolva,
amely esetben a csoportazonosítót a szülőkönyvtárból veszi, és könyvtár létrehozása
esetén erre is beállítja a `setgid' bitet.
resgid=n és resuid=n
Az `ext2' fájlrendszer az elérhető terület egy kis százalékát fenntartja magának.
(Ez a százalék alapértelmezésben 5%. Lásd: mke2fs(8) és tune2fs(8).) Ezek az
opciók azt határozzák meg, ki (milyen felhasználói- vagy csoportazonosítóval
rendelkező felhasználó) használhatja ezeket a fenntartott blokkokat.
sb=n Az 1-es blokk helyett az n -ediket használja szuperblokknak. Ez sérült
fájlrendszereknél lehet hasznos. Rendszerint a szuperblokk másolatai minden 8192.
blokkban megtalálhatók, azaz az 1, 8193, 16385, ... blokkokban. (Így egy nagy
fájlrendszerben a szuperblokknak több száz másolata is lehet. Jelenleg nincs az
`mke2fs'-nek olyan opciója, amely kisebb számú másolat írását állítaná be.)
grpquota / noquota / quota / usrquota
Ezeket az opciókat elfogadja, de figyelmen kívül hagyja.
A `fat' fájlrendszer csatolási opciói
Megjegyzendő, hogy a fat nem egy különálló fájlrendszer, hanem az msdos, umsdos és vfat
rendszerek közös része.
blocksize=512 / blocksize=1024
A blokkméretet adja meg. (Alapértelmezés: 512.)
uid=érték és gid=érték
Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját. (Alapértelmezés szerint ezeket
az aktuális processz adataiból veszi.)
umask=érték
Beállítja az `umask' értékét. (Ez azon engedélyek bitmaszkja, melyek nem
használhatóak.) Alapértelmezett értéke az aktuális processz `umask'-ja. Az
`érték'-et oktálisan kell megadni.
check=érték
Három különböző szint állítható be:
r[elaxed]
A kis- és nagybetűk egyenértékűek, a nevek hosszú részei csonkolásra
kerülnek. (Pl. verylongname.foobar -ból verylong.foo lesz); a bevezető és
beágyazott szóközöket elfogadja a név bármelyik részében.
n[ormal]
Ugyanaz, mint "relaxed", de sok speciális karaktert (*, ?, <, szóköz, stb.)
visszautasít a fájlnevekben. Ez az alapértelmezett.
s[trict]
Ugyanaz, mint "normal", de a nevek hosszú részeket és speciális karaktereket
is tartalmazhatnak. Ilyeneket (+, =, szóköz, stb.) a Linux használ, de az
MS-DOS visszautasít.
codepage=érték
Beállítja azt a kódlapot, amelyet a rendszer a fájlnevek rövid alakjának kódolására
fog használni a FAT és a VFAT fájlrendszereken. Az alapértelmezett a 437-es kódlap.
conv=b[inary] / conv=t[ext] / conv=a[uto]
A fat fájlrendszer végre tudja hajtani a CRLF<-->NL konverziót a kernelben. (Ez az
MS-DOS és a UNIX szövegformátuma közti különbség.) A következő konverziós módok
elérhetőek:
binary Nincs konverzió. Ez az alapértelmezett.
text A CRLF<-->NL transzfomációt minden fájlra alkalmazza.
auto A CRLF<-->NL transzformációt azokra a fájlokra alkalmazza, melyeknek nem
``közismerten bináris'' kiterjesztésük van. Ezen kiterjesztések listája a
fs/fat/misc.c eleje alapján aktuálisan a következő: exe, com, bin, app, sys,
drv, ovl, ovr, obj, lib, dll, pif, arc, zip, lha, lzh, zoo, tar, z, arj, tz,
taz, tzp, tpz, gz, tgz, deb, gif, bmp, tif, gl, jpg, pcx, tfm, vf, gf, pk,
pxl, dvi.
Olyan programok, melyek kiszámolt véletlen pozícióban történő fájlelérést (lseek)
alkalmaznak, nem szeretik a kernel szintű szövegkonverziót. Ilyenkor akár
adatvesztés is felléphet, ezért legyünk óvatosak!
Bináris módban illesztett fájlrendszerek esetén különböző konverziós programokat
(pl. fromdos, todos) használhatunk.
debug Hibakereső üzemmódba kapcsol. Egy, a változatot tükröző string és a fájlrendszer
paramétereit tartalmazó lista kerül kiírásra. (Ezeket az adatokat akkor is
kinyomtatja, ha a paraméterek nem konzisztensek.)
fat=12 / fat=16
Megadja, hogy 12 vagy 16 bites a fat. Felülbírálja az automatikus FAT típus
érzékelést. Óvatosan használandó!
iocharset=érték
Az a karakterkészlet, amit a rendszer használ a 16 bites unicode karakterek és a 8
bites karakterek között. Az iso8859-1 az alapértelmezett. A hosszú fájlnevek
unicode formátumban tárolódnak a lemezen.
quiet Csendes (quiet) üzemmódba kapcsol. Megkísérli elérni, hogy a `chown' és `chmod'
parancsok akkor se jelezzenek hibát, ha sikertelenek voltak. Óvatosan használandó!
sys_immutable, showexec, dots, nodots, dotsOK=[yes|no]
Különféle félrevezető kísérletek, hogy a Unix vagy DOS konvenciókat ráerőltessük a
FAT fájlrendszerre.
A `hpfs' típus csatolási opciói
uid=érték és gid=érték
Beállítja az összes fájl tulajdonosát és csoportját. (Alapértelmezés szerint ezeket
az aktuális processz adataiból veszi.)
umask=value
Beállítja az `umask' értékét. (Ez azon engedélyek bitmaszkja, melyek nem
használhatóak.) Alapértelmezett értéke az aktuális processz `umask'-ja. Az
`érték'-et oktálisan kell megadni.
case=lower / case=asis
Minden fájlnevet kisbetűssé konvertál vagy meghagy az eredeti állapotban.
(Alapértelmezett: case=lower.)
conv=binary / conv=text / conv=auto
A conv=text megadása esetén töröl néhány véletlenszerű CR-t (speciálisn ha NL-ek
követik) a fájlok olvasásakor. conv=auto esetén többé-kevésbé véletlenszerűen
választ conv=binary és conv=text között. A conv=binary megadása pedig mindenféle
konverzió elhagyását jelenti. Ez az alapértelmezett.
nocheck
Nem szakítja meg a csatolási folyamatot ha néhány konzisztencia-teszt nem teljesül.
Az `iso9660' típus csatolási opciói
A normális iso9660 fájlnevek 8.3 formában jelennek meg, azaz a DOS-hoz hasonló
megszorítások vonatkoznak a fájlnevek hosszára, és minden karakter kisbetűs. Továbbá nincs
bejegyzés a tulajdonos, védelem, kötések száma, a speciális blokkos vagy karakteres
eszközök, stb. számára.
A `Rock Ridge' egy bővítése az `iso9660'-nak, amely biztosítja az előbb felsorolt Unix-
szerű lehetőségeket. Alapvetően minden könyvtárhoz tartozik egy ilyen bővítés, amely
ezeket a speciális információkat tartalmazza, és amikor a Rock Ridge működik, a
fájlrendszer megkülönböztethetetlen a normális Unix fájlrendszertől. (Kivéve persze, hogy
csak olvasható.)
norock Kikapcsolja a Rock Ridge bővítést, akkor is ha jelen van. Lásd map. nojoliet
Kikapcsolja a Microsoft Joliet bővítést, akkor is ha jelen van. Lásd map.
check=r[elaxed] / check=s[trict]
A check=relaxed használata esetén a fájlneveket először kisbetűssé alakítja. Ez
valószínűleg csak a norock és map=normal -lal együtt hasznos. (Alapértelmezett:
check=strict.)
uid=érték és gid=érték A fájlrendszer összes
fájljának felhasználói- és csoportazonosítóját a megadott értékre állítja be. Ez
felülbírálja a `Rock Ridge' kiterjesztésből származó hasonló információkat.
(Alapértelmezés: uid=0,gid=0.)
map=n[ormal] / map=o[ff]
A Rock Ridge-t nem használó egységekre a normális névfordítás a nagybetűs ASCII
kódokat kisbetűsre alakítja, elhagyja a követő `;1'-et és a `;'-t `.'-ra cseréli. A
map=off esetében ez a fordítás nem történik meg. Lásd: norock. (Alapértelmezett:
map=normal.) A map=acorn hasonló, mint a map=normal, de az Acorn bővítésre is
vonatkozik, ha az jelen van.
mode=érték
Nem Rock Ridge eszközökre minden fájlnak a megadott módot adja. (Alapértelmezés:
olvasási engedély mindenkinek.) A Linux 2.1.37 óta ezt az `érték'-et nem muszáj
oktálisan megadni. (Az oktális esetet egy kezdő 0 jelzi.)
unhide Mutatja a rejtett (hidden) és a kapcsolódó (associated) fájlokat is.
block=[512|1024|2048]
A blokkméretet a megadott értékre állítja. (Alapértelmezés: block=1024.)
conv=a[uto] / conv=b[inary] / conv=m[text] / conv=t[ext]
(Alapértelmezett: conv=binary.) A Linux 1.3.54 óta nincs hatása. (Nem bináris
beállítás nagyon veszélyes szokott lenni, és sokszor járt adatvesztéssel.)
cruft Amennyiben a fájl hosszának legfelső bájtja problémákat okozhat, ez az opció
használható a felsőbb bitek figyelmen kívül hagyására. Ez azt eredményezi, hogy a
fájlok legfeljebb 16MB hosszúak lehetnek. A `cruft' opció automatikusan bekapcsol,
ha a teljes CDROM-nak vad mérete van. (Pl. negatív, vagy több, mint 800 MB.)
Szintén bekapcsolódik, ha 0 és 1-től eltérő a köteg sorozatszáma (volume sequence
number).
session=x
Kiválasztja a kívánt session-t egy multisession CD-n. (A 2.3.4 óta.)
sbsector=xxx
A session kezdő szektorát adja meg. (A 2.3.4 óta.)
A `minix' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `msdos' típus csatolási opciói
Lásd a `fat' opcióinál. Ha egy msdos fájlrendszer következetlenséget érzékel, hibát
jelent, és a fáljrendszert csak olvashatóvá teszi. A fájlrendszer újracsatolással ismét
írhatóvá tehető.
Az `ncp' típus csatolási opciói
Csakúgy, mint az nfs, az ncp megvalósítása elfogad egy bináris argumentumot ( struct
ncp_mount_data) a csatolási rendszerhíváshoz. Ezt az argumentumot az ncpmount(8) állítja
össze. A mount jelenlegi változata nem ismeri az ncp-t.
Az `nfs' típus csatolási opciói
A szöveges, kernel által feldolgozott opcióstring helyett az nfs fájlrendszer egy struct
nfs_mount_data típusú bináris argumentumot vár. A mount program önmaga dolgozza fel a
következő, `tag=érték' formájú opciókat, és az említett struktúrába rakja őket: rsize=n,
wsize=n, timeo=n, retrans=n, acregmin=n, acregmax=n, acdirmin=n, acdirmax=n, actimeo=n,
retry=n, port=n, mountport=n, mounthost=name, mountprog=n, mountvers=n, nfsprog=n,
nfsvers=n, namlen=n. Az addr=n opció megengedett, de nincs jelentése.
Továbbá, a következő logikai opciókat, melyek előtt a no szócska állhat is felismeri: bg,
fg, soft, hard, intr, posix, cto, ac, tcp, udp, lock. Részleteket lásd: nfs(5).
Különösen hasznos opciók a következők:
rsize=8192,wsize=8192
Ez jelentősen gyorsabbá teszi az nfs kapcsolatot az alapértelemezett 1024-es
blokkmérethez képest.
hard Azok a programok, melyek egy NFS-en keresztül csatolt fájlrendszer valamely fájlját
használják, felfüggesztik működésüket (hang) szerverhiba esetén. A processz nem
megszakítható vagy megállítható a kill paranccsal, hacsak nem az intr is megadásra
kerül. Az NFS szerver rendbejövetele esetén a program futása zavartalanul
folytatódik. Általában erre van szükség.
soft Ez az opció megengedi, hogy a kernel ne várakozzon tovább, ha az NFS-szerver egy
megadott ideig nem válaszol. Ez az idő a timeo=time opcióval adható meg. Ez az
opció akkor lehet hasznos, ha az NFS-szerver néha nem válaszol, vagy néha
újraindítják, miközben néhány processz fájlokat próbál letölteni a szerverről.
Általában ez sok gonddal jár.
nolock Nem használja a `lock-olást'. Nem indítja a lockd-t.
Az `ntfs' típus csatolási opciói
iocharset=név
A fájlnevek visszaadásához használt karakterkészlet. A VFAT-tel ellentétben a NTFS
nem enged hozzáférni az olyan fájlokhoz, amelyek nevében nem konvertálható
karakterek vannak.
utf8 Az UTF-8 kódolást választja a fájlnevek konverziójára.
uni_xlate=[0|1|2]
A 0 (vagy `no' vagy `false') illetve az 1 (vagy `yes' vagy `true') beállításnál a
VFAT stílusú kódolást használja azokra a fájlnevekre, amelyben egyes karakterek
kívül esnek az aktuális karakterkészleten. A 2 érték hatására egy ":"-tal lesz
helyettesítve a kérdéses karakter.
posix=[0|1]
Ha be van kapcsolva (posix=1), akkor a fájlrendszer különbséget tesz a kis- és
nagybetűk között. A 8.3 alakú álnevek kemény kötésként (hard link) jelennek meg,
ahelyett hogy el lennének rejtve.
uid=érték, gid=érték és umask=érték
A fájlok hozzáférési jogait állítja be a fájlrendszeren. Alapértelmezésben minden
fájl a root tulajdonában van, és senki más nem olvashatja.
A `proc' típus csatolási opciói
uid=érték és gid=érték
Ezeket az opciókat elfogadja, de tapasztalataim szerint nincs hatásuk.
A `romfs' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `smbfs' típus csatolási opciói
Csakúgy, mint az nfs, az smb jelenlegi implementációja egy struct smb_mount_data típusú
bináris argumentumot vár. Ezt az argumentumot az smbmount(8) állítja össze, és a mount
jelen verziója (2.9w) semmit sem tud az `smb'-ről.
A `sysv' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
Az `udf' típus csatolási opciói
gid= At alapértelmezett csoport.
umask= Az alapértelmezett umask.
uid= Az alapértelmezet felhasználó.
unhide Mutatja a rejtett fájlokat.
undelete
Mutatja a törölt fájlokat.
strict Szigorú alkalmazkodás (nem használt).
utf8 (nem használt).
iocharset
(nem használt).
bs= A blokkméret. (Nem biztos, hogy működik, ha nem 2048-ra van állítva.)
novrs Átugorja a kötetek sorrendjének felismerését.
session=
Nullától kezdi számolni a CDROM session-öket. Alapértelmezett: az utolsó session.
anchor=
Felülbírálja a szabványos horgonypontot. Alapértelmezett: 256.
volume=
Felülbírálja a VolumeDesc helyét. (nem használt)
partition=
Felülbírálja a PartitionDesc helyét. (nem használt)
lastblock=
A fájlrendszer utolsó blokkja.
fileset=
Felülbírálja a fájlkészlet blokk helyét. (nem használt)
rootdir=
Felülbírálja a gyökérkönyvtár helyét. (nem használt)
Az `ufs' típus csatolási opciói
ufstype=érték Az UFS fájlrendszert széles körben használják a különböző operációs
rendszerek. A probléma az, hogy az egyes megvalósítások eltérnek egymástól, néhány az
egyes verziók néhány sajátossága nincs dokumentálva, ezért nehéz az ufs típusát
automatikusan felismerni. Emiatt kell megadni a felhasználónak az ufs típusát a mount
opciójaként. A lehetséges értékek:
old Az ufs régi formája, ez az alapértelmezett, csak olvasható.
44bsd BSD-szerű operációs rendszer által létrehozott fájlrendszerekhez
(NetBSD,FreeBSD,OpenBSD).
sun SunOS vagy Solaris által Sparc platformon létrehozott fájlrendszerekhez.
sunx86 Solaris által x86 platformon létrehozott fájlrendszerekhez.
nextstep
NeXTStep által (NeXT munkaállomáson) létrehozott fájlrendszerekhez (egyelőre
csak olvasható).
nextstep-cd
NeXTStep CDROM-hoz (block_size == 2048), csak olvasható.
openstep
OpenStep által létrehozott fájlrendszerekhez (egyelőre csak olvasható).
onerror=érték
Reakció hiba esetén:
panic Ha hibát észlel, kernel pánikot okoz.
[lock|umount|repair]
Ezek az opciók pillanatnyilag semmit sem csinálnak, ha hiba történik csak
egy üzenet íródik ki a konzolra.
Az `umsdos' típus csatolási opciói
Lásd az `msdos' típusnál. A dotsOK opciót az umsdos kikapcsolja.
A `vfat' típus csatolási opciói
Legelőször a fat opcióit ismeri fel. A dotsOK opciót a vfat kikapcsolja. További opciók:
uni_xlate
A nem kezelt Unicode karaktereket speciális escape-sorozatokká alakítja. Ez
lehetőséget ad az Unicode karaktereket használó fájlnevek mentésére és
visszaállítására. Ezen opció nélkül egy `?' jelenik meg, ha az átalakítás nem
lehetséges. Az escape-karakter a `:', mert ez különben nem megengedett a `vfat'
fájlrendszerben. A használt escape-sorozat (ahol `u' az Unicode karakter): (u &
0x3f), ((u>>6) & 0x3f), (u>>12).
posix Megenged olyan fájlneveket, melyek csak kisbetű/nagybetű szempontból különböznek.
nonumtail
Először sorozatszám nélküli rövid nevet próbál készíteni, mielőtt a név~szám.kit
formát próbálná. utf8 Az UTF8 a unicode a fájlrendszerre nézve biztonságos 8 bites
kódolása, amit a konzol használ. A fájlrendszerre is lehet engedélyezni ezzel az
opcióval. Ha az `uni_xlate' van beállítva, akkor az UTF8 tiltva van.
A `xenix' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció.
A `xiafs' típus csatolási opciói
Nincs ilyen opció. Habár semmi rossz nincs a xiafs-ben, nem igazán elterjedt, és a
továbbiakban nincs karbantartva. Nem érdemes használni. A Linux version 2.1.21 óta nem
része a kernelnek.
A HUROK ESZKÖZ (LOOP DEVICE)
További lehetséges csatolási típus a hurok eszközön keresztüli. Lássuk pl. a következő
parancsot:
mount /tmp/fdimage /mnt -t msdos -o loop=/dev/loop3,blocksize=1024
Ez beállítja, hogy a /dev/loop3 hurokeszköz a /tmp/fdimage fájlnak feleljen meg, és utána
ezt az eszközt a /mnt -hez csatolja. Ez a fajta csatolás három opciót ismer: loop, offset
és encryption, melyek valójában a losetup (8) opciói. Ha nincs kifejezett hurokeszköz
említve, de a `-o loop' adott, akkor a mount parancs megpróbál egy használaton kívüli
hurokeszközt felhasználni a csatoláshoz. Ha az /etc/mtab nem egy szimbolikus kötés a
/proc/mounts-ra, (ez amúgy sem okos dolog), akkor az összes mount-tal csatolt hurokeszköz
lecsatolható az umount-tal. Kézzel is lecsatolhatóak a hurokeszközök a `losetup -d'
paranccsal, lásd losetup(8).
FÁJLOK
/etc/fstab : a fájlrendszerek táblázata.
/etc/mtab : a csatolt fájlrendszerek táblázata.
/etc/mtab~ : lock fájl.
/etc/mtab.tmp : ideiglenes fájl.
LÁSD MÉG
mount(2), umount(2), fstab(5), umount(8), swapon(8), nfs(5), mountd(8), nfsd(8),
mke2fs(8), tune2fs(8), losetup(8)
HIBÁK
Egy összezavarodott fájlrendszer rendszerösszeomlást okozhat.
Néhány Linuxos fájlrendszer nem támogatja a -o sync -et. (Az `ext2fs' támogatja a
szinkronizált frissítéseket (BSD szerűen), amikor sync opcióval van csatolva).
A -o remount opció nem mindig képes a csatolási paraméterek megváltoztatására. (Pl.
minden ext2fs-specifikus paraméterre működik az sb kivételével, de nem változtatható meg a
gid és az umask a fatfs esetén.
TÖRTÉNET
Egy mount parancs az AT&T UNIX 5-ös verziójában jelent meg.
MAGYAR FORDÍTÁS
Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu> és Tímár András <timar_a@freemail.hu>